Belföld

„Megnevettet, majd elgondolkoztat” – Hetekig számolták a szitakötőket a temetőben magyar kutatók

Vaskor Máté
Vaskor Máté

újságíró. 2016. 09. 24. 11:13

A világos lovak kevésbé vonzzák a bögölyöket, a szitakötők végzetes vonzalmat éreznek a fekete sírkövek iránt. Egy magyar kutatócsoport két tudományos felfedezése, amiért Ignobel-díjat vehettek át csütörtök este a Harvard Egyetemen megtartott ceremónián. Az elismerésben azon tudósok részesülhetnek, akiknek tevékenysége értelmetlen vagy vicces találmányokhoz vezetett. A tanulmányt vezető Horváth Gáborral, az ELTE egyetemi docensével beszélgettünk.
Korábban a témában:

Az Ignobel-díjról

  • A Nobel-díj paródiája
  • Nevét az ignoble angol szóról kapta, melynek jelentése alantas, fölösleges.
  • 1991 óta minden év őszén díjaznak tíz tudományos kutatást, mely “előbb megnevettet, majd elgondolkoztat”.
  • 1991-ben Teller Ede díjat kapott a hidrogénbomba és a csillagháborús terv kitalálásáért, illetve egész életén át tartó munkásságáért, amivel megváltoztatta az emberiség békével kapcsolatos gondolatait.
  • A ceremónia hagyományosan a következő mondattal zárul: “Ha nem nyertél díjat – és pláne, ha nyertél – több szerencsét jövőre!”

Nem minden kutató mondhatja el magáról, hogy felfedezései elsőre nevetségesnek hangozzanak. Mégis mi veszi rá az embert, hogy efféle jelenségeket tanulmányozzon?

2005-ben a kiskunhalasi református temetőben figyeltem meg, hogy a szitakötők a fekete sírkövekhez vonzódnak, ott párosodnak, sokszor pedig oda is petéznek le. Ugyanúgy viselkednek, mint a vízparton. Érdekelt, miért pont ott teszik ezt.

És miért?

Minden, ami fekete és csillog, vonzhatja a szitakötőket, ha vízszintesen poláros fényt ver vissza. Sőt, minden más vízi rovart is megtéveszt. A fekete sírkő mellett ilyenek a sötét autók, kiömlött kőolajszármazékok, napelemtáblák és a mezőgazdasági fekete műanyag fóliák is. A szitakötők a fekete sírköveket a róluk visszavert vízszintesen poláros fény miatt víznek hiszik, mert a vizeket is az ilyen fény alapján találják meg, s nem tudnak különbséget tenni. Ezt az általánosnak bizonyult jelenséget poláros fényszennyezésnek neveztük el, ami éjjel-nappal hat. Mint a neve is utal rá, árt a szitakötőknek és más vízi rovaroknak. Ez egy új tudományos eredmény volt, amit nemzetközileg is elismertek és átvettek.

Hogyan sikerült bizonyítani?

Terepmunkával. Mérőkampányt végeztünk. Hetekig ültünk egy hallgatóval reggeltől estig a temetőben, ahol tesztfelületeket helyeztünk ki és számoltuk az odavonzott szitakötőket. Csak a vízszintes vagy kissé ferde fekete felületekhez vonzódtak, melyek vízszintesen poláros fényt tükröztek a vízfelszínhez hasonlóan. Képalkotó polarimetriával mértük különböző sírkövek fénypolarizációs mintázatait is, melyeket vízfelületekéivel hasonlítottunk össze.

Hogy jönnek ide a bögölyök?

A temető melletti lovasiskolában rengeteg volt belőlük, a nőstények szívni való vért és vizet kerestek. Feltűnt, hogy a fekete sírkövekre és tesztfelületekre több bögöly szállt, mint a világosakra. Ugyanezt figyeltük meg más helyszíneken is, amennyiben a  fekete és barna lovakhoz sokkal több vonzódott, mint a fehérekhez. A tapasztalt lovasok egyébként ezt régóta tudják, csak ők nem vizsgálták számszerűen. A megfigyelés tehát nem új, de kellettek pihent agyú kutatók, akik megkeresték a jelenség miértjét.

Fotó: ELTE

Kíváncsivá tett.

Hasonlóan a szitakötőkhöz, a bögölyök vízként észlelhetik a fekete lószőrről visszaverődő vízszintesen poláros fényt, ezért odarepülnek. A fehér lovak nem, vagy csak gyengén poláros fényt vernek vissza, ami nem érdekli, nem vonzza a vizet vagy vérszívásra alkalmas gazdaállatot kereső bögölyöket. Terepkísérleteinkben az is kiderült, hogy a világos lovaknál még kevesebb bögöly száll a zebrákra, mert a csíkos felületeket nem kedvelik.

Honnan volt zebrájuk?

Nem jártunk Afrikában és nem is vettünk zebrát. Ragacsozott lómakettekkel kísérleteztünk egy szokolyai és gödi lovastanyán. Továbbá egy fehér és barna lóról 100-100 fényképet készítettünk és leszámoltuk a lovak körül repkedő vagy rájuk szállt bögölyöket. Az eredmény magáért beszélt, ötször több bögölyt vonzott a barna ló, mint a fehér.

