Az 1815. június 18-án lezajlott waterlooi csata minden idők egyik legismertebb ütközete: az összecsapás hozta el Bonaparte Napóleon végső bukását, a csatát még az ABBA is megénekelte. A harcban több tízezer ember és ló veszett el, mégis, a mai Belgium területén fekvő lelőhelyen alig találtak maradványokat.
Erről a lehetőségről az angol sajtó már 1822-ben is írt. Tony Pollard, a Glasgow-i Egyetem régésze legújabb tanulmányában részletesen vizsgálja az elméletet – írja a The Guardian.
A kutató a csata helyszínére kilátogatók beszámolóit és képeit elemezte. Pollard szerint a vizsgálat sok érdekes dolgot fedett fel, többek között az is kiderült, hogy az összecsapásban nők is elestek. Az egyik nő egyenesen francia lovassági egyenruhát viselt. A források alapján sok holttestet elégettek, de eltemetett elhunytakról is tettek említést, sok esetben pedig a sírok helyét is megjelölték.
Pollard arra jutott, hogy a műtrágyával kapcsolatos hipotézis hiteles, ugyanakkor további terepmunkára van szükség a megerősítéshez. A kutató csapatával júliusban szeretne visszatérni a helyszínhez, hogy folytassák a régészeti vizsgálatokat. Ha egyes tömegsírokból csontokat emeltek ki, azt geofizikai anomáliaként észlelhetik.
Kevin Linch, a Leedsi Egyetem munkatársa szerint a csontok trágyaként való felhasználása elképzelhető, de valószínűleg egyéb tényezők, így a szántás és a dögevők is hozzájárulhattak a maradványok számának csökkenéséhez. A szakértő nem vett részt Pollard elemzésében.
