Belföld

A Fidesz-kampánynál csak kilencszer volt drágább a kvótaellenes

Farkas György
Farkas György

újságíró, hírfőnök. 2016. 12. 14. 13:08

Kérdés, hogy a kormány mikor mondott igazat: 2014-ben vagy 2016-ban?

A kormány szerint 8,6 milliárd forintba került a kvótaellenes népszavazással kapcsolatos lakossági tájékoztatás. Ezzel szemben a kormánypártok 2014-es, a népszavazási kampánnyal nagyjából azonos nagyságrendű parlamenti választási kampánya, saját bevallásuk alapján, csak 984 millió forintot kóstált. A Political Capital (PC) és a Transparency International Magyarország (TI) szerint ezért az a kérdés,

hogy a kormány mikor mondott igazat: 2014-ben vagy 2016-ban?

Mint írták, a kampányköltések szabályozatlansága nemcsak a korrupció melegágya, hanem aláássa a választási rendszer megbízhatóságát is. A 2016-os kvótanépszavazási kampány újfent igazolta, hogy Magyarországon kampánykiadások címén, átláthatatlanul lehet a közpénzt költeni.

A Kormányzati Tájékoztatási Központ bruttó 7,5 milliárd forintot költött a „népszavazással kapcsolatos tájékoztató kampányokra és politikai hirdetésekre”. A „népszavazással kapcsolatos tájékoztató levelek és a háztartásokba eljuttatott kiadványok” 1,1 milliárdba kerültek, tehát bruttó 8,6 milliárd forintba került a kampány.

Azt továbbra sem tudni, mennyi ment óriásplakátokra, televíziós reklámokra, egyéb hirdetési formákra, de a PC és a TI nem zárja ki, hogy a kormány most igazat mondott, hiszen ellenőrizte a közterületi hirdetések és a választókhoz közvetlenül eljuttatott kampányüzenetek, szóróanyagok költségeit. A piacon elérhető adatokból megállapították, hogy a kormány 2016. augusztus és október között összesen 12 585 darab közterületi plakáton hirdette a népszavazási üzeneteit.

A kormányoldal olyannyira letarolta a plakátpiacot, hogy a vizsgált időszakban bő 1000 darabbal több óriásplakáton hirdetett, mint a 2014-es parlamenti választási öt hónaposra nyúlt kampánya során. A népszavazási kampány idején minden harmadik plakáthelyen kormányüzenetet olvashattunk, míg az országgyűlési választási kampány során a plakátoknak „csak” kevesebb mint a negyede népszerűsítette a kormánypártokat. Listaárakkal számolva (az óriásplakátok esetében ez 233 ezer forint, a kisebb méretű, ún. citylight plakátok esetében pedig 160 ezer forint) a kormány népszavazási plakátkampánya bruttó 2,7 milliárd forintba került.

Ehhez jönnek még a politikai direktmarketing költései, a kampányban a kormány 6,2 millió postai levelet küldött a polgároknak és 5 millió szórólapot osztott szét, 930 millió, illetve 100 millió forint értékben. A többi kisebb tétellel együtt a PC és a TI 1,3 milliárd forintos költést kalkulált, míg a kormány szerint 1,1 milliárd forint ment el erre. Közterületi hirdetésekre és a háztól házig történő kampányolás eszközeire tehát összesen 4 milliárd forintot költött a kormány a népszavazási kampány során.

A PC és a TI vizsgálatai nem terjedtek ki a tévés és rádióreklámokra, sem a nyomtatott sajtóban megjelent hirdetésekre. A Kreatív Online számításai szerint azonban ezeken a felületeken csak 2016. május és augusztus között 3,6 milliárd forintnyi reklám jelent meg. Ha ehhez hozzászámítjuk az órásplakátok és a lakossági közvetlen kampányolás költségeit, valamint figyelembe vesszük, hogy a televíziós és rádiós reklámok, meg az újsághirdetések egészen a népszavazás napjáig folytatódtak, reálisnak tűnik a kormány által közölt 8,6 milliárd forint.

