Komoly felfedezésre jutottak a Sydney-i és Sorbonne-i Egyetem kutatói a mélytengeri üledékadatok vizsgálatakor. A szakemberek egy 2,4 millió éves ciklusra lettek figyelmesek, melyet egyféleképpen tudtak csak megmagyarázni: a Nap körül keringő Mars és a Föld kölcsönhatásának eredményeként – írja az Interesting Engineering.
Adriana Dutkiewicz, a Sydney-i Egyetem munkatársa, egyben a tanulmány társszerzője elmondta, a kutatás célja az volt, hogy tanulmányozzák a mélytengeri áramlatok erősségét az elmúlt 50 év adatai alapján, majd ennek révén megállapítsák, hogyan befolyásolhatják ezek a ciklusok a jövőbeli éghajlati eredményeket. Az ekkor felfedezett 2,4 millió évenként jelentkező anomáliának elmondásuk szerint csakis a Föld és a Mars Nappal való kölcsönhatásához lehet köze.
Dietmar Müller, a Sydney-i Egyetem társszerzője elmondta, a Naprendszer bolygóinak gravitációs mezői zavarják egymást, és ez a rezonanciának nevezett kölcsönhatás megváltoztatja a bolygók excentricitását, vagyis azt, hogy milyen közel van a körhöz a pályájuk. A tanulmány során megállapították, hogy a melegebb ciklusok intenzívebb mélytengeri keringéssel járnak, melynek következtében örvények alakulhatnak ki.
Dutkiewicz szerint a 65 millió éves mélytengeri adataink azt sugallják, hogy a melegebb vizekben erőteljesebbek a mélytengeri áramlatok. Ez megakadályozhatja, hogy az óceán stagnáljon még akkor is, ha Észak-atlanti bukóáramlás (Amoc) lelassul vagy teljesen le is áll. A kutatók most is felvetetették az Amoc lassulásának vagy leállásának lehetőségét, ahogy az elmúlt hónapokban többen is. Márpedig ez az áramlat fontos szerepet játszik a Golf-áramlat létrehozásában, amely jelentősen befolyásolja Európa klímáját.
A Nature Communications folyóiratban megjelent kutatásban ugyanakkor a csapat kiemeli, hogy ezeknek a ciklusoknak a mélytengeri áramlásokat és a tengeri élővilágot befolyásoló hosszú távú következményei nem ismertek.
