A Bigló Erzsébet néven, paraszti családba született Besze Imréné bűnözői karrierje korán kezdődött: 21 éves korában került először összetűzésbe a törvénnyel. Élete során összesen tizenhétszer állt bíróság előtt lopásért, csalásért és hasonló bűncselekményekért – írja a Múlt-kor az ArchívNet cikke alapján.
Több évtizedes bűnözői karrier
Az ország legkülönbözőbb pontjain vert át hiszékeny embereket, akiknek kihasználta a jóindulatát. 1945-ben például vöröskeresztes ápolónővérnek adta ki magát, aki hadifoglyokkal utazik, ruhákat, élelmet és készpénzt kicsalva ezzel a hazugsággal egy kisújszállási nőtől. Máskor a miskolci kórház beszerzőjeként adta ki magát, aki olcsó zsírt és pálinkát tud szerezni.
Mire 53 éves lett, már összesen 20 évet, azaz addigi életének majdnem a felét töltötte börtönben. Utolsó szabadulása után Gyöngyösre került, ahol a megyei Építőipari Vállalatnál munkát kapott és befogadta egy Besze Imre nevű férfi, akivel összeházasodtak, ez volt a negyedik és egyben utolsó házasságkötése.
A bűnözéssel ezután sem hagyott fel: az őt alkalmazó vállalatnál elkövetett bűncselekmények miatt 1967 augusztusában másfél év börtönre ítélték. Az átvert, meglopott sértettek javára jelentős fizetési kötelezettségek terhelték, adósságmentes és zavartalan életének biztosítására 1967. szeptemberében kb. 60.000-70.000 forintra lett volna szüksége, ezzel szemben férjének havi 1.500-1.800 forintos jövedelme állt rendelkezésre.
Brutális gyilkosság
Ekkor kezdett el a 72 éves Kertész Lajosné bizalmába férkőzni, akit a környéken zsugori és pénzéhes embernek ismertek, akinek 1967 szeptemberére már 70 ezer forintos takarékbetétkönyve volt. Az idős asszony a takarékkönyvet és iratait egy, a nyakába függesztett zacskóban tartotta, amelyet még éjszaka is csak a mosakodás idejére vett le.
Beszéné megtudta, hogy Kertészné gyermekei éppen azon vitáznak, melyiküké legyen a rendkívül magas összeg, ezért azt javasolta neki, hogy gyorsan vegyen ki a bankból 60 ezer forintot, és helyezze el másik városban, a pénzt később pedig annak a gyerekének adja, akinél majd lakni szeretne.
Ezért a fondorlatos, női tetteshez képest szokatlanul brutális módon elkövetett rablógyilkosságért ítélték később halálra.
A halálbüntetést Magyarországon 1990-ben törölték el, az utolsó, 1988. július 14-én végrehajtott kivégzés elszenvedője Vadász Ernő volt, aki egy férfit brutálisan megkínzott és megölt.
