Not previously seen on our contintent, stink bugs were accidentally introduced into eastern Pennsylvania and are now invading homes all over the eastern side of the country, from Maine to South Carolina. They are particularly pesky throughout the warm months of spring.
Belföld

A -20 fok sem menti meg Magyarországot a poloskáktól és a vérszívóktól

Bihari Dániel
Bihari Dániel

tud újságíró. 2017. 01. 10. 10:57

Korábban a témában:

Odakint repkednek a mínuszok, megfagyott a táj, jeget visznek hátukon a folyók, az egyszeri magyar laikus bámul kifelé az ablakon, és az egyre közelebbi jövőről mereng. Látja magát nyári estéken a kertben anélkül, hogy a szúnyogok véres húspogácsává csípjék, hogy darazsat nyeljen a sörével. Kimerészkedik a parkba, erdőbe a kullancsoktól óvó térdig húzott zokni, ütközésig kötött bakancs nélkül, langyos őszi napokon is sarkig meri tárni az ablakot, mégsem repülnek be százával a poloskák és harlekinkaticák.

Teszi ezt gondolatban teljes nyugalommal, hiszen számos alkalommal olvashatta, hallhatta, hogy egyes rovarok, ízeltlábúak cseppet sem kívánt mértékű elszaporodásáért részben a közelmúlt enyhe telei felelősek. E nyomon indulva, a fagytól lelkesítve kérdeztük Merkl Ottó entomológust, a Magyar Természettudományi Múzeum főmuzeológusát, hogy a mostani kemény mínuszok valóban rendet vágnak-e a kártevők soraiban?

A válasz nagyon egyszerű és kijózanító: nem. Hiába mérünk mostanában országszerte -15, akár -20 fokot, a nyári esték ettől még nagy valószínűséggel nem lesznek érezhetően szúnyog-, kullancs- vagy poloskamentesebbek.

-50 fokban is túlélhetnek

Ne feledjük, hogy a mostani hőmérsékletek megfelelnek az átlagos magyar téltől elvárhatónak, a hazánkban honos fajok ehhez alkalmazkodtak: a legtöbbjük -15 fokot még bőven átvészel. Olyan helyekre húzódik, ahol a “kintinél” melegebb van: repedésekbe, korhadt fatuskókba, az avarba, beássa magát 30-40 centire a talajba, hogy a lakásokról, pincékről, garázsokról és sufnikról már ne is beszéljünk.

Érdekes, hogy a fa korhadása némi hőt is termel, járatai óvnak a kinti széltől, vagyis bármilyen elhalt tuskó, törzs, vastagabb ág komoly túlélési esélyt kínál lakóinak. A különböző fajok más-más állapotban telelnek át, és ha egyes imágók – azaz a kifejlett rovarok – meg is fagynak, idén már nem szívják az ember vérét, nem repülnek a sörbe és a lakásba.

A peték azonban, és szinte mindegy is, milyen fajról van szó, úgy nagyságrendileg -50 fokot még képesek túlélni. Nagyon alacsony a víztartalmuk, akár a növényi magvaknak. Van tovább is. Tegyük fel, valami iszonyatos kataklizma folytán elpusztul a nyáron, kora ősszel lerakott peték 99 százaléka. A rovarvilágot ez nem zavarja, a maradék egy százalékból vígan felépül az állomány, miután beköszönt az első melegebb nap

– emeli ki Merkl Ottó.

Legfeljebb a rovarevő állatok lesznek kissé éhesebbek abban az évben. Hiába, a természet tökéleteset alkotott még akkor is, ha az embernek ez nem mindig van ínyére – jegyzi meg itt a laikus újságíró.

The Ice Mosquito
Fotó: Thinkstock

Poloskák, katicák, szúnyogok – az idegenhonos fajok

A szakember viszont az idegenhonos fajokkal folytatja, elsősorban a harlekinkaticával, a jelentős mezőgazdasági károkat okozó burgonyabogárral, vándorpoloskával, ázsiai márványospoloskával. De ide tartoznak a dengue-láz, a chikungunya-láz, a nyugat-nílusi láz, a zika terjesztésére képes szúnyogok is: az egyiptomi szúnyog, a tigrisszúnyog vagy a jobb híján koreai szúnyognak nevezett Aedes koreicus. Utóbbi pécsi megjelenése tavaly júliusban keltett aggodalmat.

Az Észak-Amerikából, Kína belső területeiről származó fajok, mint a burgonyabogár, a harlekinkatica vagy az ázsiai márványospoloska nem jön zavarba a mi telünktől, őshazájukban pont ilyen, vagy még zordabb napokat kell kibírniuk. Egyedszámukat önmagában a mostani hideg tehát nem igazán befolyásolja.

A fent említett szúnyogok viszont trópusi vidékeken őshonosak. Jóval melegebb klímához szoktak, egyértelműen a globális felmelegedés következményeként vált számukra Magyarország élhető hellyé. A -10, -20 fokos hideg már sok nekik, így a veszélyes betegségeket terjesztő vérszívók hazánkban hébe-hóba áttelelő példányai most minden bizonnyal elpusztulnak

– mondja Merkl Ottó.

De ez csak félgyőzelem, a klímaváltozás miatt előbb-utóbb végleg megtelepedhetnek. Ne feledjük azt sem, hogy ezek a szúnyogok az ember közelében élnek, többnyire a kertben felejtett gumiabroncsban, kisebb-nagyobb edényben, tálkában összegyűlt víztestbe petéznek. Márpedig a városokban mindig melegebb van, de még egy házfalnak támasztott gumi is kellemesebb környezet, mint a vadon.

Hamis illúziók

Mégis, akkor miért ragadt be sokaknak, hogy majd a kemény tél megszabadít tőlük? A szakértő szerint csupán vágyvezérelt gondolkodásról van szó, amit statisztikákkal majdnem lehetetlen alátámasztani. Ha egy-egy évben némely fajból a szokottnál kevesebb van, azt a tél számlájára éppúgy írhatjuk, mint a nyári aszályéra vagy ezernyi más tényezőjére.

A rovarok kiszámíthatatlan túlélőbajnokok, sokszor a kutatókat is megválaszolhatatlan kérdések elé állítják. Tény viszont, hogy egy hosszan tartó nyári szárazság jóval nagyobb pusztítást végez köreikben, mint a bármilyen téli hideg.

Nyilvánvalóan hatással van rájuk ez is, de ne ringassuk magunkat hamis illúziókba: idén nyáron sok lesz a szúnyog, mindent meg kell tenni a kullancs elleni védekezés érdekében, és ősszel megint százszámra söpörhetjük otthon a telelni vágyó poloskákat, katicákat.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.