Miből finanszírozták a projektet?

Kezdetben saját zsebből. Később kutatócsoportunk közel egymillió eurós kutatási pénzt nyert az Európai Uniótól fénypolarizációs elven működő bögölycsapdák prototípusának kifejlesztésére. Mint kimutattuk, a kártékony vérszívó bögölyöket poláros fénnyel vonzani lehet, majd mechanikus módon elpusztítani. Mindez tehát gyakorlatilag is hasznos kutatásra fordítódott, miáltal jó helyre került az adófizetők pénze. A poláros fényszennyezés fölfedezésén, valamint a zebracsíkok egyik kísérletileg is igazolt hasznán túl két két gyakorlati haszna is született az Ig Nobel-díjas kutatási eredményeinknek.

Mégpedig?

Az egyik a zebracsíkos lóruha. Miután publikáltuk a lovakról, zebrákról és bögölyökről szóló tanulmányunkat, több európai lótenyészetből kaptunk pozitív visszajelzést, miszerint kézzel fehér csíkosra festették a fekete és barna lovaikat a bögölytámadások ellen. E kézi csíkozás bevált, mert alig zaklatták a bögölyök a becsíkozott sötét lovakat. Az ügyesebb vállalkozók később zebracsíkos mintájú lóruhát kezdtek gyártani, amivel fel lehet öltöztetni a sötét lovakat a bögölyök elleni vizuális védelem céljából. A másik gyakorlati haszon a polarizációs bögölycsapdák elvének kifejlesztése. E szabadalmaztatott elvű csapdákat egyelőre még nem gyártják sorozatban, de tudományos cikkekben bizonyítottuk a hatékonyságukat. 

Balról jobbra: Egri Ádám, Blahó Miklós, Horváth Gábor – Fotó: ELTE

Kik voltak a csapat tagjai?

Horváth Gábor (biofizikus), Blahó Miklós (biofizikus), Kriska György (biológus), Hegedüs Ramón (biofizikus), Gerics Balázs (állatorvos) és Farkas Róbert (parazitológus). Mellettünk Hansruedi Wildermuth svájci biológus, szitakötő-szakértő és Susanne Akesson svéd biológus-ökológus vett részt a kutatómunkákban és a cikkírásban.

A kitüntetést a svéd hölgy vette át. Miért nem vett részt a díjátadón? Elvégre az Ön fejéből pattant ki a kutatás alapja.

Közel egymillió forintba kerül az utazás és az egy hetes kint tartózkodás, amit sajnáltam erre költeni a kutatási pénzünkből. Ezt az összeget inkább további kutatásokra fordítom.

Hogyan tovább?

Folytatjuk a zebrák rejtélyes csíkjainak kutatását. Kilenc elmélet létezik a zebracsíkok hasznáról. Egyet mi alkottunk és bizonyítottunk terepkísérletekkel. Egy másikat idén nyáron teszteltünk a terepen, az eredményekről most írjuk a cikket. Talán majd ezt is Ig Nobel-díjjal jutalmazzák.

2016 Ignobel-díjasai kategória szerint

  • Szaporodás – Az elhunyt Ahmed Shafik a poliészter-, pamut- gyapjúnadrágok patkányok szexuális életére való hatásainak teszteléséért.
  • Közgazdaságtan – Mark Avis és kollégái a kőzetek személyiségének értékesítési és marketing szempontjából való felméréséért.
  • Fizika – Horváth Gábor és társai a felfedezésekért, hogy a világos lovak kevésbé vonzzák a bögölyöket és a szitakötők végzetes vonzalmat éreznek a fekete sírkövek iránt.
  • Kémia – A Volkswagen, az autók túlzó mértékű kipufogógáz-kibocsátásának problémájának megoldásával azáltal, hogy autóik teszteléskor automatikusan, elektromechanikailag kevesebb kipufogógázt termeltek.
  • Orvostan – Christoph Helmchen és munkatársai a felfedezésért, a test bal oldalán észlelt viszketés enyhíthető, ha keresünk egy tükröt és a test jobb oldalát vakarjuk (és fordítva).
  • Pszichológia – Evelyne Debey és társai a tevékenységért, hogy megkérdeztek ezer hazudozót arról, milyen gyakran hazudnak majd eldöntötték, higgyenek-e a válaszban.
  • Béke – Gordon Pennycook és kollégái a “Látszólag mélyreható bullshit befogadása és felismerése” című tudományos tanulmányukért.
  • Biológia – Charles Foster kutató a tevékenységért, hogy borzként, vidraként, szarvasként, rókaként és madárként is tanulmányozta a vadonban az állatok életmódját, és Thomas Thwaites a tevékenységért, hogy speciális művégtagokat is készíttetett magának, hogy minél valósághűbben követhesse a hegyi kecskék életét.
  • Irodalom – Fredik Sjoberg háromkötetes önéletrajzi művéért, melyekben az elpusztult és nem elpusztult legyek gyűjtésének öröméről ír.
  • Érzékelés – Atsuki Higashiyama és Kohei Adachi a vizsgálatért, hogy másként látszanak-e a dolgok ha pucsítasz és a lábaid között nézed őket.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.