A klímaválság hatásait enyhítendő egyre több ország próbál meg átállni a megújuló, zöld energiaforrásokra. Különösen nagy figyelem irányul a naperőművekre, azonban a szélerőművek, és a vízi szélerőműparkok is hatalmas lökést adhatnak az átálláshoz. Az IFLScience azt vizsgálta meg, hogyan hatnak ezek a tengeri élővilágra.
A világ legnagyobb szélerőműparkja jelenleg 462 négyzetkilométeres területet fed le, amely együttesen több mint 1,4 millió háztartás energiaellátását garantálja. De milyen áron? A tengeri turbinák ugyanis számos módon befolyásolhatják a tengeri élővilágot: a zaj és a megváltozott hidrodinamika megzavarhatja a halak és bálnák viselkedését, és változásokat okozhat a területen élő fajok sűrűségében és sokféleségében.
Sajnos azonban nem csak a tengerben élő állatokat veszélyeztetik ezek az építmények: az északi és a Balti-tengernél élő tengeri madarak példaképp szintén rossz helyzetben vannak. A BirdLife International csoport jelentése szerint 12 északi és balti-tengeri madárfaj esetében nagy a kockázata annak, hogy összeütköznek az erőművekkel, hét faj esetében pedig nagy a kockázata annak, hogy az építkezések miatt kiszorulnak természetes élőhelyükről.
Az Északi-tengeren a szürkefókák mozgását nyomon követő arra jutottak, a fókák gyakori látogatói voltak két nyílt tengeri erőműnek, mivel megszaporodtak a zsákmányok. A kutatók szerint a farmok mesterséges zátonyként szolgálhatnak, új és koncentrált zsákmányforrást jelentve. Azokon a területeken, ahol a tengeri élet visszaszorult, a farmok az élet újbóli virágzását tehetik lehetővé.
Fontos azonban hogy a tervezés során is vegyék be a szempontok közé a környezeti tényezőket. Az állatvédelmi szervezetek szerint figyelembe kell venni a madarak vonulási útvonalát, és ahol lehet, mesterséges fészkelőhelyek kialakítani számukra. Ami a tengeri madarakat illeti, sok tudós szerint már a turbinák befestése is sok állat életét menthetné meg, így elkerülve az ütközéseket.
