James Reynolds, a Birminghami Egyetem ornitológusa és munkatársai legújabb tanulmányukat mutatják be a The Conversation felületén. A kutatásnak magyar vonatkozása is van, Nagy Jenő, a Debreceni Egyetem munkatársa is részt vett a vizsgálatban.
A csapat a madarak és a hulladékok interakcióit elemezte. Jól ismert tény, hogy a tengeri állatokat nagyban veszélyeztetik a szemetek, különösen a műanyagok, a madarak pedig mobilitásukból adódóan különösen fenyegetettek.
Mint a szakemberek kiemelték, a média jellemzően a hulladék negatív hatásaira fókuszál, a kutatók azonban ezúttal arra voltak kíváncsiak, miként alkalmazkodnak a madarak a szeméthez. Reynoldsék azt igyekeztek felmérni, hogy az emberektől származó anyagok milyen szerepet játszanak a fészkek sikerességében, illetve hogy milyen fajok használják a szemeteket.
Az érintett állatok az Antarktiszt leszámítva minden kontinensen előfordulnak, ez arra utal, hogy a madarak körében széles körben elterjedt a hulladék fészekbeli hasznosítása.
A legkorábbi megfigyelés az 1830-as évekből származik. Az állatok főként műanyagokat hasznosítanak, de szövetek, papírok, fémek és más anyagok is bekerülhetnek a fészkekbe.
Azt, hogy mely hipotézis adhat magyarázatot a viselkedésre, statisztikai modellekkel ellenőrizték. Arra jutottak, hogy az antropogén anyagok nagyobb valószínűséggel fordulnak elő olyan fajok fészkeiben, amelyeknél a hímek és a nőstények testmérete között jelentősebb a különbség, illetve amelyek összetett, kupolás fészket építenek.
Meglepő módon a fajok átlagos élettartama, valamint a fészek új, emberi élőhelyhez való közelsége nem hatott a viselkedésre. Olyan egyértelmű evolúciós vonalat sem azonosítottak, amely előnyben részesítené a tőlünk származó anyagokat.
A szakértők arra bátorítják a többi kutatót, hogy gyűjtsenek adatokat arról, miként alkalmazkodnak a madarak a szennyezet környezetekhez. Az ilyen megfigyelések rendkívül értékesek lehetnek.
