Néhány hete a budapesti amerikai nagykövet, George Herbert Walker vacsorára hívta azokat a kutatókat, szakembereket és zöldpolitikusokat, akik a leginkább ellenzik a genetikailag módosított növények (genetically modified organism – GMO) hazai termesztését, valamint az egészségügyi, a gazdasági és a földművelési tárca képviselőit. A vacsorán részt vett egy, a nagykövetség által megbízott konfliktuskezelő szakember is, aki szomszéd országokban is hasonló küldetésben jár. A fehérasztal mellett számos kritikus vélemény elhangzott, s a szakemberek nem rejtették véka alá aggályaikat a várható környezeti kockázatokkal kapcsolatban. Elmondták azt is, hogy a multinacionális cégek rendre megakadályozzák a hazai hatásvizsgálatokat. Elképzelhető, hogy a beszélgetésről készült „környezettanulmányt”, s a konfliktuskezelő szakember tanácsait a világ legnagyobb GM vetőmag-előállító cége, a St. Louis-i központú Monsanto itteni leányvállalata használja majd, amikor finomítja a magyarországi kommunikációs és üzleti stratégiáját.
HEVES OSTROM. Az unió évek óta próbál ellenállni az európai piacot ostromló, főképp amerikai központú multik nyomásának, amelyek a kontinensen is terjeszkedni kívánnak GM-terményeik, elsősorban kukorica-vetőmag, s a termesztéshez szükséges gyomirtó szerek értékesítésével. Az agresszív üzletpolitika és a kitartó brüsszeli lobbizás lendületét az táplálja, hogy a biotechnológiát alkalmazó cégek mihamarább realizálni akarják a fejlesztésre fordított irdatlan összegeket. Az unió csak egy darabig tudta húzni az időt: Amerika más termékek és szolgáltatások kapcsán is rákényszeríti Európát a szabad verseny korlátainak lebontására, s a piacának megnyitására. Ám a brüsszeli törvényhozás nem vállalta az egész EU-ra érvényes szabályozás kimunkálásával járó számtalan konfliktust. Az unió szakbizottsága nemrég egy ajánlást adott ki, amelyben felszólította a tagországokat: alkossanak maguk belső szabályozást a génmódosított és a hagyományos fajták adott térségben történő egyidejű, de izolált termesztéséről. Az ajánlás ugyan nem tartalmaz határidőt, de az nyilvánvaló, hogy a törvényt minden tagállamnak előbb-utóbb ki kell hirdetnie.
 |
|
A GM termesztés veszélyei
Fennáll a génáramlás vagy -szökés veszélye, amikor a transzgén átkerül az adott faj más fajtáiba, vad és primitív alfajaiba, illetve a vadflóra rokon fajaiba, és kikerül az emberi ellenőrzés alól – ez a genetikailag módosított növények termesztésének egyik alapvető problémája. Amennyiben a szökésben lévő transzgén hagyományos vagy bio termesztésben szereplő haszonnövénnyel létesít kapcsolatot, akkor megváltoztatja annak tulajdonságait, az is GM-növénnyé válhat. Ez történhet egyrészt biológiai úton, amikor a génmódosított növény pollenje beporozza a másik növényt, s ezáltal azon GM-magok fejlődnek – ezt úgy lehet elkerülni, ha a GM-növényt a többi fajtársától megfelelő távolságra ültetik el. (Ez a bizonyos „megfelelő távolság” az egyidejű termesztésről szóló rendelet sarkalatos vitapontja.) Másrészt történhet fizikai génáramlással, amikor a GM-növény vetőmagja, vagy valamely reprodukcióra képes szerve (elég egy életképes gumó vagy hajtás) a termesztés bármelyik fázisában, azaz vetés, betakarítás, szállítás, tárolás vagy akár tisztítás során keveredik a hagyományos fajta magjával vagy hajtásával. Az unió előírásai szerint a hagyományos termesztésű növények 0,9 százalék, míg a bio termesztésűek 0 százalék GM-magot tartalmazhatnak. |
|
|
|
|
Idehaza is erős érdekcsoportok mozdultak meg az engedélyezés érdekében. Ez részben érthető: mindegyik genetikailag módosított vetőmagokat forgalmazó multicég képviselteti magát nálunk. A legerősebb érdekérvényesítő a már említett Monsanto, valamint a Pioneer, amelyek magyarországi kirendeltségükön keresztül offenzív lobbiakciót folytatnak a most alakuló jogszabályalkotás körül. (A tavaly hivatalba lépett amerikai nagykövet egyébként St. Louis köztiszteletben álló polgára, befolyásos üzletemberként korábban tagja volt a polgármester költségvetési és gazdasági tanácsadó testületének, s viselte a város üzleti szervezetének, a Downtown St. Louis Business District elnöki tisztét.)
