Belföld

Orbán nevére vett egy szarvashibát  

24.hu
24.hu

2016. 10. 13. 12:55

A nemzetközi jogász fércmunkának tartja az Alaptörvény hetedik módosítását. Más tovább szigorítaná.

Nagy Boldizsár a Klubrádióban azt mondta, szerinte az Alaptörvény – Orbán Viktor által jegyzett – módosításának valódi célja, csak a kármentés. Jogilag a népszavazás érvénytelen lett, elbukott. Azzal, hogy elővették az alkotmányos identitást, a nemzetközi jogásznak nincs semmi gondja, az legalább egy ismert fogalom.

Magyarország alkotmányos identitásának védelme az állam minden szervének kötelessége.

Ez viszont már talányosabb szöveg.

Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be. Idegen állampolgár – ide nem értve az Európai Gazdasági Térség országainak állampolgárait – Magyarország területén az Országgyűlés által megalkotott törvény szerinti eljárásban, a magyar hatóságok által egyedileg elbírált kérelme alapján élhet.

Egyrészt nagyrészt most is így van, csak éppen most a kormány rögzíti, ki lenne az, akinek Magyarországon „élését” elő akarja mozdítani, illetve nem akarja előmozdítani.

A nemzetközi jogban azonban ennek gyakorlatilag annyi értelme van, mintha beleírták volna, hogy Ördögöt és Angyalt Magyarországra betelepíteni nem szabad. Mivel értelmetlen, nem tud ütközni az uniós joggal.

„Népességet” IV. Béla, Mária Terézia telepített be, a modern nemzetközi jog szerint ez a szöveg egyénekre nem is vonatkozik.

Mi lesz a svájciakkal?

„Európai Gazdasági Térséget” emlegetni viszont már szarvashiba. Nagy Boldizsár szerint a szöveg megfeledkezett Svájcról.

Az alaptörvényt megváltoztatók ezek szerint nem tudták, hogy Svájc nem tagja az Európai Gazdasági Térségnek.

Az országot Benin és Tuvalu szintjére degradálták, megfosztanák azoktól a jogaitól, amit egyébként az Európai Unióval kötött szerződései alapján élvez.

A szöveg miatt probléma lehet a San Marinóhoz, Feröer-szigetekhez és a Man szigethez fűződő viszonyunkkal is. Ezek a területek szigorúan véve nem részei sem az Európai Uniónak, sem az Európai Gazdasági Térségnek, csak különböző szerződésekkel szabályozott együttműködésük van velük. Man például tagja az Európai Vámterületnek, San Marino pedig használhatja az Eurót. De a szöveg megkötéseinek mégsem felelnek meg, így problémás lenne az innen származó állampolgárok magyarországi letelepedése.

A nemzetközi jogász szerint „az élhet” is azért kulcsszó, mert egy nem létező jogi fogalom, így ez sem tud ütközni az uniós joggal. Gyakorlatilag így persze nem változik semmi, hiszen még egy amerikainak is először tartózkodási, majd letelepedési engedélyt kell szereznie, amit egyéni elbírálás alapján kap meg.

A nemzetközi jogász érdekesnek nevezte még indokolásnak ezt a részét.

Az Európai Unió a kötelező betelepítési kvótával próbálta szétosztani a tagállamok között az Európába érkezőket.

Nagy Boldizsár értelmezése szerint ez azt jelenti, hogy az Alaptörvény módosítása csak a korábbi uniós döntésre vonatkozik, jövőbelire nem.

Tovább is lehetne szigorítani a javaslatot

Ha már hozzányúl a parlament az alaptörvényhez, tovább is szigoríthatna rajta – mondta az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója. Törcsi Péter a Kossuth Rádió reggeli műsorában jónak nevezte a parlament elé benyújtott javaslatot.

Abba ugyanakkor beemelné az első menedékország elvét, amely szerint a menekülőnek – akinek élete veszélyben van – a hazájához legközelebbi olyan országban jár a védelem, ahol már nincs veszélyben.

Szíria esetében ez Törökország, Libanon vagy Jordánia. Ha ezen országokból továbbáll, már gazdasági bevándorlónak számít. Az Ukrajnából menekülőket Magyarországnak kell befogadnia – tette hozzá.

Törcsi Péter szerint Brüsszel nem tud belekötni az alaptörvény-módosításba, mert az EU alapító szerződései is kimondják, hogy alkotmányos identitást érintő kérdésekben az uniónak nincs hatásköre.

Magyarországon most a hetedik módosítás definiálja ezt az alkotmányos identitást, amelyet többek között az állami főhatalom, a szuverenitás, az ország területe, valamint a népesség összetétele alkot. A népszavazás után nekünk most az a fontos, hogy egy uniós döntéssel nem lehet változtatni a népesség összetételén. Ha az alkotmányos identitás és az uniós jog ütközik, egyértelműen a tagállami alaptörvénynek kell elsőbbséget élveznie – mondta a kutatási igazgató.

 

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.