Dr. Vas Zoltán / MTM
Tudomány

71 új fajt rejtett a budapesti múzeum

Az egyik, új fajként azonosított fürkészdarázs 1902 óta van a gyűjteményben. A Föld állatfajainak 15 százalékát fedezte fel a tudomány, miközben rohamtempóban pusztítunk ki olyanokat, amelyeket nem is ismerünk. Az aprólékos, speciális szaktudást igénylő múzeumi munka a biodiverzitás-kutatás rendkívül fontos része, ezzel kezdődik egy-egy faj története.

A tavalyi évben 71 tudományra új fajt, 6 alfajt és 3 nemzetséget írtak le a Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) munkatársai a világ 28 országából, Afrika déli csücskétől Eurázsián át Új-Guinea szigetéig – az „újdonságokról” itt olvashat részletesebben. Mielőtt bárki felháborodna, hogy miközben mi a karanténban ücsörgünk, a tudósok beutazzák a világot, nem erről van szó. Az újonnan azonosított 69 állat (zömében rovarok) és két zuzmó mind a múzeum gyűjteményéből való, korábbi expedíciók eredményeként kerültek Magyarországra.

Az egyik, új fajként azonosított fürkészdarazsat például még 1902-ben hozta haza Indiából Bíró Lajos.

Miért rendkívül fontos feladat a biodiverzitás kutatása? Miért tekinthetjük ma már egyfajta versenyfutásnak az új fajok felfedezését, és miért elengedhetetlen a múzeumokban található szaktudás? Erről beszélgettünk Dr. Vas Zoltán biológussal, az MTM Hártyásszárnyúak gyűjteményét vezető főmuzeológusával.

Kittenberger örökségén is dolgoznak

Kezdjük azzal, hogy a tudományra új faj eddig teljesen ismeretlen, most először azonosított fajt jelent – nem tudálékosságról van szó, hanem így lehet megkülönböztetni a faunára új fajtól, ami egy már ismert, de adott területen újonnan megjelenő fajt takar, mint például a tigrisszúnyog Magyarországon.

A múzeum gyűjteménye tehát telis-tele van preparált, tartósított állatokkal és növényekkel, a muzeológus kutatók egyik legfontosabb feladata pedig ezek tudományos feldolgozása, és az eredmények közlése. Rendkívül aprólékos és szinte végeláthatatlan munkáról van szó, a Magyar Természettudományi Múzeum viszonylatából még a XIX-XX. század fordulóján élt Kittenberger Kálmán gyűjtéseiből is vannak feldolgozatlan tételek.

Vas Zoltán / Magyar Természettudományi Múzeum A gyűjtőjéről elnevezett Venturia biroi fürkészdarázsfaj típuspéldánya 118. évét is betöltötte már

Pótolhatatlan szaktudás

Ha valamely példányt nem tudnak egyértelműen meghatározni, elő kell venni az összes szóba jöhető faj leírását, a típuspéldányok fotóját, esetleg magát a típuspéldányt a múzeumok közti kölcsönzés rendszerén belül.

Amennyiben a sejtés beigazolódik, meg kell adni a legrészletesebb morfológiai leírását, el kell nevezni, és a tanulmányt publikálni. Ezzel kezdődik meg egy faj tudományos története

– magyarázza a 24.hu-nak Vas Zoltán.

Mindez pedig olyan szakembert kíván, akinek több éves, évtizedes tapasztalata van adott, szűk állatcsoport kutatásában. Világszinten kevés az ennyire specializálódott biológus, őket néhány kutatóintézettől eltekintve a világ természettudományi múzeumai fogják össze. Ezért fordulhat elő, hogy 11 kutató egyetlen év alatt 71 új fajt határoz meg csak az MTM már meglévő gyűjteményéből.

A példa kedvéért Vas Zoltán a hártyásszárnyúak, azon belül is a darazsak szakértője, rajta kívül itthon senki nem foglalkozik ennyire behatóan ezekkel a rovarokkal. Ennek köszönhetően mindeddig 44 tudományra új (köztük két hazai) és 90, a magyar faunára új fürkészdarazsat azonosított – talán ebből érezhető a leginkább a múzeumokban meglévő szaktudás jelentősége.

Szőke Viktória / MTM

Több millió állatot kell még felfedezni

És miért fontos új fajok felfedezése, azaz a biodiverzitás-kutatás? Logikusan azért, mert ha egy faj a tudomány számára ismeretlen, akkor nincs mellette semmiféle tudás, ismeret. Nem tudjuk felmérni a jelentőségét, legyen szó akár adott ökológiai rendszerben betöltött szerepéről, akár az „emberi hasznosítás” lehetőségeiről. Csak két példa: a fürkészdarazsak nagyon hasznosak a mezőgazdaság számára a biológiai védekezésben, számos állat, növény vagy gomba pedig a humán gyógyászatban alapvető jelentőségű.

Jelenleg 1,5 millió állatfajt ismerünk, a tudományos konszenzus szerint a Földön 10 millió faj élhet, de egyes, és még mindig nem túl elrugaszkodott becslések 30 millióval számolnak.

Zömében nem túl látványos, apró élőlényekről, főleg rovarokról van szó. A felfedezésekkel párhuzamosan viszont elképesztő mértékben folyik a rombolás is: a klímaváltozás, erdőirtás, természetrombolás, környezetszennyezés napi szinten töröl el fajokat a föld színéről. Megbecsülni sem lehet a kihalás nagyságrendjét, de biztosak lehetünk benne, hogy az eltűnő fajok jó részét még csak nem is ismerjük.

Eltűnhet, mielőtt megismernénk

Tavaly nyáron írtunk arról, hogy az emberi tevékenység egyelőre a kétéltűeket fenyegeti a legkomolyabban, ebben említettünk egy gyomorköltő békát. A tudósok felfigyeltek rá, hogy tanulmányozása révén egyes emberi gyomorbetegségeket lehetne gyógyítani, ám amikor visszatértek az állat élőhelyére, már egyetlen egyet sem találtak, a faj kipusztult.

Hazánk élővilága is erősen átalakulóban van, már most egyértelmű, hogy mediterrán fajok húzódnak északra.

A hazai faunában egyre több a mediterrán elem, és nem tudjuk, hosszabb távon milyen hatással bírnak majd. Egyesek nem sok vizet zavarnak, a laikus észre sem veszi őket, míg mások komoly pusztítást vihetnek végbe az őshonos fajok körében vagy akár a mezőgazdaságban

– emeli ki a biológus.

Kapcsolódó
Kipusztítottunk egy állatot, ami életeket menthetett volna
A kétéltűek 30 százalékát sodortuk a kihalás szélére, eltűnésük tragédiát jelentene az emberiség és az egész élővilág számára.

Szűkebb témánkra visszatérve, könnyen előfordulhat, hogy a most régebbi, akár évszázados példányok alapján leírt 71 faj némelyike már nincs jelen természetes környezetében. Ez leginkább a kis területen élő, speciális igényű vagy nehézkesen helyet változtató fajokkal fordulhat elő a legkönnyebben, például endemikus csigákkal.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.