Tényleg 9-szer drágább volt a népszavazási kampány a 2014-es parlamenti kampánynál?

A Fidesz-KDNP – saját bevallása szerint – csak 984 millió forintot költött a 2014-es parlamenti választási kampányra, ami már akkor is hihetetlen volt, mivel a civil kampánymonitor számításai szerint a kormányoldal kampányköltései 4 milliárd forintra rúgtak.

Ebből, listaáron számolva, 2 milliárd forint ment óriásplakátokra, ideértve a Fidesz-KDNP-n túl a kormány és a Civil Összefogás Fórum plakátjait is. Ekkor, öt hónapon át, összesen legalább 11 562 óriásplakát népszerűsítette a Fidesz-KDNP-t Magyarország közterületein.

A választónak címzett közvetlen kampány is azonos méretű volt a 2014-es választási kampány és a 2016-os kvótanépszavazási kampány idején. Két éve a kormányoldal 200 millió forintot költött 10 millió szórólapra és 642 millió forintot 4,3 millió postai levélre. A kormánypártok parlamenti választásokat megelőző teljes politikai direktmarketing kampányát a népszavazási kampány ilyen költéseivel megegyezően 1,3 milliárd forintra becsülték.

Ezeket összevetve, a PC és a TI arra jutott, hogy a kormánypártok választási kampánya és a kormány kvótanépszavazási kampánya közel azonos méretű volt.

Bárki joggal teheti fel a kérdést: tényleg elhiggyük, hogy 2016-ban 8,6 milliárd forintba került az, ami 2014-ben 984 millióért megvásárolható volt? Okkal feltételezzük, hogy a kormányoldalon valaki, valamikor nem mondott igazat.

A megoldás: becsületesség.

Na jó, akkor törvénymódosítás

Ahhoz, hogy a 2018-as parlamenti és az azt követő helyhatósági, valamint európai parlamenti választások, no meg a jövőben megtartandó népszavazások ne a kampánykorrupciótól legyenek hangosak, újra kell írni a kampányfinanszírozás szabályait. A PC és a TI az átlátható, hiteles kampányfinanszírozási rendszerhez az alábbiakat javasolja:

1.         Készpénztilalom: a pártok kincstári kártyán kapják meg és csak ezen a kártyán keresztül költhessék el az állami kampánytámogatást.

2.         Nyilvános kampányszámla: minden párt, a kormány és a politikai kampányt folytató civil szervezetek legyenek kötelesek a világhálón elérhető, részletes kampányköltési beszámolót készíteni.

3.         Kockázat a pártok oldalán: a pártok legyenek kötelesek visszafizetni az állami kampánytámogatást, ha nem szerzik meg a szavazatok legalább 2 %-át.

4.         Álcivilek ne kampányolhassanak: a kormány, az önkormányzatok és a valódi vagy álcivil (pld.: CÖF) szervezetek politikai kampányainak az értékét le kell vonni az adott párt által elkölthető kampánypénzek összegéből.

5.         Nyilvános árak: a sajtóreklámokon túl az óriásplakátok és a közterületi hirdetések tarifáit is legyen kötelező nyilvánosságra hozni, a reklámcégek minden politikai hirdetőnek csak azonos, nyilvános árakon adhassanak reklámfelületeket.

6.         A kampány ≠ társadalmi célú hirdetés: meg kell tiltani, hogy a kormány társadalmi célú reklámnak álcázva kampányoljon.

Bár a kormánypártok saját ígéretükhöz képest is késésben vannak, de a kívánt új szabályozás még éppen elkészülhet 2017 tavaszáig, akkor minden párt és választási szerv felkészülhet a szabályos és átlátható kampányra – emlékeztettek.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Picture taken on June 25, 2013 in Aachen, western Germany, shows British actor and UNICEF Goodwill Ambassador Roger Moore and his Danish wife Kristina Tholstrup waving from a carriage as they visit the CHIO World Equestrian Festival.
Moore, who will forever be remembered for playing the womanising superspy James Bond, died May 23, 2017, aged 89, his family announced in a statement. / AFP PHOTO / dpa / Henning Kaiser / Germany OUT
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.