Tudomány zöldövezet

Videó: saját kölyke tetemét falta fel az anyamajom

Kardaska / Getty Images
Kardaska / Getty Images

Egy friss tanulmányban egy anyamajom különös esetét mutatják be – írja az IFLScience. A nőstény kölyke elpusztult, a kicsi tetemét viszont napokig cipelte magával, majd elfogyasztotta a maradványok egy részét. A kannibalizmus igen bizarrnak tűnik, a szokatlan viselkedésnek azonban evolúciós előnyei lehetnek.

Az érintett példány egy drill, a faj a páviánok közeli rokona. Az állatok Nigéria délkeleti részén, Kamerunban és az Egyenlítői Guineához tartozó Bioko szigetén élnek, a faj veszélyeztetettként szerepel a Természetvédelmi Világszövetség vörös listáján. A drilleket eddig meglehetősen keveset kutatták.

A publikációban szereplő példány, Kumasi, a csehországi Dvůr Králové-i szafari parkban él, a nőstény utódja 2020. augusztus 24-én született. A kicsi nem tűnt egészségesnek, nyolc nappal később pedig a gondozók felismerték, hogy elpusztult.

Kumasi egy ideig magával hurcolta a tetemet, és úgy viselkedett, mintha a kölyök még élne. A majom megpróbált kapcsolatot teremteni utódjával, rendszeresen kicsinye szemébe nézett.

Két nap után a nőstény elkezdett enni a tetemből, míg végül a gondozók elvették a maradványokat.

Más drill nem fogyasztott a kölyök húsából.

Ez az első alkalom, amikor hasonló jelenséget figyelnek meg a fajnál. Az eredmények nagyban hozzájárulhatnak a főemlősök viselkedésének alaposabb megértéséhez. A viselkedésről a szakemberek videót is készítettek, ennek megtekintését csak erős idegzetű olvasóinknak javasoljuk.

Hogy pontosan mi állt a jelenség hátterében, egyelőre nem tisztázott. Lehetséges, hogy Kumasi így gyászolt, a kutatók azonban valószínűbbnek tartják, hogy a nőstény nem értette a helyzetet.

Az energia visszanyerését segítheti

Elisabetta Palagi, a Pisai Egyetem munkatársa és a csapat tagja szerint a majmok gyakran vizsgálják elpusztult kicsinyük pofáját szemmozgásokat keresve. Ha nem kapnak visszajelzést, azt rossz jelként értékelik.

Néhány nap után Kumasi agresszívabbá vált, és elkezdte dobálni a tetemet, ezt követően kezdődött a kannibál magatartás. Ahogy más fajoknál, úgy a mostani esetben is igaz, hogy az állatok ápolással, megfigyeléssel, szimatolással, érintéssel és vonszolással reagáltak a tetemre. Egyes kutatók szerint ezek a reakciókészség tesztelését szolgálhatják.

A szakértők szerint a kannibalizmus adaptív evolúciós tulajdonságnak tűnik. A nőstények anyasága nagy energiabefektetéssel jár, az energia visszanyerése a vemhesség után pedig javíthatja az egyedek szaporodási sikerét.

Az, hogy Kumasi nem osztotta meg a húst, szintén a kannibalizmus táplálkozási előnyeire utal. Az esethez az is hozzájárulhatott, hogy a nősténynek kevés ideje volt kapcsolódni a kicsihez.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik