Ismét Vakcina híradóval jelentkezett közösségi oldalán Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának munkatársa. A videón ezúttal az izraeli „sikertörténetről”, az AstraZeneca vakcinája körül előállt helyzetről, a vírus mutációiról, illetve arról beszélt, mi lesz a vakcina után.
A vakcina után
Egyre több embert érintő kérdés, hogy mi lesz a vakcina után, pontosabban a védettséggel együtt jár-e majd valamilyen „szabadság”, bármilyen mentesség. A tudomány álláspontja ebben a kérdésben elég egyértelmű.
A vakcinák hatását populációs szinten kell értékelnünk, ki kell húznunk a vírus méregfogát olyan formán, hogy csökkenjen a súlyos fertőzöttek, a kórházban kezeltek és a halálozások száma. Ez hozza majd el azt a megváltást, pontosabban a nyitás lehetőségét. Egyelőre még korántsem biztos, hogy a vakcinák védelme mellett is ne telepedhetne meg egy picit a vírus: tünetmentesen, észre sem vesszük, de mégis tovább tudjuk adni.
Bár lehet hallani néhány hírt, hogy egy-egy vakcina teljes mértékű védelmet ad, ez lenne a legideálisabb, de egyelőre nem tudjuk. Ilyen mértékű terjedésnél, amikor potenciálisan nagyon sok fertőzött emberrel találkozhatunk, nagyon fontos, hogy
Gondoljunk a svájcisajt-modellre. A vakcina érkezése nem váltja ki a többi, egymásra épülő védelmi eszközt, amiket korábban. Jelenleg még, amíg így terjed a járvány és nincs átimmunizálva a populáció, nagyon fontos, hogy minden fegyverünket maximálisan bevessük. „És majd utána jöhet el a feloldozás, amikor már az átimmunizálás megtörtént, és látszik az út az alagút végén” – fogalmaz a virológus szakember. Nézzük meg az izraeli adatokat, igenis van miért oltanunk, van miért küzdenünk.
Izrael és az AstraZeneca
Ami ugyanis Izraelt érinti, nagyon jó hírek érkeztek, a lakosság teljes átoltása után nemcsak letörték a harmadik hullámot, hanem nagyjából 0,5-re szorították le az úgynevezett R0-értéket (ez a szám mutatja, hogy egy beteg hány másik személyt fertőz meg). Mindezt úgy, hogy az ország „kinyitott”, működik. Folyamatosan esik az új fertőzöttek, a súlyos esetek, kórházi ellátásra szorulók és a halálozások száma minden korosztályon belül. A magyar szakember szerint Izrael bizonyítja, hogy a járvány méregfoga vakcinákkal kihúzható.
Ami az AstraZenecát illeti, felmerült, hogy bizonyos vérképzési problémák jelentkeznek, ezért egyes országok le is állították az oltást ezzel a vakcinával. Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) is vizsgálta az ügyet, és arra jutott, hogy 20 millió, Európában beadott vakcina után összesen hét vénás trombózisról és 18 agyi trombózisról beszélünk. Még mindig nem sikerült megbizonyosodni, hogy van-e összefüggés ezen esetek és a vakcina beadása között, ami itt hangsúlyos, hogy az előnyei messze meghaladják a lehetséges mellékhatásokat. Az EMA állásfoglalásáról és a problémáról itt írtunk mi is részletesen.
Variánsok, mutációk
A mutációk és variánsok médiában tálalt szenzációiról a virológusnak az a vicc jut eszébe, miszerint már nem is ország az, aminek nincs saját variánsa. A mutáció természetes folyamat, egyfolytában jelentkeznek az új változatok, és lesznek is még újak. A szakma szóhasználatával hozzászokik az emberekhez a vírus, ez most történik: cselezgeti ki az őt érő különböző evolúciós hatásokat.
Jelenleg még mindig tényszerűen mondható az, hogy a rengeteg variáns közül teljes vakcinaelkerülő mutációt még nem írtak le, és a szakemberek nem is várnak ilyet. A lényeg azonban, hogy a nyomonkövetésre számot tartó variánsok száma még mindig csak három.
Ezek azok, amelyeknél bizonyosan tudjuk, hogy jobb terjedéssel bírnak (az angliai variáns), csökkentik a vakcinák antitestes immunválaszát (dél-afrikai mutáns) – ez viszont a legkevésbé sem jelenti azt, hogy a vakcina ne védene meg nagyon jó eséllyel a súlyos megbetegedéstől. A harmadik variáns, amire figyelni kell, a brazil variáns, ami ugyancsak képes csökkenteni egyes vakcinák hatásosságát. Az állítólag a PCR-tesztet kikerülő „francia változat” esetén sem esszük olyan forrón a kását, egyelőre várjuk a szakirodalmat – a 24.hu-n itt írtunk bővebben erről.
