Szeged, 2015. április 22.
A CBA Kereskedelmi Kft. magyar kereskedelmi üzletlánc modern áruházának névfelirata a Károlyi és a Feketesas utca sarkán.
MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba 
***************************
Kedves Felhasználó!
Az Ön által most kiválasztott fénykép nem képezi az MTI fotókiadásának, valamint az MTVA fotóarchívumának szerves részét. A kép tartalmáért és a szövegért a fotó készítõje vállalja a felelõsséget.
Gazdaság

Nagy bajban a CBA, 1300 ember munkahelye a tét

Ember Zoltán
Ember Zoltán

újságíró. 2016. 09. 07. 14:57

Nógrád megye több településén üres polcok fogadják a vásárlókat a CBA üzletlánchoz tartozó élelmiszerboltokban. Mint arról az RTL Klub híradója is beszámolt, a CBA vagy Príma név alatt futó üzletekben nincs húsárú, kenyér, zöldség és gyümölcs.

A 80 saját tulajdonú boltot, amelyek átlagos boltmérete meghaladja az ötszáz négyzetmétert, a salgótarjáni központú Palóc Nagykereskedelmi Kft. üzemelteti, amely a CBA úgynevezett franchise partnere, vagyis használhatják a CBA nevet, de önállóan irányítják a boltokat.

Úgy tudjuk, Nógrád megye legnagyobb foglalkoztatója, az 1300 dolgozót alkalmazó Palócker súlyos pénzügyi válsághelyzetbe került. A dolgozók aggódnak, hogy nem kapják meg a fizetésüket és elveszítik munkájukat.

Kötelező nyereséget írtak elő

A Palócker lenne az első áldozata a kormány új szabályozásának, amely szerint a nagykereskedelmi vállalkozásoknak kötelező nyereségesnek lenniük. A kormány 2014 végén hozott több ágazatot érintő törvényt, hogy háttérbe szorítsa a multikat, ám ez nem jött be, sőt, a multik a vasárnapi boltzár feloldásából is jól jöttek ki.

Az ágazati törvény módosítása nyomán 2017. január 1. után kiskereskedő társaság nem árulhat élelmiszereket és napi fogyasztási cikkeket, ha két egymást követő évben a forgalma meghaladta a 15 milliárd forintot, és veszteséges vagy nullszaldós volt.

A Palócker 2015-ben 18 milliárdos forgalom mellett, 2 milliárdos veszteséget produkált. A 2016-os év mérlege 2017 májusában lesz hivatalos, tehát addig – legalábbis elvben – még fordulhat a kocka.

Tárgyalnak a CBA-val

A CBA kommunikációs igazgatója Fodor Attila azt mondta a 24.hu-nak, hogy a kialakult helyzet pontos megismerése és annak kezelése érdekében, a CBA vezetése soron kívül tárgyalást indított a Palóc Nagykerrel. A legrövidebb időn belül döntést hoznak az ügyben, tette hozzá.

Budapest, 2014. november 10.
Fodor Attila, a CBA kommunikációs igazgatója sajtótájékoztatón beszél a KDNP szabad vasárnapról szóló kezdeményezéséről az Országházban 2014. november 10-én. Mellette Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke (b2) és Pólya Miklós, az RS Bútor jogtulajdonosa.
MTI Fotó: Bruzák Noémi
Fotó: MTI / Bruzák Noémi

Fodor Attilától azt is szerettük volna megkérdezni, hogy mi lesz a Palócker dolgozóival, illetve a beszállítókkal, de a folyamatban lévő tárgyalásokra hivatkozva elzárkózott a válasz elől. A beszállítókkal kapcsolatban azt szerettük volna megtudni, hogy ki tudja-e a fizetni őket a CBA, ha esetleg a Palócker csődbe megy.

A CBA igazgatósága ugyanis még 2012-ben hozott egy határozatot, amely szerint minden CBA-hoz tartozó boltnak, kereskedőnek ingatlan- vagy pénzügyi fedezetet kell biztosítania a központ számára, arra az esetre, ha nem tudna fizetni a beszállítóinak (lásd keretes írásunkat).

Hallgatnak

Természetesen megkerestük a Palócker egyik – április óta – új ügyvezetőjét Szepessy Ervint, hogy kommentálja a kialakult helyzet okait, de nem reagált telefonunkra és e-mailünkre. Azt is szerettük volna megkérdezni, hogy miként lehetséges az, hogy az elmúlt öt évben átlagosan 20 milliárdos forgalom mellett 2015-re 2 milliárdos veszteséget, és ezzel nagyjából megegyező üzemi eredményt hozott össze a cég, úgy, hogy a kiskereskedelem az elmúlt években évi 5 százalékkal bővül Magyarországon.

Viharos viszony a fedezeti követelés miatt

A Palócker 2012 októberében, két másik céggel együtt, kilépett a CBA-hálózatból, majd a Coop Csoporthoz csatlakozott. Ezzel a CBA elvesztette országos lefedettségét, ám 2012-ben 7 új boltot is nyitottak 300 millió forintos, vissza nem térítendő állami támogatás segítségével. A Palócker azért lépett ki, mert – ahogy fogalmaztak – a szállítók érdekében nem fogadhatták el a CBA fedezeti követelését. A piacon akkor azt rebesgették: a CBA pénzügyi letéte inkább a cash-flow növelését hivatott betölteni, sem mint szankciót a beszállítókkal történő tisztességes bánásmódhoz. Hab a tortán, hogy a Palócker meglehetősen gyorsan – már 2012 decemberében – bejelentette, hogy visszatér a CBA kötelékébe. Azóta sem ismert, hogy a pénzügyi letétről hogyan állapodtak meg. Nem tudni például, hogy esetleg a fedezet nyújtása is közrejátszott-e abban, hogy ennyire súlyos cash-flow zavarba került a Palócker.

A Palóc Kft. egyik beszállítója azt mondta az Indexnek, hogy május és július között 36,5 millióért vett tőlük árut a cég, de ebből 29,5 milliót még mindig nem fizettek ki. A fennmaradó összeget néhány hónapja kezdték el törleszteni, de hetente csak 1-2 milliós értékben. Két hete azonban már ezek a törlesztések is elapadtak. Ez magyarázatot adhat az üres polcokra, az áruhiányra.

A kormány nélkül is bedőlnének

A kiskereskedelmi piacra rálátó egyik forrásunk szerint a Palócker 80 boltja valószínűleg akkor is bedőlne, ha nem lenne a kormány által előírt – egyébként abszurd – kötelező nyereségességi szabály.

Észak-Kelet Magyarország az egyik leggyengébb vásárlóerővel rendelkező régió, és a cégnek komoly fejlesztési gondjai is vannak, mondta forrásunk.

Ekkora árutömeget ma már nem lehet jövedelmezően, ekkora mennyiségű élőmunkával mozgatni, raktározni. Óriási a verseny, ám a fejlesztések, valószínűleg korábbi pénzügyi okok miatt, elmaradtak a cégnél

– fogalmazott névtelenséget kérő forrásunk, aki szerint:

A CBA-nál az a gyakorlat, hogy ha átvehető a cég, akkor átveszik, ha nem, akkor elengedik. Kérdés, mi lesz a dolgozókkal, az 1300 munkavállalóval, a ki nem fizetett beszállítókkal.

A kormány a helyén van

Megkérdeztük a Miniszterelnökség miniszteri biztosát, Szathmáry Kristófot, hogy mi a véleménye a kötelező nyereségességi szabályról, amely – részben legalábbis – ilyen lehetetlen helyzetbe hozta a Palóckert. Azt is megkérdeztük tőle, hogy módosítják-e a kiskereskedelmi törvényeket, amelyeket egyébként Brüsszel is kifogásol, és hogy ez megmentheti-e a Palócker 1300 dolgozóját?

A miniszteri biztos helyett a Miniszterelnökség sajtóosztálya válaszolt, és ez annyira bizarra sikerült, hogy teljes terjedelmében közöljük:

A Kormány a kereskedelmet támogató döntéseivel pontosan az ilyen helyzetek kialakulását kívánja elkerülni. A korábbi intézkedések már számos pozitív hatást gyakoroltak a kereskedelemre. Mind Brüsszel, mind pedig a baloldal próbál lobbizni a nagykereskedelmi hálózatok érdekében, de a kialakult helyzet is megmutatja, hogy a kormánynak továbbra is ki kell állnia a kis- és középvállalkozások megerősítése mellett.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.