A Sasad Rt. pakettjéből – amint az a közgyűlést követően áttételesen kiderült – a Sasbusiness Kft., azaz a menedzsment tulajdonában lévő részvénycsomag került a Bankárhoz. A vételárat a felek üzleti titokként kezelik. Annyi azonban nyilvánvalóvá vált, hogy az eladót a megegyezés irányába terelte a Sasbusiness Kft. mintegy 1,5 milliárdos, illetve a Sasad Rt. 1 milliárd forintos október végén lejárt, az OTP-vel szemben fennálló hitele, amelyet a tranzakció segítségével határidőre sikerült visszafizetni. A Sasad egyébként három érdekeltségének az értékesítésével, valamint a Sasbusiness-szel szemben fennálló 470 milliós követelésének az eladásával teremtette elő a törlesztés fedezetét. (Ez utóbbi vevője – névértéken – maga a Bankár volt.) Megfigyelők egyébként a többségi részvénycsomag vételárát 60 és 80 százalék közé teszik, ami – a társaság névérték fölé tett ingatlanvagyonát tekintve – a vevő számára nem sejtet rossz üzletet. Más kérdés, hogy a cégben rejlő tartalékok kiaknázásához további tőkebefektetésekre lesz szükség (ezek fedezetét a korábbi tulajdonosok nem tudták előteremteni).
A tulajdonosváltással egyidejűleg a Sasad menedzsmentjében is a Bankár képviselői vették át a marsallbotot. A közgyűlés a társaság új vezérigazgatójának hároméves időtartamra Réthy Imrét, a Bankár Kft. igazgatóját választotta meg, míg a héttagú igazgatóságban ezentúl négyen a Bankárt, hárman pedig a régi menedzsmentet képviselik. A társaság elnöki és vezérigazgatói posztját szétválasztották; Mihalik László a jövőben az igazgatóság elnökeként tevékenykedik tovább.
Mihalik a hét elején tartott tájékoztatón elmondta, hogy a Sasad 160 millió forint körüli nyereséggel zárja az idei esztendőt. Réthy Imre a jövővel kapcsolatosan kifejtette: a fő tulajdonos a nyereséges mezőgazdasági üzletágak megtartása mellett a jövőben az ingatlanfejlesztésre, -forgalmazásra és -hasznosításra koncentrál. Ehhez megfelelő alapot adhat a társaság és többségi érdekeltségei tulajdonában álló, összesen 1820 hektáros (Budapest belterületén, illetve a főváros környékén lévő) földterület. A további célok között szerepel újabb területek megszerzése és a meglévők egy részének közművesítése. Az elkövetkező három évben a Sasad egy-két milliárd forintot szán a fejlesztésekre, s a jelenleg is futó mintegy 40 projekt menedzselésére.
A tőzsdén kívüli piacon forgó Sasad-részvények árfolyamán egyébként egyelőre nem érződik a Bankár-akvizíció hatása. A papírok – sorozattípustól és tételnagyságtól függően – a korábbi árszinten, 35-45 százalékon forognak. A főtulajdonos az 53 százalékos paketten felül a piacról eddig 4 százaléknyi részt szerzett meg kisebb befektetőktől, az elkövetkező időszakban azonban a Bankár részéről nem valószínűsíthetők árfolyam-emelkedéshez vezető vásárlások. Így a papírok jövőbeni értékét inkább az újonnan belépő, a társaságban fantáziát látó pénzügyi invesztorok érdeklődése határozhatja meg. Valószínűleg e kör részére szól a nyilvánosság felé történő nyitás, és a későbbiekben kilátásba helyezett tőzsdei bevezetés is. Az új menedzsment ígérete szerint a társaság rendszeresen közzéteszi majd az adósságtól megtisztított ingatlanvagyonának becsült értékét, ami a részvények piacán is segítheti a tájékozódást. Ez már csak azért is hasznos, mert a cég nyeresége – vagy a fejlesztések miatt bekövetkező esetleges veszteség – a társaság valódi értékéről nem sokat árul majd el.