Karikó Katalin magyar származású biokémikus és amerikai kollégája, Drew Weisman kapják idén az orvostudományi és fiziológiai Nobel-díjat. A kutatók a hatékony Covid-19 elleni mRNS vakcinák kifejlesztéséhez szükséges munkájukkal érdemelték ki az elismerést.
Korábbi Nobel-díjasainkról itt, az mRNS technológia magyar úttörőjéről itt írtunk bővebben.
Karikó Katalin és Drew Weisman a Pennsylvaniai Egyetemen kezdett el együtt dolgozni 1997-ben, a páros 2005-ben publikáltatta azon úttörő kutatását, amely végül elvezetett a koronavírus elleni, harmadik generációs vakcinák kifejlesztéséhez. A magyar származású szakértő törekvéseinek köszönhetően tömegek menekültek meg a súlyos, potenciálisan halálos Covid-19-től, a technológiában pedig még rengeteg lehetőség rejlik.
A magyar szakértő ugyanakkor nem pusztán tudományos jelentősége miatt vált népszerűvé. A magyar vidéken, egy hentes lányaként született, hazájában szakmailag ellehetetlenített, nőként a tudományos világban eleve hátrányból induló, nyilatkozataiban mindig szerénységre törekedő kutató sokak szimpátiáját elnyerte, többen példaképként tekintenek rá.
Noha saját elmondása szerint nagyon ritkán küzdött a dicsőségért, elért eredményei, díjai és címei mindenképp figyelemre méltóak, minden idők legnagyobb magyar kutatói közé emelik.
Gyakran megalázták
Korábban a hazai és a nemzetközi sajtó is kiemelten foglalkozott azzal, hogy Karikó Katalin nőként miként tudott boldogulni egy férfiak által dominált területen, ahol egykor a szexizmus is mindennapos volt, de még manapság is jelen van. Hogy mennyire, azt a kutató a saját bőrén is megtapasztalta.
Az egykori MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontból létszámleépítés miatt bocsátották el, és a Pennsylvaniai Egyetemen is nehezen tudott előre jutni, az intézmény vezetője nem tartotta sokra munkáját, 1995-ben pedig kifejezetten csalódást keltő állásajánlatot kellett elfogadnia, csak hogy folytathassa akkoriban nem éppen divatos, mRNS fókuszú vizsgálatait.
Az egyetemen eltöltött idő alatt kollégái rendszeresen megkérdezték, ki felügyeli a munkáját, amikor megtudták, hogy nőként saját labort vezet. Pályája nagy fordulata talán sosem jöhetett volna el, ha nem kezd el szorosan együtt dolgozni egy férfi kutatóval, Weissmannal.
„Sok megaláztatás ért, de már látható, hogy végig igazam volt. Rendben van ez így. Egyszerűen szeretem a munkámat, és továbbra is hiszek a benne rejlő lehetőségekben. Nagyon boldog vagyok, amiért elég sokáig élhettem ahhoz, hogy lássam a munkám gyümölcsét” – nyilatkozta 2020-ban a New York Postnak.
Nem sokaknak sikerült
Hogy a biokémiában, sőt általánosságban a tudományban mennyire nehéz dolga van a nőknek, azt számtalan tanulmány, adat, hétköznapi tapasztalat igazolja. Elég a Nobel-díjasok listáját megnézni, 1901 és 2022 között a tudományos kategóriákban finoman szólva nem tartoltak a nők:
- orvostudományi és fiziológiai díjat 230-an kaptak, közülük 12 volt nő,
- kémiai kategóriában a 191 nyertesből nyolc volt nő,
- fizikai Nobel-díjat pedig 221 embernek, köztük mindössze négy nőnek ítélték oda.
Ha az összes tudományos díjazottat nézzük, 2023 előtt a női győztesek aránya csupán mintegy 3,7 százalék körül alakult. Karikó Katalin kategóriájában az első női díjazott Gerty Theresa Cori (született: Radnitz) cseh-amerikai biokémikus volt, aki 1947-ben részesült a kitüntetésben.
Az alulreprezentáltság hátterében nem kognitív, hanem oktatási, sztereotípiákkal kapcsolatos és egyéb társadalmi tényezők állnak. Érdemes kiemelni a női kutatókkal szembeni előítélet, az úgynevezett Matilda-effektus jelentőségét. Jól dokumentált tény, hogy a nők publikációit kisebb valószínűséggel idézik, az ötleteiket nagyobb valószínűséggel tulajdonítják férfiaknak, és ez szakmai előmenetelüket, elismertségüket is súlyosan befolyásolja.
