Attila KISBENEDEK / AFP
Tudomány zöldövezet

Megkezdődött az Első Országos Interdiszciplináris Éghajlatváltozási Tudományos Konferencia

Az IPCC mintájára frissen megalakult Magyar Éghajlatváltozási Tudományos Testület (HuPCC) szervezésében megkezdődött az Első Országos Interdiszciplináris Éghajlatváltozási Tudományos Konferencia, melynek fő célja, hogy feltérképezze és összefogja az éghajlatváltozással foglalkozó egész magyar tudományos életet és eredményeket, és ennek révén előkészítse az Első Nemzeti Értékelő Jelentés beindítását.

„Egyre fontosabb, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos nagyon különböző témákon és
diszciplínákon dolgozó emberek tudjanak egymásról, és együttműködjenek. Erre ad lehetőséget ez a konferencia” – hangsúlyozta beszédében Ürge-Vorsatz Diana, a HuPCC alapító tagja, a konferencia társelnöke.

„Sokszor a sajtóban és a tudományos életben is ellentétes hírek jelennek meg az éghaljatváltozással kapcsolatban, a döntéshozóknak ezért nehéz eligazodniuk” – mondta a konferencianyitó sajtótájékoztatón a szakértő. „Nehéz hiteles hangot találni, sok a gazdasági érdek.” A kutató szerint a HuPCC ezen kíván segíteni.

Dr. Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársa a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a klímabiztonság már az 1980-as évek végétől, legalább is elméleti szempontból, olyan kérdés, amivel biztonsági tanulmányok foglalkoztak. Nem kérdés, hogy ez miért fontos, sok olyan területet érint, ami az emberek biztonságát befolyásolja: a víz- és élelmiszerellátást, energetikát, urbanizációt, népességnövekedést, gazdasági fejlődést. Ifj. Chikán Attila, az Alteo Nyrt. vezérigazgatója szerint itt az ideje annak, hogy a tudomány és az üzlet is szorosabban együttműködjön, és tanuljanak egymástól: az egyik a fenntarthatóság módszereit, a másik pedig a tudományos munka mindennapi életbe való bevonását, hatásmérést.

Bartholy Judit, az ELTE Meteorológiai Tanszékének egyetemi tanára kifejtette, hogy

a Kárpát-medence kifejezetten érzékeny az éghajlatváltozásra,

hiszen az nem mindenhol jelent ugyanolyan változásokat, ezért számunkra nagy lehetőség a párizsi klímaegyezmény is.

Aki ezen az eseményen részt vesz, az nemcsak a saját szűk szakterületén tájékozódik, hanem más
témaköröket is megismer. Ezáltal kialakulhat egy olyan diskurzus, amely olyan új kutatásokat is
létrehozhat, ami eddig még nem született meg. „Azt javaslom mindenkinek, hogy jöjjön el, nézze meg a különböző prezentációkat, és biztos, hogy lesz olyan, ahol arról beszélnek, ami számára érdekes lesz, és továbbgondolásra készteti.”

Az Első Országos Interdiszciplináris Éghajlatváltozási Tudományos Konferencia először tárgyalja egyszerre a természettudományos alapokat, a hatásokat, az alkalmazkodást és a mérséklést. Teszi
mindezt több, mint háromszáz szakértő négy napon át többek között műszaki, kulturális, meteorológia, sőt még művészeti szempontokat is vizsgálva. Közel 300 tudományos előadás lesz a 4 nap alatt, 14 kerekasztal-beszélgetés, és közel 900 regisztrált résztvevő fogja ezt hallgatni.

„Azért jöttek össze húsvét után egy héttel, hogy a klímaváltozás kárpát-medencei, magyarországi
hatásairól cseréljenek eszmét, feltérképezzék az elmúlt években, évtizedekben felhalmozódott tudást, és elkezdjék azt a közös munkát, amit két és fél év múlva az Első Nemzeti Értékelő Jelentéshez vezet. Vállalásuk egyszerre időszerű, reményt keltő és tiszteletreméltó” – emelte ki Áder János, Köztársasági Elnök a nyitóbeszédében.

Attila KISBENEDEK / AFP

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter nyitó előadásában hangsúlyozta, hogy a
magyar klímasemlegességi cél összhangban áll a tudomány által megkövetelt ambícióval és a kormány támogatja az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) működését. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium elkötelezett a hazai kutatók az IPCC munkájába történő bevonásában és
segítséget nyújt Magyarország nemzeti jelentésének elkészítésében, amihez az Első Országos Interdiszciplináris Éghajlatváltozási Tudományos Konferencia megrendezése is hozzájárul.

A konferencia célja, hogy feltérképezze a hazai éghajlatváltozás témakörével foglalkozó kutatókat és
kutatásokat, fórumot biztosítson az országban éghajlatváltozással foglalkozó szakmai közösség
megismerésére, és erősítse az éghajlatváltozással foglalkozó magyar kutatók közösségét, segítse az
együttműködést az egymástól távolabb eső tudományterületek között is.

Ürge-Vorsatz Diana sajtókérdésekre elmondta, hogy az egyesület nem fog megfogalmazni konkrét szakpolitikai értékeléseket és véleményeket, hiszen ez, akárcsak az IPCC-nek, a HuPCC-nek sem feladata: sokkal inkább a meglévő szakirodalmat fogja összegezni, és azt, hogy a különböző kutatók hogyan értékelik az eddig bevezetett  vagy bevezetendő szakpolitikákat.

A kutató kitért a HuPCC pénzügyi támogatására is: „egyelőre nincs meg, hogy ki fogja támogatni az egyesületet, de nagyon szigorú szabályokat szeretnének bevezetni az IPCC mintájára. Utóbbi célja, hogy az ENSZ által elfogadott mindenkori kormányokkal együttműködjön, ezektől kapja önkéntes alapon a pénzt, de

fontos kitétel, hogy egyik kormány sem szólhat bele a tudományos munkába.

A HuPCC célja, hogy a kormányzati, állami, önkormányzati döntéshozást segítse, így mindenképpen közpénzekből szeretnénk forrásokat szerezni, de egyelőre még nincs meg, hogy pontosan honnan lesz támogatás. A cél az, hogy minél több legyen a forrás, és ezek ne legyenek kapcsolatban a tevékenységgel, és a tudományos munka független tudjon maradni.”

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.