Budapest, 2015. február 25.
A február 22-i veszprémi időközi országgyűlési képviselő-választásra a külképviseleteken leadott szavazatokat tartalmazó egyik urna a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) ülésén Budapesten 2015. február 25-én.
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Belföld

Bizarr és vállalhatatlan: kiakadtak a jogászok az Alkotmánybíróságra

Ember Zoltán
Ember Zoltán

újságíró. 2016. 04. 21. 19:28

Korábban a témában:

– Jó napot, Majtényi Úr! Szeretnék egy rövid kommentárt kérni az Alkotmánybíróság szerdai döntéséről.

– Bizarr.

– Kicsit bővebben?

– Nagyon bizarr.

Így értékelte az Ab legutóbbi döntését telefonon Majtényi László jogtudós, az Eötvös Károly Intézet igazgatója a 24.hu-nak. Kiemelte: az Ab ezzel ismét megcsúfolta az alkotmányt, illetve önmaga paródiájává vált, ezt ő már régen mondja, egyébiránt az a véleménye, hogy azonnal vissza kell állítani az alkotmányosságot Magyarországon.

Jó magyar, rossz magyar

Tudják, arról a döntésről van szó, amelyben a taláros testület kimondta:

nem alkotmányellenes az, hogy az állam nem biztosítja a levélben történő szavazás lehetőségét a külföldi magyaroknak, míg a határon túli magyaroknak lehet levélben szavazniuk a magyarországi országgyűlési választásokon.

Az alkotmánybírák azzal indokolták a döntést, hogy két különböző csoportról van szó, és akinek állandó hazai lakhelye van, az “közvetlenebb és erősebb” kapcsolatban áll a magyar állammal, mint aki nem itt lakik. Az Ab szerint alkotmányellenes megkülönböztetés csak összehasonlítható, azonos csoportba
tartozó személyi körben lehetséges, így ez a különbségtétel rendben van, alkotmányos.

Vagyis az angliai magyarok és a határon túli magyarok, a homogén magyar nép két külön csoportjába tartoznak, éspedig attól függően, hogy mennyire kötődnek az államhoz. Az alighanem a józan ésszel, és mindenféle nemzetpolitikával is ellentétes határozat értelmezését ezen a ponton be is fejezhetnénk, annyira tökéletes keretbe foglalta a lényeget a cikk elején Majtényi László. Mi mégis tovább kérdeztük az alkotmányjogászokat, mi ez az egész, mi következik mindebből.

Az Ab döntéséből az is következik, hogy nemcsak a következő választásokon, de bármilyen országos népszavazáskor sem szavazhatnak levélben a külföldön tartózkodó, magyarországi lakcímmel rendelkező állampolgárok

– mondta a 24.hu-nak Mráz Attila, a TASZ politikai részvételi jogi programjának vezetője.

Hozzátette: a külföldön tartózkodók – ahogy eddig is – csak személyesen szavazhatnak a külképviseleteken, vagy haza kell jönniük az állandó lakcímüknek megfelelő körzetbe. Nem árt tudni, hogy az USA-ban például csak a keleti és a nyugati parton vannak konzulátusok. Chicagóban és számos más nagyvárosban, több ezer kilométeres távolságban egyetlen sincs. De más országokban is hasonló a helyzet.

A külföldi magyarok száma: 500 ezer

A tükörstatisztikák (fogadó országok bevándorlási statisztikái) alapján évente 20-30 ezer főre tehető az EU-ba kivándoroltak száma, amelyek 2010-től növekvő trendet mutatnak. Matolcsy György 2013-ban (akkor még nemzetgazdasági miniszterként) azt mondta: “Nagy-Britanniában (jórészt Londonban) mintegy 300 ezer magyar, Németországban (nagyrészt Berlinben, Bajorországban és Baden-Würtenbergben) körülbelül 100 ezer, Ausztriában 50 ezer, míg az unió többi országában további 50 ezer magyar dolgozik.”

Két és fél évig ültek rajta

A panaszos, aki elindította az ügyet az Ab-n, amúgy egy Angliában élő fiatal magyar, aki éppen azzal érvelt, hogy neki ötórás utazásba és sok pénzbe kerülne, továbbá munkahelyi problémát is okozna, hogy elmenjen szavazni a londoni magyar külképviseletre.

Szerinte alkotmánysértő, hogy mivel van magyarországi állandó lakcíme, nem szavazhat levélben, míg a határon túli magyarok ezt megtehetik.

Mráz azt mondta lapunknak, szakmai berkekben lehetett sejteni, hogy nagyon furcsa döntés fog születni. Az ügy alapjául szolgáló indítványt 2013. októberben érkeztették. Az Ab-nak így fél éve volt arra, hogy a 2014 tavaszi országgyűlési választások előtt döntést hozzon, de ezt nem tették meg. Sőt, ezután két évig ültek a beadványon, és összesen hat testületi ülésen szerepelt az ügy, ami borzasztó ritka, hiszen általában egy-két ülésen döntenek a bírák, mondta a választójogi szakértő.

Megosztottak voltak

Mráz szerint ez is jelzi, hogy a külföldi magyarok szavazásának kérdése az egyik legmegosztóbb ügy volt az Ab Alaptörvény hatályba lépése utáni történetében. Sajnálatos módon azonban az Ab nem mert beleállni az egyetlen lehetséges szakmailag indokolható döntésbe, a jogszabály alkotmányellenességének kimondásába.

A vállalhatatlan döntéssel az Ab jogszerűvé tette a több éve fennálló, diszkriminatív gyakorlatot, mondta Mráz.

Arra a kérdésünkre, hogy a döntést meg lehet-e támadni valamilyen jogi fórumon, Mráz azt felelte, hogy nem lehet, ez egy végleges döntés volt az alkotmányosságról. Bár fel lehetne vetni, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezményében garantált jogokkal összhangban van-e az Ab döntése, a gyakorlatban ezeket az indítványokat a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága nem fogadta be, erre már voltak próbálkozások korábban.

Kiforgatták a jogegyenlőséget

Mráz kiemelte, öt alkotmánybíró csatolt különvéleményt.

Többségük egyértelművé teszi, hogy az Ab a választójog alkotmányos garanciáinak kiforgatása nélkül nem hozhatta volna meg ezt a döntést

– mondta Mráz, aki kérdésünkre, miszerint mi lehet az oka, hogy így döntött az Ab, azt válaszolta: a lehetséges okok taglalását inkább a politikai elemzőkre bízza.

A határon túli magyarok választójoga

2012 novemberében fogadta el az Országgyűlés a választójogi törvény módosításait. Ennek értelmében a környező országokban élők levélben vagy az interneten regisztrálhatnak a választásokra. Az előzetes becslések szerint akár 500 ezer határon túli is szavazhatott volna, de csak 193 793-an regisztráltak. A Nemzeti Választási Iroda szerint végül 128 378 érvényes levélszavazat érkezett a határon túli magyarok részéről. Közülük 122 588-an, a voksolók 95,49 százaléka szavazott a Fideszre. Úgy sikerült tehát megőrizni a kétharmadot, hogy a Fidesz határon innen 564 150 szavazót veszített négy év alatt, határon túl viszont csak 122 588 szavazóval tudta ezt pótolni. A párt a leadott szavazatok nem egész 45 százalékával kapott újra kétharmados mandátumot, köszönhetően a menet közben megváltoztatott, számukra kedvező törvénymódosításoknak.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.