Tudomány zöldövezet
bee isolated on black background

Magyar támogatással hagyja az EU tömegesen pusztulni a méheket

Bihari Dániel
Bihari Dániel

újságíró. 2018. 03. 22. 18:50

A beporzó rovarok idén is tömegesen pusztulnak majd, óriási gazdasági kár és ökológiai katasztrófa fenyeget, a méhészek pedig menekülnek a virágok elől és készek utcára is vonulni. Az Európai Bizottság végül nem tűzte napirendre a méhgyilkos növényvédőszerek betiltásáról szóló kezdeményezést, túl erős volt az ellenlobbi.
Korábban a témában:

A házi vagy mézelő méhek tömeges pusztulása ijesztő, de régebb óta közismert jelenség. Az okok igen összetettek, ám átfogó kutatások három – neonikotinoid növényvédőszer-családhoz tartozó – rovarirtót találták az egyik fő bűnösnek, kórokozók terjedése, a klímaváltozás és a nagyipari mezőgazdaság egyéb kárai mellett.

Leggyakrabban vetőmagot vonják be ezekkel az anyagokkal, csírázáskor felszívódnak a növényben és elsősorban a talajban lévő és a csíraállapotban fenyegető kártevők ellen hatnak. Ám a növény élete során mindvégig magában hordozza, jut belőle a nektárba és a pollenbe is. Olyan kis mennyiségben, hogy korábban elhanyagolhatónak gondolták, ám az utóbbi években bebizonyosodott: hosszabb távon komoly idegrendszeri zavarokat okoznak, csökkentik a rovarok szaporodóképességét, gyengíti immunrendszerüket.

A méhek pusztulása olyan másodlagos okból következik be, mint hogy nem találnak vissza a kaptárba, egy-egy máskor veszélytelen vírus vagy kártevő is egész családokat irthat ki.

A házi méhek problémája ráadásul csak a jéghegy csúcsát jelenti, gyakorlatilag minden beporzó rovar érintett: a vadméhektől a zengőlegyeken át a lepkékig. Ha pedig a beporzók hirtelen eltűnnek, annak beláthatatlan gazdasági és ökológiai következményeit felesleges hosszasan sorolni.

Nagy lehet itt a baj: nem csak a méhek pusztulnak
Érthetetlen okból pusztulnak világszerte a mézelő méhek, sőt nemcsak ők, hanem az összes virágot látogató rovar. Ebből pedig nagyon nagy baja származhat az emberiségnek.

Nagy a baj, mégsincs napirenden

Jogosan vetődik fel a kérdés: ha ilyen nagy a baj, miért nem teszünk semmit? A válasz meglehetősen bonyolult, nyilvánvalóan természetvédelmi, gazdasági és politikai kérdésről van szó. Ne menjünk messzire, saját házunk táján megtaláljuk a probléma megértéséhez szükséges információt. Érdemes azzal kezdeni, hogy az Európai Unió tett két lépést előre a méhek védelmében, majd egyet hátra.

2013-tól ideiglenesen megtiltotta három neonikotinoid használatát a kukorica, valamint a méhek által kedvelt napraforgó és repce esetében. Az Európai Parlament idén március 1-jén elfogadott ajánlásában a méhgyilkos növényvédők teljes tiltása mellett állt ki, és párhuzamosan az Európai Bizottság is teljes tilalmat javasolt, leszámítva az üvegházi használatot, ami tagállami küldöttekből álló szakbizottságának jóváhagyása után emelkedne törvényerőre.

A bizottság március 22-23. között ülésezik, de a várakozások ellenére napirendjén nem szerepel a kérdés. Hiába a tudományos bizonyítékok, az Európai Parlament és az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) támogatása, a téma jelenleg nincs napirenden

– mondja a 24.hu-nak Simon Gergely, a Greenpeace közép- és kelet-európai regionális vegyianyag-szakértője.

Európa most megmentheti a méheket
Az Európai Parlament támogatja a méhek tömeges pusztulását okozó növényvédő szerek betiltását, amelyek a legfrissebb tudományos kutatás szerint is gazdaságosan kiválthatók sokkal biztonságosabb védekezési módokkal. De ez még önmagában kevés.

Erős lobbi

Miért? Valószínűleg, mert a Bizottság nem bocsát szavazásra témát úgy, hogy abban nincs legalább alapvető egyetértés az államok között. A háttérben egyértelműen gazdasági érdekek állnak, míg Franciaország, Írország, Szlovénia, Luxemburg, Horvátország, Málta (és korábban Nagy-Britannia) egyértelműen a tiltás mellett áll, a többiek csendben vagy több-kevesebb érvet felsorakoztatva ellenzik. Nem véletlenül, a vegyipari cégek lobbitevékenysége igen hatékony.

Európai szinten a magyar kormány sem támogatja az érintett növényvédőszerek teljes kivonását, sőt kisebb területen kukoricára és napraforgóra, majd óriási területeken a repcére is vészhelyzeti eseti engedélyt, magyarán derogációt kért és kapott.

Vagyis az európai gyakorlattal szemben, hazánk kifejezett kérésére az ország gyakorlatilag teljes területén szabad neonikotionidokkal kezelt repcét vetni.

A három legfőbb hivatkozási pont:

  • Nem bizonyított a méhpusztulás és a szóban forgó szerek közti közvetlen kapcsolat.
  • A neonikotionidok tiltása hatalmas visszaesést okoz a termésben.
  • A vegyszerek kiváltása csak a környezetre és az élővilágra sokkal veszélyesebb anyagokkal lehetséges.
Trust in teamwork of bees linking two bee swarm parts. Bees make metaphor for business, concept of teamwork, partnership, cooperation, trust, community, bridging the gap, bridge, link, chain, nature.
Fotó: Thinkstock

Így a dohányzás sem okoz halált

Simon Gergely mindhárom állítást cáfolja. A neonikotionidok valóban nem okozzák a rovarok közvetlen és azonnali pusztulását, mert az vírusfertőzésből, az eltévedés okozta éhhalálból és tucatnyi más okból következik be. Közvetve viszont a vegyszerek a felelősek, a szakember példája mindent megmagyaráz:

Olyan, mintha a dohányzást akarnánk felmenteni arra hivatkozva, hogy az illető nem a cigaretta elszívása után hal meg füstmérgezésben, hanem évekkel később végez vele rákos megbetegedés, stroke vagy szívinfarktus.

A termésátlagot nem befolyásolja a csávázószer elhagyása, sőt: a méhgyilkos rovarirtószerek már említett részleges tiltása után kukoricából, repcéből és napraforgóból is rekordterméseket takarítottak be Európa-szerte – itt talál erről bővebb adatokat. Helyettesítésük sem ördögtől való, kutatások támasztják alá, hogy vetésforgóval, biológiai védekezéssel a neonikotinoidok kiválthatók, nincs szükség „még durvább vegyszerekre”. Egy friss nemzetközi kutatás ezt részletesen alá is támasztotta vizsgálati adatokkal.

Mintha részegek lennének

Európa tehát jelenleg passzívan támogatja a méhek pusztulását, marad a jelenlegi helyzet, amelynek mindennapi részleteiről Nagyernyei Attila méhészt, a Tolna Megyei Méhészek Egyesületének elnökét kérdeztük.

A méhpusztulást ebben az esetben ne úgy képzeljük el, hogy a kaptárok környékén bokáig süppedünk a méhhullákban, hanem a rovarok egyszerűen nem térnek vissza. A kezelt kultúrák virágzása után pár nappal, egy két héttel a kaptárok létszáma hirtelen és drasztikusan megcsappan.

A mérgezett méh mintha részeg lenne, össze-vissza repül, nem talál haza, a kaptár melletti bokrokra, fákra telepszik, de a többség egyszerűen csak eltűnik valahol a területen

– mondja a szakember.A méhész egyik saját tapasztalatát meséli, amikor a neonikotinoidokkal kezelt területről visszatérő méhek nem találták a bejáratot, a kaptár hátoldalán gyülekeztek. Több-kevesebb sikerrel próbálták őket beterelni, mire Nagyernyei azonnal el is vitte őket a környékről. Társa viszont maradt, néhány nap múlva alig maradt túlélő méhe.

Bees in honeycomb
Fotó: Thinkstock

A veszteséget a méhészek kilóban mérik, egy egészséges kaptárban 2-2,5 kiló a kijáró méhek tömege, ami 20-25 ezer egyedet jelent: egy-egy nagyobb pusztulás után az állomány fele, háromnegyede is eltűnik. Tolnában, Baranyában és Somogyban a legrosszabb a helyzet, míg az ország északkeleti tájain viszonylag ritka.

Ebből is látszik milyen összetett problémáról van szó. Egyik oldalról bizonyítottnak tűnik a növényvédőszerek pusztító hatása, ám a másik oldalról ezt nem lehet minden kétséget kizáróan alátámasztani. Ehhez az elpusztult méhek nagy tömegéből kellene kimutatni a vegyszert, csakhogy a méhek nagy területen szétszóródva, a kaptártól távol hullanak el. Képtelenség őket megtalálni.

Menekülnek a virágok elől

A méhész mielőbbi megoldásban reménykedik. Néhány napja szakmai egyeztetést tartottak a NÉBIH munkatársaival, ahol úgy tűnt, a magyar hatóságok komolyan veszik a problémát, az idei évre ígértek megoldást. Nagyernyei Attila reméli, nem kell országos méhpusztulás ahhoz, hogy végre történjen valami, objektíven tekintve a helyzetre úgy véli 1-2 éven belül rendeződhet a helyzet.

Ha nem, a méhészek lassanként tönkremennek, de nem csendben: készek akár tüntetést is szervezni – mint francia társaik, akik sikerrel jártak.

Addig is marad a gazdálkodókkal való helybeni egyeztetés, ki mikor és milyen növényvédőt használt földjein. A méhészek ennek függvényében költözködnek, mentik méheiket amíg tudják, de az erdő közepére mégsem szorulhatnak vissza. Nagyernyei Attila megjegyzése kiváló végszó:

A méhésznek nem lehet célja menekülni a virágok elől.

Kiemelt kép: Thinkstock

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Budapest, 2018. november 5.
Süli János, a Paksi Atomerőmű két új blokkjának tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. november 5-én.
MTI/Koszticsák Szilárd
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.