A Tufts Egyetem és az Oxfordi Egyetem friss kutatása kimutatta, hogy az övsömör-fertőzésért felelő vírus aktiválhatja a nyugvó neurológiai herpeszvírusokat, gyulladást és az Alzheimer-kórhoz kapcsolódó fehérjék felhalmozódását okozva az agyban – olvasható az EurekAlerten megjelent sajtóközleményben.
A kutatók háromdimenziós modellen rájöttek, hogy a varicella zoster vírus (VZV), amely övsömört és bárányhimlőt is okozhat, aktiválhatja a herpes simplex vírust (HSV), ez pedig korai Alzheimer-kórt eredményezhet. A varicella zoster vírus is a herpeszvíruscsoportba tartozik egyébként, innen a kapcsolat.
Normális esetben a HSV-1 – a herpeszvírus egyik fő változata – alvó állapotban van jelen az agy idegsejtjeiben, de ha aktiválódik, a tau és amiloid béta fehérjék felhalmozódásához, valamint idegsejti funkcióvesztéshez vezet – ezek a tünetek az Alzheimer-kórban szenvedőknél is megtalálhatók.
„Eredményeink az Alzheimer-kór egyik olyan kialakulási útvonalát mutatják be, amelyet VZV-fertőzés okoz, és amely olyan gyulladásos triggereket hoz létre, amelyek felébresztik a HSV-t az agyban” – mondta Dana Cairns, a Journal of Alzheimer’s Disease folyóiratban megjelent tanulmány egyik szerzője. „Bár kimutattuk a kapcsolatot a VZV és a HSV-1 aktivációja között, lehetséges, hogy más gyulladásos események az agyban is felébreszthetik a HSV-1-et, és Alzheimer-kórhoz vezethetnek.”
Az már viszonylag régóta tiszta, hogy van összefüggés a HSV-1 és az Alzheimer-kór között, de az nem volt tiszta eddig, hogy hogyan aktiválódik ez a vírus az idegsejtekben, és hogyan okozza az Alzheimer-kór kialakulását előidéző felhalmozódásokat.
Az Egészségügyi Világszervezet becslése szerint máig 3,7 milliárd 50 év alatti ember fertőződött meg HSV-1-gyel. A vírus legtöbb esetben tünetmentes, az idegsejtekben nyugvó állapotban van jelen. Ha aktiválódik, gyulladást okozhat az idegekben és a bőrben, fájdalmas nyílt sebeket és hólyagokat okozva. A legtöbb hordozónál nagyon enyhe vagy semmilyen tünet jelentkezik, mielőtt a vírus alvó üzemmódba vált.
A varicella zoster vírus szintén rendkívül gyakori, az emberek körülbelül 95 százaléka 20 éves kora előtt megfertőzödik vele. Az esetek nagy része bárányhimlőben nyilvánul meg. A VZV, amely a herpeszvírus egyik formája, szintén a szervezetben maradhat, utat találva az idegsejtekhez, mielőtt alvó állapotba kerül. Az élet későbbi szakaszában a VZV újra aktiválódhat, övsömört okozva. Minden harmadik embernél végül élete során alakul ki övsömör. A HSV-1 és az Alzheimer-kór közötti kapcsolat csak akkor következik be, ha
Az Alzheimer-kór a demencia leggyakoribb formája, és egyelőre nincs gyógymódja vagy hatékony terápiája. A világ hetedik vezető haláloka és a szakértők a helyzet további romlására számítanak. Ráadásul a betegek 75 százaléka nincs diagnosztizálva. Ennek társadalmi okai is vannak, Afrikában például az ördög vagy az isten átkának tekintik, az arab világban pedig a „kharak” kifejezést használják a betegségre, ami annyit jelent: valaki, aki elvesztette az eszét. Pedig a betegség mielőbbi felismerése fontos lenne, mert bár az Alzheimer-kór valóban gyógyíthatatlan, ha időben észlelik, jelentősen lassítható a lefolyása. Magyarországon becslések szerint alsó hangon 250 ezer ember lehet közvetlenül érintett, s bár a kormánynak van egy stratégiája, az közhelyes megállapításokon kívül konkrét intézkedési tervet nem tartalmaz.
