Szeged, 2015. április 22.
A CBA Kereskedelmi Kft. magyar kereskedelmi üzletlánc modern áruházának névfelirata a Károlyi és a Feketesas utca sarkán.
MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba 
***************************
Kedves Felhasználó!
Az Ön által most kiválasztott fénykép nem képezi az MTI fotókiadásának, valamint az MTVA fotóarchívumának szerves részét. A kép tartalmáért és a szövegért a fotó készítõje vállalja a felelõsséget.
Gazdaság

Nagy bajban a CBA, 1300 ember munkahelye a tét

Ember Zoltán
Ember Zoltán

újságíró. 2016. 09. 07. 14:57

Nógrád megye több településén üres polcok fogadják a vásárlókat a CBA üzletlánchoz tartozó élelmiszerboltokban. Mint arról az RTL Klub híradója is beszámolt, a CBA vagy Príma név alatt futó üzletekben nincs húsárú, kenyér, zöldség és gyümölcs.

A 80 saját tulajdonú boltot, amelyek átlagos boltmérete meghaladja az ötszáz négyzetmétert, a salgótarjáni központú Palóc Nagykereskedelmi Kft. üzemelteti, amely a CBA úgynevezett franchise partnere, vagyis használhatják a CBA nevet, de önállóan irányítják a boltokat.

Úgy tudjuk, Nógrád megye legnagyobb foglalkoztatója, az 1300 dolgozót alkalmazó Palócker súlyos pénzügyi válsághelyzetbe került. A dolgozók aggódnak, hogy nem kapják meg a fizetésüket és elveszítik munkájukat.

Kötelező nyereséget írtak elő

A Palócker lenne az első áldozata a kormány új szabályozásának, amely szerint a nagykereskedelmi vállalkozásoknak kötelező nyereségesnek lenniük. A kormány 2014 végén hozott több ágazatot érintő törvényt, hogy háttérbe szorítsa a multikat, ám ez nem jött be, sőt, a multik a vasárnapi boltzár feloldásából is jól jöttek ki.

Az ágazati törvény módosítása nyomán 2017. január 1. után kiskereskedő társaság nem árulhat élelmiszereket és napi fogyasztási cikkeket, ha két egymást követő évben a forgalma meghaladta a 15 milliárd forintot, és veszteséges vagy nullszaldós volt.

A Palócker 2015-ben 18 milliárdos forgalom mellett, 2 milliárdos veszteséget produkált. A 2016-os év mérlege 2017 májusában lesz hivatalos, tehát addig – legalábbis elvben – még fordulhat a kocka.

Tárgyalnak a CBA-val

A CBA kommunikációs igazgatója Fodor Attila azt mondta a 24.hu-nak, hogy a kialakult helyzet pontos megismerése és annak kezelése érdekében, a CBA vezetése soron kívül tárgyalást indított a Palóc Nagykerrel. A legrövidebb időn belül döntést hoznak az ügyben, tette hozzá.

Budapest, 2014. november 10.
Fodor Attila, a CBA kommunikációs igazgatója sajtótájékoztatón beszél a KDNP szabad vasárnapról szóló kezdeményezéséről az Országházban 2014. november 10-én. Mellette Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke (b2) és Pólya Miklós, az RS Bútor jogtulajdonosa.
MTI Fotó: Bruzák Noémi
Fotó: MTI / Bruzák Noémi

Fodor Attilától azt is szerettük volna megkérdezni, hogy mi lesz a Palócker dolgozóival, illetve a beszállítókkal, de a folyamatban lévő tárgyalásokra hivatkozva elzárkózott a válasz elől. A beszállítókkal kapcsolatban azt szerettük volna megtudni, hogy ki tudja-e a fizetni őket a CBA, ha esetleg a Palócker csődbe megy.

A CBA igazgatósága ugyanis még 2012-ben hozott egy határozatot, amely szerint minden CBA-hoz tartozó boltnak, kereskedőnek ingatlan- vagy pénzügyi fedezetet kell biztosítania a központ számára, arra az esetre, ha nem tudna fizetni a beszállítóinak (lásd keretes írásunkat).

Hallgatnak

Természetesen megkerestük a Palócker egyik – április óta – új ügyvezetőjét Szepessy Ervint, hogy kommentálja a kialakult helyzet okait, de nem reagált telefonunkra és e-mailünkre. Azt is szerettük volna megkérdezni, hogy miként lehetséges az, hogy az elmúlt öt évben átlagosan 20 milliárdos forgalom mellett 2015-re 2 milliárdos veszteséget, és ezzel nagyjából megegyező üzemi eredményt hozott össze a cég, úgy, hogy a kiskereskedelem az elmúlt években évi 5 százalékkal bővül Magyarországon.

Viharos viszony a fedezeti követelés miatt

A Palócker 2012 októberében, két másik céggel együtt, kilépett a CBA-hálózatból, majd a Coop Csoporthoz csatlakozott. Ezzel a CBA elvesztette országos lefedettségét, ám 2012-ben 7 új boltot is nyitottak 300 millió forintos, vissza nem térítendő állami támogatás segítségével. A Palócker azért lépett ki, mert – ahogy fogalmaztak – a szállítók érdekében nem fogadhatták el a CBA fedezeti követelését. A piacon akkor azt rebesgették: a CBA pénzügyi letéte inkább a cash-flow növelését hivatott betölteni, sem mint szankciót a beszállítókkal történő tisztességes bánásmódhoz. Hab a tortán, hogy a Palócker meglehetősen gyorsan – már 2012 decemberében – bejelentette, hogy visszatér a CBA kötelékébe. Azóta sem ismert, hogy a pénzügyi letétről hogyan állapodtak meg. Nem tudni például, hogy esetleg a fedezet nyújtása is közrejátszott-e abban, hogy ennyire súlyos cash-flow zavarba került a Palócker.

A Palóc Kft. egyik beszállítója azt mondta az Indexnek, hogy május és július között 36,5 millióért vett tőlük árut a cég, de ebből 29,5 milliót még mindig nem fizettek ki. A fennmaradó összeget néhány hónapja kezdték el törleszteni, de hetente csak 1-2 milliós értékben. Két hete azonban már ezek a törlesztések is elapadtak. Ez magyarázatot adhat az üres polcokra, az áruhiányra.

A kormány nélkül is bedőlnének

A kiskereskedelmi piacra rálátó egyik forrásunk szerint a Palócker 80 boltja valószínűleg akkor is bedőlne, ha nem lenne a kormány által előírt – egyébként abszurd – kötelező nyereségességi szabály.

Észak-Kelet Magyarország az egyik leggyengébb vásárlóerővel rendelkező régió, és a cégnek komoly fejlesztési gondjai is vannak, mondta forrásunk.

Ekkora árutömeget ma már nem lehet jövedelmezően, ekkora mennyiségű élőmunkával mozgatni, raktározni. Óriási a verseny, ám a fejlesztések, valószínűleg korábbi pénzügyi okok miatt, elmaradtak a cégnél

– fogalmazott névtelenséget kérő forrásunk, aki szerint:

A CBA-nál az a gyakorlat, hogy ha átvehető a cég, akkor átveszik, ha nem, akkor elengedik. Kérdés, mi lesz a dolgozókkal, az 1300 munkavállalóval, a ki nem fizetett beszállítókkal.

A kormány a helyén van

Megkérdeztük a Miniszterelnökség miniszteri biztosát, Szathmáry Kristófot, hogy mi a véleménye a kötelező nyereségességi szabályról, amely – részben legalábbis – ilyen lehetetlen helyzetbe hozta a Palóckert. Azt is megkérdeztük tőle, hogy módosítják-e a kiskereskedelmi törvényeket, amelyeket egyébként Brüsszel is kifogásol, és hogy ez megmentheti-e a Palócker 1300 dolgozóját?

A miniszteri biztos helyett a Miniszterelnökség sajtóosztálya válaszolt, és ez annyira bizarra sikerült, hogy teljes terjedelmében közöljük:

A Kormány a kereskedelmet támogató döntéseivel pontosan az ilyen helyzetek kialakulását kívánja elkerülni. A korábbi intézkedések már számos pozitív hatást gyakoroltak a kereskedelemre. Mind Brüsszel, mind pedig a baloldal próbál lobbizni a nagykereskedelmi hálózatok érdekében, de a kialakult helyzet is megmutatja, hogy a kormánynak továbbra is ki kell állnia a kis- és középvállalkozások megerősítése mellett.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Brüsszel, 2013. március 14.
Martin Schulz, az Európai Parlament német elnöke (b) és Angela Merkel német kancellár beszélget az Európai Unió kétnapos csúcstalálkozójának első napján Brüsszelben 2013. március 14-én. (MTI/EPA/Olivier Hoslet)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.