Tudomány

Szennyezés fenyegeti a Dunakanyar ivóvizét

Olajszármazékokkal szennyezett az egykori budakalászi lenfonógyárban a talaj és a talajvíz, a terület ráadásul vízbázisvédelmi övezet: 14 település ivóvize lehet érintett. Egyelőre még nem tudni, hogy pontosan mekkora terület veszélyeztetett, a szennyezés milyen mértékű és mikorra datálható.

Sok más nagyvállalathoz hasonlóan a budakalászi Lenfonó- és Szövőgyár sem élte túl a rendszerváltást: hiába készültek itt olyan ikonikus termékek, mint például a Trapper farmer, 1990-ben megszüntették a termelést, a következő évben pedig a gyárat is felszámolták. A központi részen fekvő, 5,5–6 hektáros terület a város tulajdona, jelenleg főleg raktározás céljára adják bérbe.

Tavaly azonban a képviselő-testület úgy döntött, hogy a Ciklámen utca felé eső, 2–3 ezer négyzetméteres részt hasznosítja: közösségi tereket, a zeneiskola bővítését és az evangélikus egyházzal közösen egy új óvoda építését tervezték. Ennek első lépéseként az önkormányzat munkatársai bejárást tartottak a helyszínen.

Ekkor fedeztünk fel két, a földből 40–50 centiméterre kiálló kupakokkal lezárt arasznyi acélcsövet, azaz a talajvíz szondázására való megfigyelőkutakat

– mondja a 24.hu-nak Péterffy Gábor, a budakalászi polgármester, Göbl Richárd kabinetfőnöke.

Budakalász Város Önkormányzata Mintavétel 2021 januárjában.

Veszélyes anyagok a talajban

Szavai szerint a városvezetésnek nem volt tudomása ezekről a – mint később kiderült 1986-ban létesített – megfigyelőkutakról, de nyilvánvalóan senki nem telepít ilyeneket ok nélkül. A hivatal ezért tavaly novemberben az illetékes kormányhivatalnak és katasztrófavédelmi igazgatóságnak küldött adatigényléssel párhuzamosan környezeti hatástanulmányt rendelt a talaj és a talajvíz állapotának felmérésére. Az öt mintavételi ponton elvégzett vizsgálat eredménye pedig cseppet sem megnyugtató:

A talajban és a talajvízben, illetve a környező területeken is jelentős koncentrációban találhatók magas környezeti és egészségügyi kockázattal bíró vegyületek, pontosabban kőolajszármazékok.

A mérések három vegyülettípust mutattak ki határértéket meghaladó mennyiségben (a Metrocontrol HL-Lab részletes szakmai anyagát ide kattintva olvashatja):

  • TPH vegyületeket, amelyek a gázolaj, a pakura, illetve a kenőolajok fő alkotórészei;
  • a BTEX csoportba tartozó illékony, monoaromás vegyületeket (a benzol, toluol, etil-benzol és a xilolok), ezek már kis koncentrációban is toxikusak,
  • valamint PAH vegyületeket: policiklikus aromás szénhidrogének tökéletlen égés, valamint növényi, állati szervezetek bomlása során keletkeznek, de a nyers kőolajban is megtalálhatók.

A „fél Pilist és Dunakanyart” érintheti

A vizsgálat megállapította, hogy a szennyezett területen bármilyen középület elhelyezése magas kockázattal járna, ezért az önkormányzat elállt a korábbi terveitől, és az eredményekről tájékoztatta az illetékes szerveket, a Pest Megyei Kormányhivatalt és a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságot. A probléma viszont jóval túlmutat Budakalászon, ugyanis a szóban forgó körzet vízbázisvédelmi terület, a Szentendre Regionális Déli Vízbázis 50 éves elérési idejű hidrogeológiai „B” övezetének része. Magyarán:

a hidrogeológiai modellek alapján a szennyezés innen 50 év alatt elérheti az ivóvízkutakat.

Az érintett vízbázis összesen 14 pilisi-dunakanyari település ivóvizét adja. Hangsúlyozzuk: a szennyezés hosszú- és rövidtávú hatásai egyelőre nem ismertek.

Mertcontrol HL-Lab állapotjelentése A vízbázis védőterületeinek határa.

A felmérést végző cég kockázatelemzése szerint a legmagasabb szennyezettséget mutató 1. mintavételi pont környezetében nincs „tényleges hatásviselő”, azaz a szennyezettség hatásának kitett ember vagy embercsoport. Ettől függetlenül fontos kérdés, hogy ezek a koncentrációk milyen élettani hatásokkal járhatnak a környéken élőkre és dolgozókra.

Nem tudjuk, hogy állunk

És persze az is kérdés, mi várható hosszabb távon akár a szennyezett térségben, akár a vízbázist illetően. Péterffy Gábor a 24.hu-nak elmondta, az állami irányítású gyár területén 1986-ban létesített két megfigyelő kútról a kikért dokumentumok alapján nem lehet messzemenő következtetéseket levonni. Egyrészt 35 év távlatából egyetlen vizsgálat nem tud tendenciát megállapítani, ezért lenne fontos megtudni, hogy a vízjogi hatóság a létesítési és üzemeltetési engedélyben milyen gyakorisággal és milyen anyagokra rendelt el ellenőrzést.

Másrészt a kutak létesítésekor csak általános vízkémiai paraméterekre és pár fémre vizsgálták a mintákat, most januárban viszont főleg szénhidrogén-szennyezést találtak: ilyen jellegű korábbi vizsgálatok híján nem tudni, hogy a létesítéskor már fennállt-e ez a szennyezés. Az önkormányzat álláspontja szerint most a legfontosabb a jelenlegi szennyezési állapot felmérése és megszüntetése „a szennyező fizet” alapelvének érvényesítésével.

Itt még persze korántsem tartunk, fentieknél több információ az érintett hivatalok online adatbázisában nem érhető el, az illetékes Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság jelenleg a papíralapú mérési naplók összegzését végzi. Ezek elemzése után lehet rátérni az egykori gyár egészét lefedő, teljes körű környezetfelmérés, illetve a szükséges beavatkozások kérdésére.

A gyár annak idején rengeteg könnyű kénes fűtőolajat, más néven pakurát használt kazánfűtésre, valamint a gyártási technológiához szükséges gőz és meleg víz termelésére. Miután a szennyezés ténye januárban helyben közismertté vált, az önkormányzathoz sok fotó és beszámoló érkezett szemtanúktól a „mindennapi” részletekről. Ezek alapján igencsak „lazán” kezelték a környezet védelmét, amikor az olaj átfejtéséről vagy az üzemi szennyvizek kezeléséről volt szó.

Gaján Vilmos helytörténeti gyűjteményéből 1985-ben a Budaflax gyárterületének lefejtő állomása.

Ha pedig ezt vesszük alapul, akkor az egykori létesítménynek nem is a most felmért, nagyjából öt százaléka a legszennyezettebb.

A katasztrófavédelem kivizsgál

A szennyezés feltárásáról, a rekultiváció lehetőségéről megkérdeztük a területileg illetékes Fővárosi Katasztrófavédelemi Igazgatóságot. Egyelőre kivizsgálnak:

„A területileg illetékes Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság vízvédelmi igazgatási hatáskörében eljárva a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) kormányrendeletben foglaltaknak megfelelően megindította a kivizsgálási eljárást, amely jelenleg folyamatban van. Minden egyéb kérdésre a vizsgálat lezárását követően tudunk válaszolni.”

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.