Tíz közép- és kelet-európai, valamint balti országban vizsgálták a depresszió társadalmi helyzetét, amely kutatás eredményeit a Globsec Forum 2022 panelbeszélgetésén mutatták be. A tanulmány ajánlott intézkedéseket is tartalmaz a depresszióellátás javítására. A kutatásban résztvevő szervezetek képviselői egy betegmemorandumot nyújtottak át a régió politikai döntéshozóinak, amelyben a depresszióval kapcsolatos – jelenleg erősen hiányos – ellátás minőségének javítását kérték tőlük.
A „csendes pandémia”
A depresszió napjaink leggyakoribb mentális problémája. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint az Európai Unióban több mint 40 millió embert érint, ami az európai lakosság 4,3 százaléka. A COVID-19 pszichológiai hatásai ezen tovább rontottak, a szorongás és a depresszió globális előfordulási gyakorisága csak a világjárvány első évében 25 százalékkal nőtt. Valószínűsíthető, hogy ez a szám most még magasabb. A depresszió témája tehát az elmúlt években aktuálisabbá vált, mint valaha, ezért orvosok és a tudósok világszerte „csendes pandémiának” nevezik.
Közép-, Kelet-Európában és a Baltikumban több mint 2,4 millió ember szenved depresszióban. Bár önmagában már ez a szám is magas, a depresszióról gyakran nem beszélnek az érintettek, mivel még mindig erősen jelen van a társadalomban a mentális egészséggel kapcsolatos megbélyegzés. Helyi adatok szerint
„Világszerte a lakosság 3,8 százalékát érinti a depresszió, a felnőttek esetében ez a szám 5 százalékra rúg, és még nagyobb az arány a 60 év felettiek körében. Ahogyan a COVID-19 világjárvány ellen is sikeresen összefogtunk, úgy kell leküzdenünk ezt az egyre növekvő, az egész társadalmat érintő problémát is. Itt az ideje cselekedni” – mondta Jozef Šuvada, a WHO bizottsági tagja.
Az ellátás elengedhetetlen fejlesztése
Közép- és Kelet-Európából, valamint a Baltikumból tíz, szakértőkből és kutatókból álló csoport elemezte a depresszióellátás helyzetét országukban, és a pozsonyi Globsec Forum keretében mutatták be a főbb kutatási eredményeiket.
A Depresszió Mutatószámrendszer tanulmány módszertanát a Health Policy Partnership a GAMIAN, az EUFAMI és az Európai Pszichiátriai Társasággal közösen dolgozták ki. A 10 ország jelentései egy szélesebb körű, depressziót vizsgáló Scorecard-sorozat részét képezik, amely Belgium, Franciaország, Olaszország és Románia legfontosabb nemzeti egészségügyi politikáit és a depresszióban szenvedők számára nyújtott szolgáltatásokat értékeli.
„Nyilvánvalóan szükség van a mentális egészséggel kapcsolatos ellátás javítására. A legtöbb kelet-közép-európai és balti ország elmarad az uniós átlagtól az erre irányuló beruházások terén. Mind a szakmai kapacitásokat, mind a depresszió által leginkább veszélyeztetett emberek közösségi ellátását fejleszteni kell” – foglalta össze a kutatás legfőbb konklúzióját Anna Michalkova, a Seesame Depresszió Scorecard projektjének regionális koordinátora.
A megfelelő támogatás és ellátásbiztosításához elengedhetetlen az integrált ellátás – egy olyan betegközpontú rendszer, amely a depresszióban szenvedő embereket egész életük során támogatja. A mentálhigiénés és szociális segítő szolgáltatások integrációja az egészségügyi rendszerekbe növelheti az ellátás arányt és csökkentheti a betegséggel járó terheket is.
A tanulmány következtetéseiből született betegmemorandumhoz további egészségügyi szakértők is csatlakoztak. „Azt követeljük a politikai döntéshozóktól, hogy fejlesszék az integrált ellátórendszereket, az adatgyűjtést és -felhasználást, valamint a technológiákat az ellátásban” – mondta Bogdan Dobnik, az OZARA szlovéniai betegszervezet igazgatója. „A depressziós betegek és családjaik ugyanolyan, stratégiaián alapuló ellátást érdemelnek, mint a rákos betegek” – tette hozzá Andrej Vrsansky, a League for Mental Health igazgatója – ez a mentális egészségügyi szolgáltatásokat igénybe vevők észlováks szolgáltatók legnagyobb szlovákiai ernyőszervezete.
Az évtizedekig alulfinanszírozott mentális egészségügyi ellátórendszerek és a reformokról folytatott hosszú viták után a régió kormányképviselői készen állnak arra, hogy a depressziót napirendre tűzzék. „Mivel idén Szlovákia veszi át a Visegrádi Négyek csoportjának soros elnökségét, szeretnénk a mentális egészségügyet prioritássá tenni. Együttműködésre és az egészségügyi rendszerek javítására fogjuk ösztönözni a régiót, sőt a szomszédos országokat is” – mondta Róbert Babeľa, a Szlovák Köztársaság Egészségügyi Minisztériumának államtitkára.
