A magyarok 498 éve, 1526. augusztus 29-én szenvedtek megsemmisítő vereséget I. Szulejmán szultán seregei ellen, Mohácsnál. A csatában a magyar király, II. Lajos is elesett, ezzel pedig a törököknek sikerült összedönteniük a középkori magyar államot – írja a Rubicon.
Erős birodalomból gyenge állam lett Magyarország
Szulejmán, 1520-as hatalomra kerülése után, szinte egyből Magyarország elleni hadjáratot kezdett tervezni. Az időzítés neki kedvezett, ekkorra ugyanis Hunyadi Mátyás erős birodalma gyenge, belviszályoktól hemzsegő ország lett. Ezt jól mutatta, hogy 1521-ben török kézre került Nándorfehérvár, a végvárrendszer kulcsa is.
1525 végétől kezdve a magyarokat többször is figyelmeztették arra, hogy Szulejmán újabb támadásra készül, ennek ellenére sem a külföldi szövetségesek, sem a nemesség nem sietett a határok védelmére. II. Lajos végül 24.500 katonával vonult Mohácshoz, ahol a 60.000 fős török haderőt várták.
Vérfürdőbe torkollt a csata
A túlerő ellenére a csata jól indult: a magyarok támadása meglepte a kifáradt törököket, ám a roham hamar kifulladt, a keresztény lovasság nagy része pedig elmenekült. A király megpróbált elmenekülni, de belezuhant a megáradt Csele-patakba, és, a súlyos páncélja miatt, vízbe fulladt.
Az ütközet végére a 24.500 fős sereg legalább háromnegyede megsemmisült, és, a királyon kívül, életét vesztette 16 zászlósúr, 5 püspök és Szalkai László, esztergomi érsek is. Lajos kijelölt utód nélkül hunyt el, aminek hatására a magyar állam összeomlott, a török sereg pedig, nem sokkal később, elfoglalta és felégette Budát és Pestet is.
