Tudomány koronavírus

Az a legjobb, ha délután adatja be a koronavírus-oltást

Martin Bertrand / Hans Lucas / Hans Lucas via AFP
Martin Bertrand / Hans Lucas / Hans Lucas via AFP

A koronavírus-vakcinánál is számíthat az időzítés: a Massachusettsi Kórház friss kutatása alapján úgy tűnik, a szervezet jobb antitest-választ ad akkor, ha délután történik az oltás, mintha a nap más szakában – írja a Study Finds.

Korábbi kutatások is kimutatták már, hogy a gyógyszereknél és vakcináknál számíthat, hogy mikor vesszük vagy adatjuk be őket. Bizonyos betegségek, mint például a tüdőproblémák, súlyosabb tüneteket is okoznak a nap különböző időszakaiban. Az influenza-vakcinát ilyen szempontból reggel érdemesebb beadatni, mert jobb antitestválaszt vált ki, mintha délután vagy este kapnánk. Más vizsgálatok kimutatták, hogy a nap bizonyos szakaszaiban végzett kemoterápia eredményeként a kezelés hatékonyabban célozza meg a rákos sejteket, miközben korlátozza az egészséges sejtek toxikus károsodását is.

Az amerikai kutatók most elmondták: megfigyelésre alapuló vizsgálatuk bizonyítja, hogy a napszak befolyásolja a SARS-CoV-2 oltásra adott immunválaszt, és

az eredmények relevánsak lehetnek a vakcina hatékonyságának optimalizálása szempontjából. 

A csapat közel 2200 brit egészségügyi dolgozó antitestszintjét vizsgálta, miután megkapták a COVID-vakcinát. A kutatók vérmintát gyűjtöttek ezektől a kórházi dolgozóktól az oltás után, mindegyikük a Pfizer mRNS-vakcináját vagy az AstraZeneca adenovírus-vakcináját kapta. A kutatók azt találták, hogy az ellenanyag-válaszok magasabbak voltak azoknál a résztvevőknél, akik a nap folyamán később kapták meg a vakcinát. Az antitestszintek magasabbak voltak a Pfizer-oltást kapó kórházi dolgozók, a nők és a fiatalabbak körében is.

De miért hathat az influenza-vakcina reggel jobban, míg a koronavírus-vakcinát délután szerencsésebb beadatni? A két oltás hatásmechanizmusa eltérő, és az antitestválasz nagymértékben változhat attól függően, hogy az immunrendszer felismeri-e a kórokozót a korábbi fertőzésekből, például az influenzánál, vagy most szembesül-e valamilyen új betegséggel – mint a koronavírus-fertőzéssel.

A kutatók megjegyzik, hogy vizsgálatuk nem vette figyelembe az egyes résztvevők kórtörténetét vagy alvási és munkavégzési szokásait. Az eredményeket a Journal of Biological Rhythms szaklapban publikálták.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik