Belföld

Társasházi lakók, jöhet a tavaszi bírság

Itt a tavasz, eljött az évi lomtalanítás ideje. A társasházak lakóin ilyenkor kettős izgatottság lesz úrrá – főleg, ha a hétvégi esős, szeles időben úgy sincs jobb dolguk. Egyrészt végre felszabadul a lakás és a közös tároló a lomoktól, másrészt mindenki azt lesi, mennyi hely szabadul fel a közös helyiségekben, amit elfoglalhat. Az örömbe csak akkor vegyül üröm, ha a lomtalanítást – mint rendesen – a katasztrófavédelem tűzvédelmi “razziája” követi.

Egy óbudai panel liftjein, a lépcsőházban napok óta függ a lomtalanításra való felhívás, az azt követő katasztrófavédelmi bejárásra, ellenőrzésre való figyelmeztetés, amit a közös képviselet e sorokkal zár:

A katasztrófavédelem az emeleti folyosói tárolást, helytelen éghető anyag elhelyezését a szárítóban pénzbírsággal sújtja, amely 50 000-300 000 forintig terjed lakásonként.

Magyar ember megoldja a maga módján

Itt azért a jámbor lakos megtorpan egy kicsit, mert ugyan mi számít éghető anyagnak – könnyebb lenne azt felsorolni, ami “nem ég” -, és mi az, ami ezen belül helytelen? Minden információ nyilvános és elérhető, de ember legyen a talpán, aki az Országos Tűzvédelmi Szabályzatból kikeresi, hogy az autó téli gumija vagy a megmaradt fél tekercs tapéta “helytelen éghető”, vagy nem? Magyarul megbüntethetik, ha ezeket a folyosó végi közös tároló helyiségben tartja, vagy nem?

Magyar ember nyilván megoldja: kipakolok mindent, mikor elmentek a tűzoltók, majd visszaviszem. Tényleg ez van, megkérdeztük. Pedig a lényeg tényleg nem az átverlek/büntetlek játék lenne, hanem hogy biztonságban éljünk. Ehhez információra van szükség. Hajdu Mártontól, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivőjétől kértünk segítséget.

Amit szabad, és amit nem

A társasházak tűzvédelmi célú ellenőrzése egy előre meghatározott ütemterv alapján történik, de ezen felül a katasztrófavédelem szúrópróba-szerűen is végez ellenőrzéseket. Elsősorban a menekülési útvonalként is használható folyosók, valamint kijáratok használhatóságát vizsgálják, továbbá valamennyi előírt tűzvédelmi használati szabály – például tűzvédelmi berendezések, elektromos hálózat, villámvédelem – betartását is. Az ellenőrzések a társasházak közös használatú helyiségeire terjednek ki.

Kezdjük azzal, hogy a tüzet elsősorban meg kellene előzni. Ennek érdekében társasházak pincéjében, tárolóiban, folyosóin, lépcsőházaiban, a villanyóraszekrényekben, egyszóval minden helyiségében tilos éghető anyagot tárolni. Mik ezek? A teljesség igénye nélkül: festékek, hígítók, lakkok, üzemanyagok, propánbután palackok.

Olyan anyagok, amelyek tüzet, robbanást idézhetnek elő. Képtelenség hiánytalan listát összeállítani, sorvezetőként talán annyi: amely termék csomagolásán a jól felismerhető lángnyelvek láthatók, vagy még plusz rá is van írva, hogy tűzveszélyes, azt semmiképp nem szabad közös helyiségekben tartani.

Téli gumival, kerékpárral, bútorlapokkal, faanyagokkal, textillel, papírral, műanyaggal viszont tűzvédelmi szempontból nincs semmi gond, ezek elhelyezésére való a tároló. De senki ne vegye meg előre és tartsa otthon a telekre szánt gázpalackot, a fűnyíróba való benzint. Szerezze be akkor, amikor megy a telekre, és hagyja is ott a maradékot – hozza az életszerű példát Hajdu Márton.

Menekülés akár vakon is

Ugyanilyen fontos, hogy ha már megtörtént a baj, el kell tudni menekülni, a tűzoltóknak szabad utat kell biztosítani a mentéshez. Abból indulunk ki, hogy nincs a közös térben fentiekben leírt tűz- és robbanásveszélyes anyag. A sűrű, fekete füst akkor is ellepi a lépcsőházat, az ember szinte vakon keresi a kijáratot – ha ilyenkor beveri a fejét vagy elesik, akár az élete múlhat rajta.

Ezért az előírás szerint a folyosókon legalább 110 centiméter széles és 195 centiméter magas helyet kell biztosítani. Ha a folyosó szélesebb, betehetünk szekrényt, virágot, ami csak jól esik, a lényeg, hogy ez a 110×195 centis “alagút” rendelkezésre álljon.

Nem a bírságolás a cél

A katasztrófavédelemnek a tűzvédelmi hatósági ellenőrzésekkel nem a “büntetés” a célja, hanem az épületben élő emberek biztonságának garantálása – emeli ki a tűzoltó alezredes. A katasztrófavédelem szakemberei a szankcionálást a jogszabályok adta keretek között, a fokozatosság elvét betartva alkalmazzák – amennyiben lehetséges – csupán figyelmeztetéssel, vagy kötelezéssel élnek, nem pedig bírságolással. Akad azonban olyan szabálysértés, amely esetében a hatóságnak nincs lehetősége mérlegelni, kötelező bírságolnia.

Például akkor, ha egy társasház nem készíti el a tűzvédelmi szabályzatot, lezárják a vészkijáratot, vagy hiányzik a villamos- és villámvédelmi felülvizsgálat.

A bírságok mértéke változó, egy menekülési útvonal leszűkítése esetén például 60 ezer forinttól egészen 500 ezer forintig terjedhet, az összeg meghatározásakor a hatóság a megadott határok között mérlegelhet. A jelenleg érvényben lévő tűzvédelmi szabályozás a korábbinál semmivel sem szigorúbb, alapjaiban nem változott, a tűzvédelmi bírságok tételei pedig nemhogy emelkedtek volna éppen ellenkezőleg, egyes esetekben csökkentek.

Nem vagyunk reménytelenek

Az elmúlt évek során végzett ellenőrzések tapasztalata azt mutatja, hogy a társasházak lakói és közös képviselői egyre inkább odafigyelnek a lépcsőházak tűzvédelmére – jegyzi meg Hajdu Márton. Persze még mindig előfordulnak szabálytalanságok is, az ellenőrzést végző kollégáink gyakran találkoznak a folyosókat leszűkítő bútorokkal, háztartási gépekkel, ruhaszárítókkal és számos egyéb berendezési tárggyal – teszi hozzá.

Sőt, voltak helyszínek, ahol egész kis műhelyeket rendeztek be a lakók az ehhez szükséges munkagépekkel együtt, és találkoztak olyan esetekkel is, amikor a folyosón található szekrényben éghető folyadékokat, lakkot, hígítót, benzint, olajat tartottak.

(Kiemelt kép: MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik