MTI / AP / Oded Balilty
Tudomány koronavírus

Emberkísérlet-e a koronavírus elleni tömeges védőoltás?

A koronavírus-fertőzés ellen forgalomban levő oltások biztonságosak. Az infektológus, vakcinaspecialista úgy látja: azzal vállaljuk a legnagyobb kockázatot, ha bizalmatlanságból nem oltatjuk be magunkat. Aligha erősíti azonban a közbizalmat, hogy még ezt a véleményét sem oszthatja meg a nevét vállalva.

Jóváhagyta, majd visszavonta szavait a vakcinaszakértő, miután figyelmeztették, hogy ne nyilatkozzon

A cikkben eredetileg névvel és arccal szerepelt egy neves vakcinaszakértő, infektológus. Január 18-án készült vele az interjú, a szakember a nyilatkozatát 22-én hagyta jóvá. A megjelenés előtt azonban azt kérte, hogy mégse közöljük, mert komoly figyelmeztetést kapott, hogy nem nyilatkozhat. Mivel sem etikailag, sem jogilag nem lehetséges egy jóváhagyott, a nyilatkozó szavait pontosan visszaadó cikk visszavonása, úgy döntöttünk, hogy a közérdekű tudományos információkat tartalmazó cikket közzétesszük, de a szakember védelmében a nevét és a munkahelyét nem tüntetjük fel. Szomorúan vesszük tudomásul, hogy ilyesmi megtörténhet.

A koronavírus-vakcinákkal szemben gyakori kifogás, hogy az úgynevezett harmadik klinikai fázisban, tehát a humán populációban nem tesztelték őket elegendő ideig, ezért lényegében „emberkísérlet” alanyaivá válunk. Ám érdemes azt a körülményt is számításba venni, hogy – noha a vakcinák története nem hosszú, mindössze a múlt század közepén kezdődött – a torokgyík, a fekete himlő, a szamárköhögés, a gyermekbénulás elleni első vakcinák idején még sokkal kevesebb teszt után kezdték a tömeges oltást, amivel aztán milliók életét sikerült megmenteni.

Abban kételkedünk, ami jól működik

A lapunk által megkérdezett vakcinológus szerint oltásellenesség a múlt században is létezett ugyan – megjelentek például gúnyrajzok arról, hogy aki beadatja a fekete himlő elleni védőoltást, annak harmadik füle nő meg négy szeme lesz –, de az internet előtti korban az oltástagadók nem tudtak hatékony mozgalmat létrehozni. És amikor például a torokgyíkjárvány tombolt, fel sem merült a lakosság körében, hogy nem akarnának oltást: sorban álltak érte és boldogok voltak, ha megkaphatták.

„Régóta foglalkozom a témával, és azt tapasztalom, hogy mikor az emberek érzik a veszély közelségét, szeretnék beadatni a vakcinát. És ahogy az oltások következtében eltűnik a járvány, kezdenek előjönni az aggályok.

A védőoltások saját sikerük áldozata,  ahogy a himlő, a gyermekbénulás vagy a kanyaró eltűnt, úgy kezdtek az emberek kevésbé félni a betegségtől, mint az oltástól

– fogalmaz a szakember. Emlékeztet: amikor felbukkant nálunk a rettegett meningococcus miatti fertőző agyhártyagyulladás az ezredforduló évében, és csaknem nyolcvan eset fordult elő, hirtelen mindenki szeretett volna védőoltást. A kétkedők közt pedig mindig többen vannak a fiatalok és az egészségesek, hiszen nem érzik érintettnek magukat. Akik tudják magukról, hogy a megfertőződés esetén intenzív osztályra, akár lélegeztetőgépre kerülhetnek, nem annyira szkeptikusak.

Ugyanakkor teljesen reális elvárás, hogy nemcsak megfelelő védettséget biztosítson, hanem biztonságos is legyen egy vakcina, ezért dolgozták ki évtizedek alatt a ma érvényben levő engedélyeztetési eljárásrendet. A Covid-19 viszont világszerte váratlan helyzetet teremtett, ami az eddigi protokollt némiképp felülírja.

Egy dolgozó megkapja a Pfizer-BioNTech koronavírus elleni vakcináját a Szegedi Tudományegyetem Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinikáján január 23-án.

Nem lehet karba tett kézzel várni nyolc-tíz évet, amíg létrejön egy oltóanyag

– mondja a szakértő, aki fontosnak tartja hangsúlyozni: a protokoll egyetlen fontos mozzanatáról sem mondtak le a vakcinák bevezetése során a gyártók, csak az egyes fázisokat (a laboratóriumi, az állatokon végzett, majd a humán tesztelést) párhuzamosan vitték végig. Arra a felvetésre, hogy a koronavírus-fertőzésnek alacsony a halálozási aránya a korábbi pusztító járványokéhoz képest, azt feleli: ha nagyon elterjed és további milliókat fertőz meg a betegség, óhatatlan, hogy a halálesetek abszolút száma is nagyon magas legyen. Ezt pedig össze kell vetni az abból adódó potenciális kockázattal, hogy az oltóanyagról nincs hosszú távú tapasztalatunk.

