szulejmán

A korszak szuperhatalma, az Oszmán Birodalom erőforrásai, hadereje többszörösen meghaladták a Magyar Királyságét.

A középkori magyar állam széthullásának három legfontosabb eseménye is ezen a napon történt. Szulejmán szultán szerencsenapján.

Ilyen volt a legendás erőd az oszmán hódoltság utolsó évtizedeiben.

Nagy Szulejmán fia, Iszákos Szelim szultán remekül érezte magát, miközben birodalmát tehetséges embereire bízta.

Ahogy minden héten, most is sorra vesszük azokat a cikkeket, melyek egy évvel ezelőtt leginkább érdekelték olvasóinkat.

Magyarországra gyászos évtizedeket, hazájának viszont fénykort hozott.

Több mint 10 ezren haltak meg az ütközetben, köztük maga a király is.

Buda elfoglalásával vette kezdetét a több mint 150 évig tartó török hódoltság.

A király is odaveszett a megsemmisítő vereségben.

Tomori Pál elvonult a világ elől, kolostorból hívták vissza, hogy álljon a királyi sereg élére, és ütközzön meg Nagy Szulejmán szultánnal. Ki volt Tomori Pál, és hogyan lett szerzetesből a királyi had egyik fővezére, aki életét adta az országért Mohácsnál?

Nándorfehérvár, Mohács és Buda. Szulejmán szultán 20 év alatt, három lépésben foglalta el Magyarországot, a dátum azonban minden alkalommal augusztus 29. volt.

A szultán megalázónak érezte, hogy követeit sokáig váratják Budán, így meghozta a döntést: 1521-ben Nándorfehérvár ellen indult.

A középkori Földvár falu az a viszonyítási pont, ahonnét meg lehet határozni a mohácsi csata főbb helyszíneit, az akkori környezeti adottságok pedig érthetővé teszik a magyar haditervet.

Hürrem elvesztése, külső és belső feszültségek vonták Szulejmán szultán tekintetét a Kárpát-medencére, 1566-ban utoljára. Ami a halála után történt, arról most állt össze a kép.

A Szigetvár melletti Turbék gazdag és méretéhez képest jelentős település volt, de évszázadokkal ezelőtt „nyoma veszett”.

Kik voltak a hősi halottak, hogyan éltek, honnan jöttek? Még egyesek arcát is megismerhetjük.