Egy friss tanulmány alapján egyedi genetikájuk támogatja Dél-Korea híres, szabadtüdős merüléseket végző nőit az intenzív stressztől – írja a The Independent. A henjeók (tengeri nők) a Koreai-félszigettől mintegy 80 kilométerre fekvő Csedzsu-sziget lakói, akik minden nap órákat töltenek a partok közelében, a hideg vizekben búvárkodással, így gyűjtve tengeri moszatot, kagylókat és egyéb táplálékokat.
A csoport tagjai több száz éve hajtanak végre szabadtüdős merüléseket, a hagyomány azonban kihalóban van, a legtöbb tapasztalt henjeo ma 60–70 éves. A légzésvisszatartással történő búvárkodás a helyi kultúra szerves része, egyes henjeók még terhesen is merülnek.
A szakértőket régóta foglalkoztatja a kérdés, hogy a csoport tagjai miként képesek elviselni az ennyire extrém terhelést. Korábbi vizsgálatok kimutatták, hogy bizonyos tényezők, így a relatív elszigeteltség jelentős hatást gyakorolhat egy-egy populáció genetikájára és fiziológiára, most pedig sikerült megerősíteni: a henjeók genetikája hozzájárul ellenállóságukhoz.
A szabadtüdős búvárkodás amellett, hogy csökkenti a test oxigénellátását, a vérnyomást is megemeli, ami terhesség esetén különösen problémás lehet. Diana Aguilar-Gómez, a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem munkatársa szerint olyan, mintha a henjeóknak szuperképességük lenne.
„Ezek a nők egészen rendkívüliek. Minden nap kimennek a tengerre, és egész nap ott dolgoznak. Láttam 80 év felettieket, akik még a hajó megállása előtt ugrottak a vízbe” – mondta Melissa Ilardo, a Utah-i Egyetem genetikusa.
A kutatók a vizsgálat során felmérték a búvárképességekkel kapcsolatos faktorokat, így az alanyok vérnyomását és pulzusszámát, majd szekvenálták DNS-üket.
Az egyik következtében a csedzsui nők a szárazföldi koreaiaknál négyszer nagyobb valószínűséggel rendelkeznek egy olyan genetikai változással, amely alacsonyabb vérnyomást eredményez búvárkodás közben. Ez még terhesség alatt is növeli a nők és magzatuk védelmét.
A másik genetikai adaptáció hatására a henjeók fájdalomtoleranciája megnő, ami a hideg környezetben különösen hasznos. A helyi nők még akkor is végeznek merüléseket, amikor a levegő hőmérséklete télen fagypont körülire csökken.
Az egyedi genetika mellett természetesen az egész életen át tartó gyakorlás is meghatározó. Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy a rendszeres szabadtüdős merülés általánosságban finom szívfrekvencia-változásokat eredményez, ami segíti az oxigén megtartását. A henjeók esetében ugyanakkor a szívverés lassulása még látványosabb, mint az általános népességnél.