A Tufts Egyetem idegtudományi tudományos adjunktusa, Erik Hoel a mesterséges intelligencia működéséből kiindulva megfejthette, hogy miért álmodunk néha bizarr, furcsa dolgokat – írja az IFL Science.
A Patterns tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint ezek a nagyon eltúlzott, torzított képek felkészítik az agyunkat a mindennapi valóságra. A váratlan és kaotikus ingerek segítenek az agynak megérteni a hagyományos, jóval kiszámíthatóbb valóságot.
A szakértő szerint a saját álmaink bizarrsága nagyban különbözik az állatok képzési mintáitól (például a napi tapasztalataiktól), az álmok furcsasága és a valóságtól való különbözősége az, ami biológiai funkciót ad nekik.
A kutató ötlete a mesterséges intelligencia működéséből és a neurális hálózatok tanításából jön, amelynek alapja a hiba-visszaterjesztéssel (backpropagation of errors) kombinált gradiensereszkedés. A gépi tanulás során a hálózatba rengeteg információt táplálnak, amelyek között aztán a hálózat megtalálja a mintákat, és egyre hatékonyabban ismeri fel azt, amire használják majd. Az MI azonban egy idő után túlságosan is ismeri az adatokat, amelyeken tréningezik, ezért minden új adatot megpróbál majd a már ismert szabályokba illeszteni. Ez elfogultsághoz vezethet. Éppen ezért
Hoel szerint az álmaink esetében is valami hasonló történik: a kiszámítható, viszonylag unalmas valóság könnyen elfogulttá tehet minket, ami váratlan helyzetekben veszélyes lehet. Ezért az agyunk a furcsa, bizarr álmokon tréningezi magát arra, hogy hatékonyabban fogja fel a mindennapi világot.
A szakértő szerint az elméletét az is alátámasztja, hogy a koronavírus-járvány idején sokan számoltak be egyre furcsább álmokról – mivel a mindennapok még sivárabbá váltak a karantén miatt, az álmaink intenzívebben zavarták össze és tréningezték az agyunkat, mint korábban.
