Tudomány

Már az sem mindegy, mikor stresszel az ember

Francesco Carta fotografo / Getty Images
Francesco Carta fotografo / Getty Images

Két friss kutatás szerint a testet rossz időpontban érő stressz hízáshoz vezethet – írja a Study Finds. Amerikai kutatók rájöttek, hogy ha a nap folyamán olyan időszakokban stresszelünk, amikor ezzel megzavarjuk a bioritmusunkat vagy cirkadián ritmusunkat, az befolyásolhatja az anyagcserét, és súlygyarapodáshoz vezethet.

A Cell Reports tudományos folyóiratban megjelent egyik tanulmány szerint drámai hatása van a rossz időben bekövetkező stressznek. A kutatók itt egérkísérleteken reprodukálták a stressz hatását a glükokortikoid nevű, stresszhez kapcsolódó hormon napi ingadozásaira. Pelleteket ültettek be egerekbe, amelyek 21 napon keresztül következetesen glükokortikoidokat bocsátottak ki a bőr alá, majd összehasonlították ezeket az állatokat normál egerekkel, amelyeknél normális hormoningadozások voltak tapasztalhatók. A glükokortikoid implantátumot hordozó egerekben a barna és fehér zsír mennyisége megduplázódott a 21 nap alatt, az inzulinszint pedig az egekbe szökött, úgy, hogy a kísérleti és kontrollcsoport egerei pontosan ugyanazokat az ételeket fogyasztották.

Érdekes módon a kutatócsoport azt is megállapította, hogy az anyagcsere-zavaroknak van egyfajta védőhatása is, ami alacsonyan tartja a vércukorszintet, és megakadályozza a zsír felhalmozódását a vérben és a májban. Amikor a csapat eltávolította a pelleteket, ez a tendencia gyorsan megváltozott. Ez azt mutatja, hogy

az állatok egy ideig képesek megbirkózni a krónikus stresszel.

A második, a Proceedings of the National Academies of Sciences szaklapban megjelent kutatásban a szakértők vörös fluoreszcens fehérjét kapcsoltak olyan fehérjékhez, amelyek szabályozzák a cirkadián ritmust szabályozó génexpressziókat. Ezután sárga fluoreszcens fehérjét kapcsoltak egy olyan másik fehérjéhez, amely szabályozza a zsírsejtek termelését. A fluoreszcens markerek segítettek a kutatóknak nyomon követni két vizsgált fehérje napi változásait az egerek zsírsejtjeiben. Abban a napszakban, amikor a cirkadián ritmusunk „nyugalmi időszakban” van, a kutatók azt találták, hogy az egyik cirkadián gén a zsírsejteket termelő fehérje (PPARG) gyors növekedését váltja ki. Amint a PPARG -termelés elér egy bizonyos szintet, hamar zsírsejtek termelődnek. Ez a folyamat néhány napot vesz igénybe. A kutatók szerint nagyjából 4 óra alatt megtörténik a döntés, hogy a prekurzor sejtekből zsírsejtek képződjenek. De ez csak a nap egy bizonyos szakaszában történik meg.

A tanulmány szerzői most azon dolgoznak, hogy kiderítsék: a napi ritmusunk mely zavarai védik az anyagcsere-folyamatokat. Azt is vizsgálják, hogy a stresszel kapcsolatos változások és a magas zsírtartalmú étrend tartóssá teszik-e ezeket a változásokat. Eredményeik végül egy olyan gyógyszer megalkotásához vezethetnek, amely visszaállíthatja az elhízott emberek cirkadián ritmusát.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik