Tudomány zöldövezet

Magyar támogatással hagyja az EU tömegesen pusztulni a méheket

A beporzó rovarok idén is tömegesen pusztulnak majd, óriási gazdasági kár és ökológiai katasztrófa fenyeget, a méhészek pedig menekülnek a virágok elől és készek utcára is vonulni. Az Európai Bizottság végül nem tűzte napirendre a méhgyilkos növényvédőszerek betiltásáról szóló kezdeményezést, túl erős volt az ellenlobbi.
Korábban a témában:

A házi vagy mézelő méhek tömeges pusztulása ijesztő, de régebb óta közismert jelenség. Az okok igen összetettek, ám átfogó kutatások három – neonikotinoid növényvédőszer-családhoz tartozó – rovarirtót találták az egyik fő bűnösnek, kórokozók terjedése, a klímaváltozás és a nagyipari mezőgazdaság egyéb kárai mellett.

Leggyakrabban vetőmagot vonják be ezekkel az anyagokkal, csírázáskor felszívódnak a növényben és elsősorban a talajban lévő és a csíraállapotban fenyegető kártevők ellen hatnak. Ám a növény élete során mindvégig magában hordozza, jut belőle a nektárba és a pollenbe is. Olyan kis mennyiségben, hogy korábban elhanyagolhatónak gondolták, ám az utóbbi években bebizonyosodott: hosszabb távon komoly idegrendszeri zavarokat okoznak, csökkentik a rovarok szaporodóképességét, gyengíti immunrendszerüket.

A méhek pusztulása olyan másodlagos okból következik be, mint hogy nem találnak vissza a kaptárba, egy-egy máskor veszélytelen vírus vagy kártevő is egész családokat irthat ki.

A házi méhek problémája ráadásul csak a jéghegy csúcsát jelenti, gyakorlatilag minden beporzó rovar érintett: a vadméhektől a zengőlegyeken át a lepkékig. Ha pedig a beporzók hirtelen eltűnnek, annak beláthatatlan gazdasági és ökológiai következményeit felesleges hosszasan sorolni.

Nagy lehet itt a baj: nem csak a méhek pusztulnak
Érthetetlen okból pusztulnak világszerte a mézelő méhek, sőt nemcsak ők, hanem az összes virágot látogató rovar. Ebből pedig nagyon nagy baja származhat az emberiségnek.

Nagy a baj, mégsincs napirenden

Jogosan vetődik fel a kérdés: ha ilyen nagy a baj, miért nem teszünk semmit? A válasz meglehetősen bonyolult, nyilvánvalóan természetvédelmi, gazdasági és politikai kérdésről van szó. Ne menjünk messzire, saját házunk táján megtaláljuk a probléma megértéséhez szükséges információt. Érdemes azzal kezdeni, hogy az Európai Unió tett két lépést előre a méhek védelmében, majd egyet hátra.

2013-tól ideiglenesen megtiltotta három neonikotinoid használatát a kukorica, valamint a méhek által kedvelt napraforgó és repce esetében. Az Európai Parlament idén március 1-jén elfogadott ajánlásában a méhgyilkos növényvédők teljes tiltása mellett állt ki, és párhuzamosan az Európai Bizottság is teljes tilalmat javasolt, leszámítva az üvegházi használatot, ami tagállami küldöttekből álló szakbizottságának jóváhagyása után emelkedne törvényerőre.

A bizottság március 22-23. között ülésezik, de a várakozások ellenére napirendjén nem szerepel a kérdés. Hiába a tudományos bizonyítékok, az Európai Parlament és az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) támogatása, a téma jelenleg nincs napirenden

– mondja a 24.hu-nak Simon Gergely, a Greenpeace közép- és kelet-európai regionális vegyianyag-szakértője.

Európa most megmentheti a méheket
Az Európai Parlament támogatja a méhek tömeges pusztulását okozó növényvédő szerek betiltását, amelyek a legfrissebb tudományos kutatás szerint is gazdaságosan kiválthatók sokkal biztonságosabb védekezési módokkal. De ez még önmagában kevés.

Erős lobbi

Miért? Valószínűleg, mert a Bizottság nem bocsát szavazásra témát úgy, hogy abban nincs legalább alapvető egyetértés az államok között. A háttérben egyértelműen gazdasági érdekek állnak, míg Franciaország, Írország, Szlovénia, Luxemburg, Horvátország, Málta (és korábban Nagy-Britannia) egyértelműen a tiltás mellett áll, a többiek csendben vagy több-kevesebb érvet felsorakoztatva ellenzik. Nem véletlenül, a vegyipari cégek lobbitevékenysége igen hatékony.

Európai szinten a magyar kormány sem támogatja az érintett növényvédőszerek teljes kivonását, sőt kisebb területen kukoricára és napraforgóra, majd óriási területeken a repcére is vészhelyzeti eseti engedélyt, magyarán derogációt kért és kapott.

Vagyis az európai gyakorlattal szemben, hazánk kifejezett kérésére az ország gyakorlatilag teljes területén szabad neonikotionidokkal kezelt repcét vetni.

A három legfőbb hivatkozási pont:

  • Nem bizonyított a méhpusztulás és a szóban forgó szerek közti közvetlen kapcsolat.
  • A neonikotionidok tiltása hatalmas visszaesést okoz a termésben.
  • A vegyszerek kiváltása csak a környezetre és az élővilágra sokkal veszélyesebb anyagokkal lehetséges.
Fotó: Thinkstock

Így a dohányzás sem okoz halált

Simon Gergely mindhárom állítást cáfolja. A neonikotionidok valóban nem okozzák a rovarok közvetlen és azonnali pusztulását, mert az vírusfertőzésből, az eltévedés okozta éhhalálból és tucatnyi más okból következik be. Közvetve viszont a vegyszerek a felelősek, a szakember példája mindent megmagyaráz:

Olyan, mintha a dohányzást akarnánk felmenteni arra hivatkozva, hogy az illető nem a cigaretta elszívása után hal meg füstmérgezésben, hanem évekkel később végez vele rákos megbetegedés, stroke vagy szívinfarktus.

A termésátlagot nem befolyásolja a csávázószer elhagyása, sőt: a méhgyilkos rovarirtószerek már említett részleges tiltása után kukoricából, repcéből és napraforgóból is rekordterméseket takarítottak be Európa-szerte – itt talál erről bővebb adatokat. Helyettesítésük sem ördögtől való, kutatások támasztják alá, hogy vetésforgóval, biológiai védekezéssel a neonikotinoidok kiválthatók, nincs szükség „még durvább vegyszerekre”. Egy friss nemzetközi kutatás ezt részletesen alá is támasztotta vizsgálati adatokkal.

Mintha részegek lennének

Európa tehát jelenleg passzívan támogatja a méhek pusztulását, marad a jelenlegi helyzet, amelynek mindennapi részleteiről Nagyernyei Attila méhészt, a Tolna Megyei Méhészek Egyesületének elnökét kérdeztük.

A méhpusztulást ebben az esetben ne úgy képzeljük el, hogy a kaptárok környékén bokáig süppedünk a méhhullákban, hanem a rovarok egyszerűen nem térnek vissza. A kezelt kultúrák virágzása után pár nappal, egy két héttel a kaptárok létszáma hirtelen és drasztikusan megcsappan.

A mérgezett méh mintha részeg lenne, össze-vissza repül, nem talál haza, a kaptár melletti bokrokra, fákra telepszik, de a többség egyszerűen csak eltűnik valahol a területen

– mondja a szakember.A méhész egyik saját tapasztalatát meséli, amikor a neonikotinoidokkal kezelt területről visszatérő méhek nem találták a bejáratot, a kaptár hátoldalán gyülekeztek. Több-kevesebb sikerrel próbálták őket beterelni, mire Nagyernyei azonnal el is vitte őket a környékről. Társa viszont maradt, néhány nap múlva alig maradt túlélő méhe.

Fotó: Thinkstock

A veszteséget a méhészek kilóban mérik, egy egészséges kaptárban 2-2,5 kiló a kijáró méhek tömege, ami 20-25 ezer egyedet jelent: egy-egy nagyobb pusztulás után az állomány fele, háromnegyede is eltűnik. Tolnában, Baranyában és Somogyban a legrosszabb a helyzet, míg az ország északkeleti tájain viszonylag ritka.

Ebből is látszik milyen összetett problémáról van szó. Egyik oldalról bizonyítottnak tűnik a növényvédőszerek pusztító hatása, ám a másik oldalról ezt nem lehet minden kétséget kizáróan alátámasztani. Ehhez az elpusztult méhek nagy tömegéből kellene kimutatni a vegyszert, csakhogy a méhek nagy területen szétszóródva, a kaptártól távol hullanak el. Képtelenség őket megtalálni.

Menekülnek a virágok elől

A méhész mielőbbi megoldásban reménykedik. Néhány napja szakmai egyeztetést tartottak a NÉBIH munkatársaival, ahol úgy tűnt, a magyar hatóságok komolyan veszik a problémát, az idei évre ígértek megoldást. Nagyernyei Attila reméli, nem kell országos méhpusztulás ahhoz, hogy végre történjen valami, objektíven tekintve a helyzetre úgy véli 1-2 éven belül rendeződhet a helyzet.

Ha nem, a méhészek lassanként tönkremennek, de nem csendben: készek akár tüntetést is szervezni – mint francia társaik, akik sikerrel jártak.

Addig is marad a gazdálkodókkal való helybeni egyeztetés, ki mikor és milyen növényvédőt használt földjein. A méhészek ennek függvényében költözködnek, mentik méheiket amíg tudják, de az erdő közepére mégsem szorulhatnak vissza. Nagyernyei Attila megjegyzése kiváló végszó:

A méhésznek nem lehet célja menekülni a virágok elől.

Kiemelt kép: Thinkstock

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.