Kapcsolódó
Nem intézhetjük el annyival, hogy „aki hülye, haljon meg"
Ebben a feszült időszakban nem egyszerű vakcinákról és konteókról vitázni, főleg akkor, ha egy szerettünkről van szó.

A harmadik klinikai fázis végét elérő, és így engedélyezett tíz-tizenkét oltóanyag közt vannak hagyományos, korábbi technológiákkal kifejlesztett vakcinák, de egyik sem tartalmaz élő, „legyengített” kórokozót – bár az orvos megjegyzi, a kínaiknak és az izraelieknek is van élő kórokozót tartalmazó vakcinájuk, csak azok egyike sem jutott el még a humán tesztelésig.

A jelenleg engedélyezett vakcinák működésüket tekintve három csoportba sorolhatók.

  • Vannak úgynevezett elsőgenerációs oltóanyagok, amelyek inaktivált vírust tartalmaznak, ilyen a többi közt az a kínai vakcina is, amelyből a magyar kormány is vásárolna, és az a másik is, amelyet Brazíliában mindössze 50 százalékos hatékonyságúnak találtak.
  • Forgalomba kerültek másodgenerációs, úgynevezett vektor-vírus vakcinák, amelyekről humán tapasztalat eddig csak klinikai vizsgálatokban volt, ugyanis az állatgyógyászaton kívül még nem voltak bevetve – ezeknél a szereknél egy ártalmatlanná tett vírusba építik be az az információt, aminek hatására a koronavírus csúcs-antigénje ellen ellenanyagot termel a szervezet. Ebbe a csoportba tartozik az orosz Szputynik V, valamint az oxfordi egyetem és az Astra Zeneca közös oltóanyaga. A magyar gyógyszerhatóság nemrég mindkettő használatát engedélyezte, igaz, az orosz vakcinát még a népegészségügyi központ is vizsgálja.
  • A harmadik és legújabb, a szakember szerint a „legszellemesebb”, az úgynevezett mRNS vakcina, aminél hírvivő ribonukleinsavat tartalmaz az oltóanyag. Ennek hatására a szervezetünkben képződik egy fehérje, ami ellen az immunrendszer elkészíti a koronavírus ellenszerét, miközben a hírvivő lebomlik és eltűnik. A Magyarországon már használt Pfizer-BioNTech- és Moderna-vakcinák ezek közé tartoznak.
Marjai János / 24.hu

Nem a vakcina jelenti az igazi veszélyt

E két utóbbi módszer óriási előnye a korábbi vakcinákkal szemben, hogy sokkal gyorsabban lehet tömegméretekben előállítani. Viszont eddig még nem volt példa ilyen típusú oltóanyagok tömeges felhasználására, s a közvélemény egy része erre az információra a rajtam senki se kísérletezzen fordulattal reagál.

Az orvos szerint ez érthető, de téves hozzáállás, hiszen az igazán veszélyes kísérlet inkább az, ha valaki kiteszi magát a betegségnek. A Covid-fertőzés esetén érdemi terápiás lehetőség még nincs, a betegség hosszú távú szövődményeit nem ismerjük, de nagyon úgy tűnik, hogy előfordulnak ilyenek.

Ez azt jelenti, hogy az oltás elhárításának jelenlegi tudásunk szerint nagyságrendekkel nagyobb a kockázata, mint a beadatásának.

Aki pedig azért nem akar oltakozni, mert fiatal és nincs krónikus betegsége, annak a specialista szerint két dolgot kell kéne komolyan mérlegelnie. Az egyik, hogy a vírus Japánban és Angliában felbukkanó variánsa – amelyek ellen szintén hatásos a védőoltás – lényegesen könnyebben terjed, és a nagy számok törvénye alapján sokkal több beteg lesz; így ha nem sikerül megfékezni a járványt, a fiatalok közt is többen szorulhatnak intenzív ápolásra. A másik az, hogy aki egészséges létére vállalja az oltással járó esetleges kellemetlenséget, ezzel megmentheti más krónikus beteg vagy idős ember életét, akik tőle kapnák el a fertőzést – hiszen a koronavírust tünetmentes fertőzöttek is továbbadhatják.

„Ez közös ügy, csak együttes erővel tudunk a járványtól megszabadulni, és visszakapni a régi életünket. A koronavírus okozta betegség ráadásul nemcsak önmagában veszélyes, hanem minden egyéb bajnak is forrása; a szükséges óvintézkedések mindenkit érintő gazdasági krízist okoznak, nem is beszélve a párkapcsolati, közösségi találkozások korlátozásáról, az oktatás nehezített voltáról, az izolációból eredő szorongásról és egyéb lelki tünetekről. Ugyanakkor a világ összes oltóanyaga közül egyik sem tökéletesen kockázatmentes, és ilyen a jövőben sem fog készülni, de

az eddigi biztató toxikológiai és állatkísérleti adatok szerint a koronavírus-vakcinák egyikénél sem kell súlyos mellékhatásra számítani. Ráadásul a tömeges oltás nem most kezdődött, milliós nagyságrendnél tartunk, és sehol nem lépett fel számottevő szövődmény.

