Tudomány

Ők voltak a történelem legrettegettebb bérgyilkosai

Bildagentur-online / Getty Images
Bildagentur-online / Getty Images
Az Asszaszinok a történelem legfélelmetesebb bérgyilkosai voltak, még a leghatalmasabb országok uralkodói is tartottak tőlük. Képzettségüket jól mutatja, hogy II. András magyar király 300 fős, ellenük indított seregét szinte teljesen megsemmisítették.

Az Asszaszinok Rendjének orgyilkosai 1176. május 22-én merényletet hajtottak végre Szaladin egyiptomi szultán ellen, miközben az uralkodó seregével az Aleppó közelében fekvő Azaz várát ostromolta. Az Asszaszinok Rendje a középkor egyik legrejtélyesebb szervezete volt, amely félelemmel töltötte el nem csak a Közel-Kelet, de Európa politikusait, hadvezéreit is.

Rettegett bérgyilkosok

A Haszán-i Szabah alapította szekta vallási irányzat, politikai formáció és terroristacsoport volt egyszerre, de elsősorban precíz merényleteiről híresült el. A hegyek öregeként is emlegetett férfi harcosaival elfoglalta a Szíria és Irak közötti hegyvidéket, ahol saját államot hozott létre.

Az Asszaszinok rendkívül jól képzett bérgyilkosok voltak, akik főként vallási vezetők, imámok, politikusok és hadvezérek ellen követtek el merényleteket, de még akár más államok vezetőivel is képesek voltak elbánni.

A meglepően modern eszközökkel dolgozó orvgyilkosok elvegyültek a célszemély közelében, gyakran hónapokig vártak az alkalmas pillanatra, tehát fizikai kiképzésükhöz széleskörű műveltségnek is kellett társulnia. Ehhez jött a hideg, számító gondolkodás és a precizitás, ami a döntő pillanatban a merénylet sikerét hozta.

Merénylet a szultán ellen

Szaladin 1174-ben került az Asszaszinok célkeresztjébe, akik az iszlám síita ágának híveiként ugyanolyan hitetlennek tekintették a szunnita szultánt, mint a keresztény lovagokat. Először 1175-ben próbáltak meggyilkolni az uralkodót, ez sikertelenül zárult, következménye azonban lett: a szultán megtámadta a rendet.

Erre válaszul 1175 végén az Asszaszinok harcosai beszivárogtak a szultán seregébe és 1176. május 22-én másodszor is kísérletet tettek meggyilkolására. Mivel az uralkodó az első próbálkozás óta erős vértezetben járt, túlélte a támadást, ám a későbbiekben lemondott az Asszaszinok megbüntetéséről, egyesek szerint azért, mert a rend vezetője éjjel táborába lopózott és egy tőrt, valamint egy üzenetet hagyott lakhelyén.

Magyar lovagok az Asszaszinok ellen

A rendet később más uralkodók is próbálták felszámolni, de az ismeretlen hegyi terepen esélyük sem volt az Asszaszinok ellen. II. András magyar király és VI. Lipót osztrák herceg az V. keresztes hadjárat (1217-1221) során 300 lovagot küldött a rend legyőzésére, de közülük mindössze hárman tértek vissza.

Végül a hegyvidéki állam is szembekerült egy olyan ellenféllel, amellyel nem bírt el: Möngke mongol nagykán megbízásából 1256-ban Hülegü kán hadjáratot vezetett az Asszaszinok földjére és a következő évben sikeresen megsemmisítette a Közel-Kelet rettegett gyilkosait.

A rend mára a mítoszok homályába veszett, de egykori jelentőségét mutatja, hogy számos nyelvben nevük az orvgyilkosokra alkalmazott kifejezéssé vált (angolban assassin).

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik