Tudomány

Mohács: barbár mészárlás nyomaira bukkantak

Az 1526. augusztus 29-ei mohácsi csata legfontosabb régészeti leletanyagát a ma a Mohácsi Nemzeti Történelmi Emlékhelyen feltárt öt tömegsír jelenti. Ezek a XX. század közepén már ismertek voltak, 1976-ban részleges feltárásuk is megtörtént, majd vissza is takarták. A „Mohács 500” projekthez kapcsolódva most a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) antropológusai a III. számú tömegsírnál kezdtek dolgozni.

Tömeges kivégzés

Szakmailag óriási kihívás a sok tízezernyi emberi csont összevisszasága, először is azt vizsgálták, mely csontvázelemeket lehet úgy felszedni, hogy egyrészt ugyanahhoz az elhunyt személyhez tartozzanak, illetve hogy közben más csontelemeket lehetőleg ne bolygassanak. Az egyenként kiválogatott elemeket az antropológus megvizsgálja, anatómiai szempontból meghatározza, és átadja a régésztechnikusnak, aki minden egyes részt külön csomagol és regisztrál.

Mindeközben a régészek fényképezik, számítógépen is dokumentálják és megfelelő szoftvert alkalmazva háromdimenziós formában folyamatosan mentik a tömegsír egyes rétegeit és részleteit – idézi az SZTE közleménye dr. Pálfi Györgyöt, az egyetem Embertani Tanszékének vezetőjét.

MTI / Sóki Tamás A III. számú tömegsír feltárása

A mohácsi III. számú tömegsírból eddig kiemelt körülbelül százhúsz és további legalább nyolcvan szemrevételezett csontváz alapján kimondható: az ide került emberek túlnyomó többsége aránylag fiatal, 18-40 éves férfi volt. Kisebb számban serdülőkorú fiúk, idősebb férfiak és egy-két nő csontvázát azonosították, a szakemberek szerint 250-300 körüli embertani lelet lehet e sírgödörben. Az antropológusok eddigi megfigyeléseik alapján keresztény mártírok tömegsír-csoportjának tekintik az emlékhelyet, ugyanis

a közel ötszáz éves csontmaradványokon barbár mészárlásra, tömeges kivégzésre utaló sérülésekre bukkantak.

A bizonyítékok

A az emberi csontvázmaradványok kiemelésének ugyan még csak a felénél járhatnak, de már most egyértelműen látszik, hogy ez lenyakazott emberek tömegsírja. Rengeteg olyan esetet azonosítottak, amikor egyértelműen látszik a vágásnyomból, hogy a letérdeltetett a lehajtott fejű embert hátulról végeztek ki – nyakazással. Találtak olyan emberi csontvázat is, amelyen látszik, hogy kétszer-háromszor sújtottak le rá felülről, és több olyan maradvány is van, ahol ugyanazt a nyakcsigolyát kétszer párhuzamosan átvágták. Ez csata közben nagyon nehezen elképzelhető.

Persze senki sem tudja, mindez miként történt pontosan. De a korabeli leírások, illetve a több mint 100 évvel korábbi nikápolyi csata utáni kivégzésről készült rajz alapján feltételezhető, hogy Mohácsnál a foglyul ejtett katonákat hasonló módon végeztette ki a szultán.

Az antropológia – a tudományos kérdések megválaszolása mellett – az azonosításra koncentrál. Dr. Pálfi György hangsúlyozta: „célunk, hogy a tömegsír nagy közös káoszából szétválogassuk az egyes egyéni csontvázelemeket, hogy a megalázó módon halomba dobált emberek maradványai, megfelelő végtisztesség mellett, egyéni sírokba kerülhessenek a 2026-ra kialakítandó mohácsi katonai temetőben.”

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.