– emlékeztet az infektológus.

Érdemes persze megemlíteni a vakcináció kezdetektől fennálló, mondhatni klasszikus problémáját, miszerint az oltóanyag egyforma, az emberek pedig sokfélék, és mindenki más reakcióképességgel bír. Ez azt jelenti, hogy a védettség nem lesz ugyanolyan jellegű és mértékű minden páciensnél: másként fog reagálni egy szervátültetésen átesett ember, mint akinek minden szerve ép, és másként egy fiatal, mint egy idős. A felnőtt vakcináció első körben mindig a 18 és 59 év közötti embereket célozza, csak utána következnek az egyéb korosztályok. Ám ma már mindegyik Covid-vakcináról van az idősebb korosztályra vonatkozó adat is, a kínai oltóanyagot kivéve.

Marjai János / 24.hu Koronavírus elleni oltás az Olajág Idősek Otthonának egyik épületében 2021. január 7-én.

Nem szabad kínai vakcinát adni 59 év felett?

A kutató szerint talán innen ered az a gyakran hallható vélekedés, hogy az 59 éves kor fölöttiekre a kínai vakcina veszélyes. Valójában arról van szó, hogy annak a szérumnak az esetében még nincs az idősebb korosztályról elég adat, hiszen a vizsgálati protokoll, amivel nekivágtak a harmadik klinikai fázisnak, 18 és 59 év köztiekre vonatkozott. Azóta viszont már ők is folytatnak idősebb korosztállyal vizsgálatokat.

Az mRNS- vakcinák alkalmazásánál ellenben azt figyelték meg, hogy a nyolcvan év felettieknél is nagyon jó immunválaszt lehet elérni

– tette hozzá. A kínai vakcinák esetében egyes hírek ötven-, mások nyolcvanszázalékos védettségről szólnak, a Pfizer készítménye esetében kilencven százalék feletti ez az arány. De mit jelentenek pontosan ezek a számok? A szakember elmondta: klinikai vizsgálatban többnyire 3:1 arányban szerepelnek azok a személyek, akik a placebót, vagyis a hatóanyag nélküli oltást kapják. (Hárman kapnak oltóanyagot, egy valaki placebót.) Később megszámolják, hogy az oltottak közül mennyien betegszenek meg a koronavírus miatt, közülük pedig hányan vannak, akik a hatóanyagot, és hányan, akik placebót kaptak. Az mRNS-vakcinánál is e módszer alapján jött ki a 91, majd a 95 százalékos védettségi arány.

Gyakran hallani, hogy a globalizált kultúra, a nagy mobilitás és az egyre magasabb arányú népsűrűség miatt a járványok kora jön; ebben a vírusoké lehet az elsődleges szerep, így még nagyobb hangsúlyt kap a vakcinafejlesztés. Azon kívül egy másik szemléletmódra van szükség ahhoz, hogy biztonságosabban élhessünk, és ehhez sok tanulsággal szolgál a mostani koronavírus-járvány. Nem baj például, hogy a felvilágosító kampányok következtében sokan megtanultak normálisan kezet mosni, ugyanis már ez nagyban csökkenti számos fertőzés esélyét.

A szakember szerint egyértelműen kimondható, hogy a jelenleg forgalomban levő vakcinák biztonságosak.

Úgy véli, ha az Európai Gyógyszerügynökség, az FDA (az amerikai gyógyszerbiztonsági hivatal) és a hazai gyógyszerészeti intézet szakemberei egy oltóanyagot engedélyeznek, az megnyugtató, hiszen ezekben az intézményekben a lehető legmagasabb szintű tudással és rendkívül szigorúan végzik a teszteket. Más kérdés, hogy a védőoltás mennyire lesz eredményes, vagyis mennyire fogja tudni valóban megállítani a járványt; erre vonatkozó megállapításokat majd csak hosszú idő múlva tehetünk.

Kapcsolódó

A vakcinológia jövője a specialista szerint az, hogy a védőoltásokat nem csak fertőzések ellen lehet majd alkalmazni: már most léteznek úgynevezett tumorvakcinák, amik egyes daganatfélék ellen immunizálják a szervezetet. Azokat a kórokozókat pedig, amelyek csak embereket betegítenek meg, végérvényesen el lehetne tüntetni a védőoltások segítségével. Mindehhez azonban az kéne, hogy az egyre erősödő oltásellenes lobbival szembe szállva mindenkit be lehessen oltani.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.