Tudomány

Így végeztek ki 20 boszorkányt

Wikipedia
Wikipedia

Máig nem tudni, mi okból robbant ki a tömeghisztéria Massachusetts államban, de salemi boszorkányper máig a történelem leghíresebb boszorkányüldözése. Azzal kezdődött, két salemi kislány, Betty Parris és Abigail Williams 1692 februárjától rendkívül furcsán kezdett viselkedni: gyakran a földön fetrengtek, tomboltak, illetve érthetetlen és ismeretlen nyelveken beszéltek, amivel halálra rémítették a puritán polgárokat – írja a Rubicon.hu.

Kitört a tömeghisztéria

Akkoriban mindezt ördögi praktikáknak tulajdonították, a felnőttek bátorítására pedig a gyermekek hamarosan meg is neveztek három asszonyt. A „boszorkányokat” 1692. március 1-jén őrizetbe vették, majd az ügy váratlan fordulatot vett, miután egyre többen panaszkodtak arról, hogy rontást helyeztek rájuk, és mind többen mutattak a gyerekekéhez hasonló tüneteket. Alig telt el pár hét, és tömeghisztéria tört ki Salemben,

a vádlottak száma 150 fölé nőtt, a fekete mágia pedig a környező városokban, még Bostonban is felütötte a fejét.

Az álmok, látomások, megérzések és a felhergelt lakosság vallomásai nyomán tájékozódó bíróság június 10-én halálba küldték az első „boszorkányt”, Bridget Bishopot, majd az év során további 19 ember életét oltották ki.

Minden megváltozott

A későbbi kutatások nyomán világossá vált, hogy a vádlókat, illetve a bíróságot egyfelől az befolyásolta, hogy az adott közösségben ki számított a legfurcsább embernek, de a régi sérelmek és a mélyben lappangó konfliktusok is hasonlóan fontos szerepet játszhattak. Massachusetts bíróságai 1692 őszéig elszántan üldözték a boszorkányokat, ám William Phipps kormányzó azonban ekkor már erélyesebben lépett fel ellenük, mivel egyesek az ő feleségét is megpróbálták vád alá helyeztetni.

A gyarmati hatóságok közbeavatkozására véget ért a vérontás, Phipps pedig 1693 tavaszára azt is elérte, hogy az addig börtönben sínylődő vádlottakat engedjék szabadon. A salemi boszorkányper így egy év után, 20 ember élete árán véget ért, és az amerikai gyarmatok szellemi életére is komoly hatást gyakorolt. A tömeghisztéria ugyanis súlyos tekintélyveszteséget okozott a puritán egyháznak, így komoly szerepet játszott abban, hogy a 18. században a felvilágosodás, majd a liberalizmus került domináns pozícióba.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik