Az Alföldet egyre fokozódó aszályok sújtják, területén megindult az elsivatagosodás folyamata. A térség kiszáradása ellen önkéntes gazdák szállnak harcba.
Általában nem kell félteni madarainkat a hirtelen jött fagytól, de nyilvánvalóan vannak és lesznek áldozatok: valószínűleg az első fecskék, de aggódunk egy sasfiókáért is.
Ha a beporzó rovarok hirtelen eltűnnek, annak beláthatatlan gazdasági és ökológiai következményei lennének. A vegyipari cégek lobbitevékenysége viszont igen hatékony.
Míg túlélésükhöz naponta 4-5 liter elegendő lenne, addig egy átlagos magyar ember napi kb. 130-150 liternyi tiszta, ivóvizet enged le a lefolyón. Tényleg a víz lesz az új arany.
A tengervíz sótalanítása csak időlegesen és helyben gyógyír az ivóvízhiányra, pedig az afrikai nagyváros csak az első a sorban, ahol kiszáradnak a csapok.
Homokba dughatjuk a fejünket, de szinte egy normális hónapunk sem volt, az összes létező veszélyjelzés legalább egyszer elérte idén a legmagasabb vörös fokozatot.
Környezetünk és az élővilág állapota meghatározza az emberiség jövőjét: a Zöldövezet
rámutat a problémákra, kihívásokra és megoldásokra a klímaváltozástól az állatvédelemig, a fajok és élőhelyek állapotától az új felfedezésekig.
FIGYELMÜNK A VÁLTOZÓ BOLYGÓN
A Föld története újabb jelentős átalakulásához érkezett, az okot azonban most nem a természetben, hanem az embernél kell keresni. Hogyan járulunk hozzá a természet és a környezet átalakulásához, és miként küzdhetünk meg a változásokkal?