Egy friss tanulmányban egy, a közelmúltban megtalált, őskőkorszaki pattintott kőeszközökből álló leletegyüttest mutatnak be – írja az MTI a The Guardianre hivatkozva. A felfedezés kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy pontosan melyik ősi hominidák találták fel ezeket a szerszámokat.
Az eddig ismert legrégebbi pattintott kőeszközökre Kenyában bukkantak, ezek az úgynevezett olduvai típusú tárgyak, amelyeket húsfeldolgozásra és növények széttörésére használhattak. Az ilyen eszközök megjelenését az emberi evolúció egyik mérföldkövének tartották, és mindeddig úgy gondolták, hogy a technológia közvetlen őseink találmánya volt.
A legújabb régészeti feltárásokon azonban a kőeszközök mellett egy pár nagy méretű őrlőfogat találtak.
Rick Potts, a washingtoni Smithsonian Természettudományi Múzeum munkatársa és a csapat tagja szerint a szakértők eddigi feltételezése az volt, hogy csak a Homo tagjai voltak képesek pattintott kőeszközöket létrehozni. Azzal, hogy a Paranthropus nyomára bukkantak a leletek mellett, megdőlhetett a régi elmélet, és felvetődik a kérdés: valójában ki készíthetett elsőként ilyen tárgyakat.
A nyugat-kenyai ásatásokon a régészek megtalálták a legrégebbi bizonyítékokat arra vonatkozóan, hogy a hominin nemzetségek nagy testű állatok húsát is fogyaszthatták. Legalább három olyan víziló maradványait fedezték fel, amelyeknek egyes csontjain szerszámok nyomai láthatók. Ezek mellett olyan antilopcsontokat is találtak, amelyek azt mutatják, hogy a húst eszközökkel fejtették le, és néhány csontot azért zúztak össze, hogy eltávolítsák belőle a csontvelőt. A kutatók szerint ezeket az állatokat feltehetően nem levadászták, hanem az elhullott példányok húsát ették meg.
A felfedezett kőeszközök közül mintegy 30 darabról tudták megállapítani, hogy azokat állati hús vagy növényi részek vágásához, illetve zúzásához használták. A szerszámok nagyjából kétmillió évvel a tűzgyújtás felfedezése előttről származhatnak, ebből következően a leletek használói nyersen ehették a víziló- és antilophúst.
A tanulmány alapján az olduvai eszközök kora 2,6-3 millió évesre tehető. Korábban találtak ennél régebbi, mintegy 3,3 millió éves – még a Homo nemmegjelenése előtti korból származó – pattintott kőeszközöket is, de ezeket még közel sem olyan kimunkált technikával állították elő, mint az olduvai korszak leleteit.
Az olduvai technológia egészen új lehetőségeket nyitott meg az őskőkorszak első szakaszában. Potts szerint ezekkel a szerszámokkal még egy elefánt őrlőfogánál is hatékonyabban lehetett zúzni, és egy oroszlán szemfogánál is jobban lehetett vágni. Az olduvai kultúrában előállított eszközök szinte úgy szolgáltak, mint egy testen kívüli új fogsor, amelynek köszönhetően hirtelen az afrikai szavannán fellelhető táplálékok egészen új sora állt őseink rendelkezésére.
Fred Spoor, a University College London (UCL) szakértője – aki nem vett részt a kutatásban – elmondta, az új publikáció hatására átalakulhat a Paranthropusról eddig kialakított képünk. Erről a nemzetségről eddig azt feltételezték, hogy egy kövér, bamba növényevő volt, amely egész nap csak ücsörgött és evett. „Igen érdekes annak a lehetősége, hogy a Paranthropus állította elő ezeket az eszközöket” – nyilatkozta a kutató. Spoor hozzátette ugyanakkor, azt a magyarázatot sem szabad kizárni, hogy esetleg nem egy vadász, hanem egy áldozat őrlőfogait találták meg a tárgyak mellett.