Miután tavaly az EU engedélyezte a Monsanto által kifejlesztett, MON 810 elnevezésű GM-kukorica forgalmazását az unió területén, 2005 februárjában a magyar kormány erre a termékre moratóriumot hirdetett, amelyet a földművelési tárca egy környezeti kockázatokat összegző dokumentációval támasztott alá. Ám az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (EFSA) eddig nem fogadta el a magyar érveket, s fennáll a veszély, hogy az EU bizottsága a moratórium feloldására kötelezheti Magyarországot. A kockázat az, ha a genetikailag módosított növények termesztését szabályozó jogszabály életbelépése előtt, gyakorlatilag minden kontrol nélkül indulna el a GM-kukorica hazai termesztése. Czepó Mihály, a Monsanto magyarországi engedélyezési vezetője lapunknak elmondta: a szabályozás életbelépéséig nem forgalmazzák itthon a MON 810-es kukoricát.
Információink szerint már most keményen lobbiznak a GM-vetőmagot forgalmazó cégek a jogalkotás előkészítésében szerepet vállaló tárcáknál, úgy tudjuk: hetente ostromolják a minisztériumokat.
EGYOLDALÚAN? Ráadásul a multicégek támogatókra számíthatnak a hazai géntechnológiai kutatók körében is, akik az ország versenyképességének érdekével érvelnek, a külföldről várható kutatási befektetésekről beszélnek, amelyekről nem lenne szabad lemaradni. „A zöld biotechnológia nemcsak kikerülhetetlen gazdasági tényezővé válik, hanem alapul szolgál a környezetbarát mezőgazdasági gyakorlat számára, és így szerepet játszik a fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtésében” – írta Dudits Dénes akadémikus, a Szegedi Biológiai Központ főigazgatója a biotechnológiát népszerűsítő honlapján.
|
|
A GM-növények két fő típusa
A hagyományos fajtáknál nagyobb terméshozammal kecsegtető GM-kultúrnövények alapvetően két csoportba sorolhatók:
ROVAROKKAL SZEMBEN ELLENÁLLÓK
Módszer: Ezen növények DNS-ébe valamely rovarra halálos mérget termelő fehérjét építenek be. A növény (ilyen a MON 810 elnevezésű GM-kukorica is) folyamatosan termeli a méreganyagot, amely a célzott rovarkártevő (a MON 810 esetében a kukoricamoly) emésztő-rendszerét támadja meg.
Kockázat: Mivel a toxin a növény minden részében különböző mértékben termelődik, és a talajba kerülve lassan bomlik el, ott felborítja (ma még nem ismert módon és mértékben) a természetes egyensúlyt.
GYOMIRTÓKKAL SZEMBEN ELLENÁLLÓK
Módszer: Ezen növények a beavatkozás nyomán védettséget nyernek egy egyébként minden zöld növényt kipusztító hatóanyag ellen, így a gyomirtó szerrel szemben ellenállóvá válnak.
Kockázat: A hatóanyag lebomlásáról egymásnak ellentmondó vizsgálati eredmények léteznek, és egyesek szerint a méreg a talajba és az ivóvízbe szivárog. |
|
|
|
|
Ő is egyik tagja annak a Balázs Ervin akadémikus által elnökölt ad hoc bizottságnak, amelyet az agrártárca kérésére az MTA elnöke bízott meg a koegzisztencia (egyidejű termesztésről szóló) törvény szakmai előkészítésére szolgáló tudományos állásfoglalás kidolgozásával. „A legnagyobb kártétel félelemkeltéssel elriasztani a társadalmat, és politikai nyomásra olyan rossz törvényt alkotni, amely később akadályt állítana a kutatás és a magyar gazdák versenyképessége elé” – magyarázza Dudits Dénes, aki szerint a XXI. század vezető iparága lesz a géntechnológia. A bizottságot mindenesetre széles szakmai körben támadják amiatt, mert kizárólag a GM-kutatásban érdekelt „genetikuslobbi” alkotja, a szakvéleményüket egyoldalúsága és hiányosságai miatt kritizálják.
Az „egyoldalúan elfogult bizottság” és az amerikai nagykövetnél elfogyasztott vacsora hatására Darvas Béla, az MTA Növényvédelmi Kutatóintézetének munkatársa, és Illés Zoltán fideszes parlamenti képviselő, az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának tagja szeptember közepén összehívta mindazokat a szakembereket – köztük több kutatót, akadémikust és egyetemi tanárt -, akik az ökológiai egyensúlyt és a hazai termelői érdekeket féltik a genetikailag módosított növények megjelenésétől. A továbbiakban „GM-kerekasztalként” működő szakmai testület arra készül, hogy a törvényjavaslat szakmai vitájában az ökológiai szempontokat képviseljék. Ám Illés Zoltán személyében olyan karakteres ellenzéki politikus vállalta a házigazda szerepét, aki puszta jelenlétével a pártpolitika színterére küldheti a vitát, amely a kampányidőszakban végleg elveszítheti racionalitását. A testület épp ennek elkerülése végett második ülésére már meghívja valamennyi parlamenti párt vezető környezetpolitikusát.
A törvény-előkészítésben szerepet játszó minisztériumok még csendben dolgoznak, de nem képviselnek azonos érdeket. A gazdasági tárca azért próbál hatni a moratórium feloldása és a termesztésről szóló rendelet mihamarabbi megalkotása érdekében, mert az amerikai kereskedelmi kapcsolatok erősítése mellett a biotechnológiai iparág fellendülését is szívesen látná, míg a földművelési, az egészségügyi, valamint a környezetvédelmi minisztérium inkább a GM-ek veszélyeit részletesen feltáró, biztonságos jogszabályt akar alkotni. Közben úgy tűnik, semmiféle gazdasági haszon nem származna a MON 810-es kukorica magyarországi termesztéséből.
|
6 ország, 4 faj
Kereskedelmi célra elsősorban Észak-Amerikában, valamint Kínában, Indiában, Brazíliában, Argentínában és a Dél-Afrikai Köztársaságban termesztenek géntechnológiával módosított növényeket – olvasható az MTA ad hoc bizottsága állásfoglalásában. A termesztett GM-növények 90 százalékát világszerte ma négy faj, a gyapot, a kukorica, a olajrepce és a szója adja. Az Egyesült Államok területén a GM szójatermesztés mértéke már elérte a 30-40 százalékot, és ahogy azt Heszky László akadémikus, a Gödöllői Egyetem genetika és növénynemesítés tanszékének tanára nemrég egy szakcikkben kifejtette: ez az arány gyakorlatilag lehetetlenné teszi, hogy az Egyesült Államok GM-mentes szóját exportáljon. A génmódosított szójaszállítmányok a világon mindenütt a Greenpeace akcióinak célpontjai, a szervezet évek óta világméretű kampányt folytat a GM-élelmiszerek ellen. |
|
|
|
|
Ezt a GM-növényt a kukoricamoly ellen fejlesztették ki, de ez a kártevő a hazai éghajlaton nem okoz számottevő problémát. S ami a lényeg: Magyarország Európa egyik legnagyobb kukorica-exportőre. A spanyolországi GM-termesztés miatt még többen érdeklődnek a hagyományosan termesztett magyar vetőmag iránt, és a piaci pozíciókat jelzi, hogy Szarvason és Mezőtúron Európa legmodernebb vetőmag-üzemei épültek fel. Éppen ezt a pozíciót veszélyeztetné, ha az ország elveszítené GM-mentes státusát. „A jelen helyzetben Európában eladhatatlan a GM-kukorica, elveszíthetjük a piacunkat, mellesleg a kukoricamoly ellen nálunk évtizedek óta megoldott a védekezés” – magyarázza Hullán Tibor, a Vetőmag Szövetség és Terméktanács igazgatója.
EXPORTSZEMPONT. Bardócz Zsuzsa kutató, a „GM-kerekasztal” résztvevője ezt azzal egészíti ki, hogy a szóban forgó státus elvesztése után az exportra szállított élelmiszer-ipari termékeinket és a vetőmagot Európában csak úgy vennék át, ha azok GM-mentességét az exportvállalat bizonyítja. S ha azt is hozzátesszük, hogy egyetlen minta vizsgálata ma 10 ezer forintba kerül, akkor körvonalazódik, milyen mértékben veszíthetnek a magyar termékek a versenyképességükből.
A törvénynek ebben az erőtérben kellene szigorúan szakmai és tudományos alapon elkészülnie úgy, hogy egyszerre szolgálja a hazai termelők és a fogyasztók érdekeit, valamint a termőterületek ökológiai védelmét. Akár a jelenlegi, akár a következő kormányzat végzi el a munkát, az minden bizonnyal nagy próbatétel lesz.
