Belföld

Egyre kínosabb már mindenkinek, de szobrot kap a náci eszmék magyar minisztere

Tóth Richi
Tóth Richi

Na, ugye. 2015. 12. 14. 09:33

Történészként, akadémikusként és minisztereként is szerepet vállalt az első zsidótörvény kezdeményezésében és előkészítésében, ő maga terjesztette elő az izraelita vallásfelekezet jogállását szabályozó 1942. évi VIII. törvényt is, amely súlyosan korlátozta a zsidónak nyilvánítottak jogait. Kezdeményezője volt az értelmiségi szakmai – orvosi, ügyvédi, mérnöki – kamarák rasszista célú átalakításának, és következetesen kiállt a zsidótörvények újabb és újabb szigorítása mellett.

Hóman 1942-ben Kállay Miklós miniszterelnök nem egyértelműen németbarát hintapolitikája elleni tiltakozásul mondott le tíz éve betöltött miniszterségéről, 1943-ban és 1944-ben két, feltétlen német hűségről és a zsidóság kitelepítésének igényéről szóló memorandumot is aláírt.

A nyilas hatalomátvétel után tagja volt a nyilas parlamentnek, amelynek ülésein is megjelent. 1945 első hónapjaiban, Sopronban arról tárgyalt Szálasival, hogy közösen találjanak valami megoldást a magyar jobboldal összefogására.

És szobrot kap, születése 130. évfordulóján, december 29-én, Székesfehérváron.

Mert a nyáron rehabilitálták az 1946-ban elítélt háborús bűnöst, tisztázásáért húsz éven át küzdött a korábbi fideszes képviselő, Varga István, végül a Fővárosi Törvényszék posztumusz felmentette Hómant.

Tizenötmillió a minisztériumtól

Az emlékművet a Hóman Bálint Kulturális Alapítvány emeli, de azt a magyar kormány is támogatja, valamint a székesfehérvári önkormányzat is.

Az Igazságügyi Minisztérium ugyanis 2015-ben 15 millió forintot adott az alapítványnak a költségvetés terhére, a Magyar Narancs szerint a támogatási szerződést 2015/45/214-es számon idén kötötte meg a tárca és az alapítvány.

A 24.hu kérdésére,a tárcánál a szoborállításról és a támogatásról azt válaszolták, hogy ehhez

kapcsolódóan az Igazságügyi Minisztérium részéről nem került sor pályázati kiírásra. Mint ahogyan a tárca korábban többször is hangsúlyozta, a jogelőd minisztérium által hozott támogatási döntés alapján és a jogelőd tárcánál e célra korábban biztosított forrás felhasználására támogatási szerződés megkötésére került sor.

Ez annyiban igaz, hogy a jogelőd, a még Navracsics Tibor vezette KIM, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium hozott döntést arról, hogy támogatják az alapítványt, az Trócsányi miniszter szerint (aki most az IM vezetője) csak egy technikai szükségszerűség, hogy ők fizetnek.

A jelenlegi tárcavezető többször is beszélt arról, hogy ő nem állítana szobrot Hómannak, az IM csak megörökölte és végrehajtja a kifizetést. Információink szerint Trócsányi Érthetetlennek tartja a jogelőd KIM döntését, többször jelezte a kormányfőnek is, hogy nemzetközi botrány is lehet abból, hogy a kormány támogatja a szoborállítást.

Lázár János is úgy nyilatkozott korábban, hogy „Hóman történettudományi munkássága vitathatatlan, politikai tevékenysége viszont védhetetlen és vállalhatatlan.”

Botrány az lett

Az IM (vagy KIM) mellett Székesfehérvár önkormányzata is támogatta a Hóman Alapítványt, a fideszes Cser-Palkovics András vezette város először is rábólintott a civil kezdeményezésre, hogy legyen emlékmű, amely állami tulajdonú területen áll majd, később pedig közel 2 millió forintot is adott a célra.

Az önkormányzatot is megkérdeztük, miért adtak zöld utat egy antiszemita politikus emlékművére, először azt válaszolták, hogy:

Egy civil szervezet kezdeményezte a Hóman-szobor felállítását, amely külső forrásból valósul meg. Az önkormányzat a szobor alapozási munkálataihoz, illetve – ehhez kapcsolódóan – a szobor közterületen lévő környezetének rendezéséhez járul hozzá. Az erről szóló döntést azonban már közel fél éve meghozta a közgyűlés. Egy demokratikus jogállamban, mint amilyen Magyarország, egy települési önkormányzatnak sem jogi lehetősége, sem akaratlagos szándéka nincs és nem is lehet egy civil szervezet belső döntését felülbírálni.

Majd később Cser-Palkovicsék mégis elkezdtek kihátrálni a szobor mögül (erről lentebb részletesen olvashat), de ehhez nemzetközi botrány kellett.

A Zsidó Világkongresszus már a rehabilitálás után, illetve a szoborállítás ötletének felvetődésekor azt írta, hogy az önkormányzat álljon el a tervtől. Tiltakozott a Történelemtanárok Egylete is. Hómanról azt írták, „felelősségét, a zsidótörvények és a német orientáció terén játszott kezdeményező szerepét érdemben nem befolyásolhatja, hogy egyes embereket később megmentett.” Azt pedig elfogadhatatlannak tartják, hogy „egy ország csak a gyalázatos bűnökben részes hírességeire emlékezzen, a tisztességeseket pedig a feledés homályában hagyja.”

Így nézne ki a szobor
Így nézne ki a szobor

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) szerint hazánkban, egy demokratikus országban nem szabad egy antiszemita embernek szobrot emelni. Vasárnap százak tüntettek a szobor ellen, Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke az eseményen úgy fogalmazott: náci eszmék mellett végsőkig kitartó, vállaltan rasszista, antiszemita politikus ne kaphasson szobrot soha és sehol hazánkban. A Mazsihisz elnöke azt mondta, a hanuka fényeivel kívánják eltüntetni a térről a „Hómani sötétséget”.

Amerika is ellenünk

A tiltakozási hullám Amerikát is elérte, az Index idézi például Ben Cardinnak, a külügyekkel és azon belül az európai antiszemitizmussal külön is foglalkozó szenátornak a közleményét:

Ma felszólítom Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy lépjen közbe ebben az ügyben és biztosítsa, hogy ezt a szobrot nem közpénzekből építik meg.

A Human Rights First emberi jogi szervezet pedig felszólította az Obama-adminisztrációt, hogy a Hóman-szobor ügyében gyakoroljanak diplomáciai nyomást. A szervezet szerint az antiszemitizmus és a szélsőségesek elleni küzdelmet ássa alá egy ilyen emlékműnek a létrejötte.

A Reuters szerint az amerikai kormányt megdöbbentette a terv, hogy szobrot kaphat Hóman Bálint Székesfehérváron. Ira Forman, az Egyesült Államok külügyminisztériumának az antiszemitizmus elleni küzdelemmel foglalkozó különmegbízottja szerint kormánya úgy látja, hogy mindazt a kárt, amit ez az ember okozott a zsidó magyar polgároknak, nem lehet figyelmen kívül hagyni, ezért a szoborállítás terve felfoghatatlan.

Cser-Palkovics pálfordulása

Pénteken Székesfehérvár kormánypárti polgármestere hirtelen elkezdett kihátrálni a Hóman-ügyből. Két nappal előtte mondjuk még erősen kiállt mellette.

Cse-Palkovics legújabb álláspontja szerint a székesfehérvári önkormányzat az ország és a város érdekeit szem előtt tartva arra kéri a Hóman Bálint Alapítványt, hogy gondolja át a szobor felállítását. (A döntést egyből üdvözölte is a Mazsihisz.)

A fideszes városvezető elmondta: a szobrot civil szervezet kezdeményezte és készíttette, így annak sorsáról is annak van joga szabadon dönteni. Arra kérte ugyanakkor az alapítványt, hogy ha mégis a szobor felállítása mellett dönt, akkor „anyagi lehetőségei szerinti módon és időben” fizesse vissza az államtól és az önkormányzattól kapott közpénzt és ezzel „mentesítse a várost és az országot a méltatlan támadásoktól”.

Cser-Palkovics megjegyezte, hogy elítélik Hóman Bálint országos politikai tevékenységét, a második világháború alatti szerepvállalását, viszont elismerik „azt a máig ható városépítő tevékenységet, amelynek eredményeként iskolák és kulturális intézmények épültek, valamint ma is működő ipari üzemek létesültek”.

A polgármester szerint biztosan lesznek, akik meghátrálásnak tekintik nyilatkozatát, esetleg úgy gondolják, engedtek a zsarolásnak. „Úgy látom, hogy a fehérvári polgárokat, az ő munkahelyeiket és közös otthonunknak tekintett városunkat csak úgy tudjuk megvédeni a nyomásgyakorlás különféle formáitól, ha azt kérjük a szobrot állíttató civilektől, hogy fontolják meg szándékukat” – közölte, méltatlannak nevezve a Székesfehérvárt ért „budapesti és nemzetközi támadásokat”.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Prága, 2017. október 20.
Andrej Babis szlovák származású cseh milliárdos, volt miniszterelnök-helyettes, az ANO mozgalom elnöke egy szavazóhelyiségbe érkezik Prágában, a kétnapos képviselőházi választások első napján, 2017. október 20-án. (MTI/EPA/Filip Singer)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.