A napokban megjelent mind a Fővárosi Önkormányzat, mind a Semmelweis Egyetem antitestvizsgálatának eredménye. A nem reprezentatív kutatások némi képet adnak arról, hogy melyik vakcina mennyire hatásos, de szakértők szerint nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni egyikből sem.
Dobson Szabolcs gyógyszerengedélyeztetési szakértő szerint például „mindkét vizsgálat eredményeinek közölt mélységére rányomja bélyegét a Magyarországon a COVID-19 területre ronda pókként rátelepedett politika. Egyik vizsgálat közölt eredményei sem alkalmasak teljesen a pontos szakmai képalkotásra, ráadásul a Fővárosi Önkormányzat nem reprezentatív adatai még csak előzetesek”.
„A két adatsor nem vethető össze egymással, mert mások voltak a módszertani jellemzők, más a teszteljárás és mások a vizsgálatok célkitűzései, illetve néhány fontos háttérjellemzőt a résztvevők tulajdonságairól és az oltásuk óta eltelt időszak hosszáról nem tudunk” – írja a szakértő Facebook-bejegyzésében.
A Semmelweis Egyetem laboratóriuma mind az öt, Magyarországon használt vakcina hatására létrejött ellenanyagszintet vizsgálta összesen 1200 olyan jelentkezőnél, akik egy korábbi antitestvizsgálat negatív eredményével érkeztek az egyetemre. A Fővárosi Önkormányzat azt vizsgálta, hogy az egyes vakcináknál mekkora az 50 AU/ml alatti és feletti IgG értékek aránya.
Ez Dobson szerint már alapvető hiba. Nem lehet ugyanis egyértelműen kijelenteni, hogy az antitestes immunválasz hiánya kizárja a védettséget. Továbbá „a relatíve leggyengébb ellenanyagválaszt adó Sinopharm vakcina is alkalmas a járvány letörésére, amennyiben az átoltottság mértéke kellően magas és amennyiben a korcsoportok megfelelően vannak kijelölve.
Ez a vakcina nem rossz, hozza az inaktivált vírusvakcináktól elvárható teljesítményt.
Itt persze még olyan tényezőket is figyelembe kell venni, hogy az adott vakcinák mennyire csökkentik a tünetmentes hordozás kockázatát – tudjuk immár, hogy egyik sem 100%-os mértékben” – írja Dobson.
„A Semmelweis Egyetem nagyon helyesen hangsúlyozza, hogy a vakcinák hatásosságát egyedül klinikai teljesítményük méri. Ez azt jelenti, hogy az oltottak esetében mennyivel csökken a tünetmentes, a tünetes, a kórházi kezelést, ezen belül lélegeztetést, intenzív osztályos ellátás igénylő COVID-19 esetek aránya, illetve mennyivel csökken a halálozás” – írja a szakértő. „Az egyetem eredményei egyértelműen igazolják, hogy a maszek ellenanyagszint mérések nem megbízhatók, illetve az ellenanyagszintek csak tájékoztató pótvégpontok lehetnek a klinikai védettség vonatkozásában. Ez azt jelenti, hogy statisztikai szinten van összefüggés az ellenanyagszintek és a különböző kategóriába tartozó védettségek között, de az egyén szintjén nem lehet határozott kijelentéseket tenni a védettségéről, mert ez számos más tényezőtől is függ.”
„A konkrét vakcinákra vonatkozó eredményeket ostoba hiba lenne direkt módon értelmezni” – teszi hozzá. „Mindkét vizsgálatból azt a következtetést lehet levonni, hogy a harmadik oltások vonatkozásában a 60 év feletti Sinopharmmal oltottakat priorizálni kell. Minden olyan eredményt meg kell köszönni minden oldalról, amely a magyar nép egészségének célzottabb, racionális védelméhez hozzájárul.”
