Tudomány

Így dühöng a bolygó legpusztítóbb időjárási jelensége

Handout / GETTY IMAGES NORTH AMERICA / Getty Images / AFP
Handout / GETTY IMAGES NORTH AMERICA / Getty Images / AFP

Óriási pusztítást végzett a 240 km/órás szelet produkáló Ian hurrikán az Egyesült Államok délkeleti partvidékén és Kubában. Csak Floridában 42 ember halálát okozta – pénteken aztán újra elérte a szárazföldet Dél-Karolina partjainál, károkat és áradásokat okozott, de ereje meg sem közelítette a délnyugat-floridai rombolást.

 

A bolygó legpusztítóbb időjárási jelenségét a karibi térségben hurrikánnak, Délkelet-Ázsiában tájfunnak nevezik: trópusi ciklonokról van szó, keletkezésükhöz hatalmas, meleg vízfelszín szükséges. Trópusi tengerek felett jönnek létre az Egyenlítőtől mindkét irányban az 5. és a 20. szélességi kör között.

A meleg, páradús levegő a magasba emelkedik, a Coriolis-erő hatására forogni kezd, mígnem több száz kilométer átmérőjű zivatarfelhő-örvények jönnek létre, amely egyre több energiát szív magába. Mindaddig trópusi viharnak tekintjük őket, míg a bennük uralkodó szél meg nem haladja a 120 km/órás sebességet.

 

Ezután viszont már hurrikánnal állunk szemben, amelynek szélsebessége a 250-350 km/órát is elérheti. A hurrikánokat a Saffir-Simpson féle skála 0-5-ig terjedő értékkel kategorizálja, attól függően, hogy mennyire erős benne a szél. Az Ian 4-es ereje e skála szerint 209-249 km/órás szelet jelent, és 4-5,5 méterrel képes megemelni a tengervíz szintjét. Az ötös kategória 250 km/óra fölött kezdődik, és elérheti akár a 350 km/h-t is.

Ahogy aztán a hurrikán a szárazföld fölé ér, megszűnik a nedves levegő utánpótlása, és a ciklon fokozatosan veszít erejéből.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik