A koronavírus-vakcinákkal szemben gyakori kifogás, hogy az úgynevezett harmadik klinikai fázisban, tehát a humán populációban nem tesztelték őket elegendő ideig, ezért lényegében „emberkísérlet” alanyaivá válunk. Ám érdemes azt a körülményt is számításba venni, hogy – noha a vakcinák története nem hosszú, mindössze a múlt század közepén kezdődött – a torokgyík, a fekete himlő, a szamárköhögés, a gyermekbénulás elleni első vakcinák idején még sokkal kevesebb teszt után kezdték a tömeges oltást, amivel aztán milliók életét sikerült megmenteni.
Abban kételkedünk, ami jól működik
A lapunk által megkérdezett vakcinológus szerint oltásellenesség a múlt században is létezett ugyan – megjelentek például gúnyrajzok arról, hogy aki beadatja a fekete himlő elleni védőoltást, annak harmadik füle nő meg négy szeme lesz –, de az internet előtti korban az oltástagadók nem tudtak hatékony mozgalmat létrehozni. És amikor például a torokgyíkjárvány tombolt, fel sem merült a lakosság körében, hogy nem akarnának oltást: sorban álltak érte és boldogok voltak, ha megkaphatták.
„Régóta foglalkozom a témával, és azt tapasztalom, hogy mikor az emberek érzik a veszély közelségét, szeretnék beadatni a vakcinát. És ahogy az oltások következtében eltűnik a járvány, kezdenek előjönni az aggályok.
A védőoltások saját sikerük áldozata, ahogy a himlő, a gyermekbénulás vagy a kanyaró eltűnt, úgy kezdtek az emberek kevésbé félni a betegségtől, mint az oltástól
– fogalmaz a szakember. Emlékeztet: amikor felbukkant nálunk a rettegett meningococcus miatti fertőző agyhártyagyulladás az ezredforduló évében, és csaknem nyolcvan eset fordult elő, hirtelen mindenki szeretett volna védőoltást. A kétkedők közt pedig mindig többen vannak a fiatalok és az egészségesek, hiszen nem érzik érintettnek magukat. Akik tudják magukról, hogy a megfertőződés esetén intenzív osztályra, akár lélegeztetőgépre kerülhetnek, nem annyira szkeptikusak.
Ugyanakkor teljesen reális elvárás, hogy nemcsak megfelelő védettséget biztosítson, hanem biztonságos is legyen egy vakcina, ezért dolgozták ki évtizedek alatt a ma érvényben levő engedélyeztetési eljárásrendet. A Covid-19 viszont világszerte váratlan helyzetet teremtett, ami az eddigi protokollt némiképp felülírja.
Nem lehet karba tett kézzel várni nyolc-tíz évet, amíg létrejön egy oltóanyag
– mondja a szakértő, aki fontosnak tartja hangsúlyozni: a protokoll egyetlen fontos mozzanatáról sem mondtak le a vakcinák bevezetése során a gyártók, csak az egyes fázisokat (a laboratóriumi, az állatokon végzett, majd a humán tesztelést) párhuzamosan vitték végig. Arra a felvetésre, hogy a koronavírus-fertőzésnek alacsony a halálozási aránya a korábbi pusztító járványokéhoz képest, azt feleli: ha nagyon elterjed és további milliókat fertőz meg a betegség, óhatatlan, hogy a halálesetek abszolút száma is nagyon magas legyen. Ezt pedig össze kell vetni az abból adódó potenciális kockázattal, hogy az oltóanyagról nincs hosszú távú tapasztalatunk.
A harmadik klinikai fázis végét elérő, és így engedélyezett tíz-tizenkét oltóanyag közt vannak hagyományos, korábbi technológiákkal kifejlesztett vakcinák, de egyik sem tartalmaz élő, „legyengített” kórokozót – bár az orvos megjegyzi, a kínaiknak és az izraelieknek is van élő kórokozót tartalmazó vakcinájuk, csak azok egyike sem jutott el még a humán tesztelésig.
A jelenleg engedélyezett vakcinák működésüket tekintve három csoportba sorolhatók.
- Vannak úgynevezett elsőgenerációs oltóanyagok, amelyek inaktivált vírust tartalmaznak, ilyen a többi közt az a kínai vakcina is, amelyből a magyar kormány is vásárolna, és az a másik is, amelyet Brazíliában mindössze 50 százalékos hatékonyságúnak találtak.
- Forgalomba kerültek másodgenerációs, úgynevezett vektor-vírus vakcinák, amelyekről humán tapasztalat eddig csak klinikai vizsgálatokban volt, ugyanis az állatgyógyászaton kívül még nem voltak bevetve – ezeknél a szereknél egy ártalmatlanná tett vírusba építik be az az információt, aminek hatására a koronavírus csúcs-antigénje ellen ellenanyagot termel a szervezet. Ebbe a csoportba tartozik az orosz Szputynik V, valamint az oxfordi egyetem és az Astra Zeneca közös oltóanyaga. A magyar gyógyszerhatóság nemrég mindkettő használatát engedélyezte, igaz, az orosz vakcinát még a népegészségügyi központ is vizsgálja.
- A harmadik és legújabb, a szakember szerint a „legszellemesebb”, az úgynevezett mRNS vakcina, aminél hírvivő ribonukleinsavat tartalmaz az oltóanyag. Ennek hatására a szervezetünkben képződik egy fehérje, ami ellen az immunrendszer elkészíti a koronavírus ellenszerét, miközben a hírvivő lebomlik és eltűnik. A Magyarországon már használt Pfizer-BioNTech- és Moderna-vakcinák ezek közé tartoznak.
Nem a vakcina jelenti az igazi veszélyt
E két utóbbi módszer óriási előnye a korábbi vakcinákkal szemben, hogy sokkal gyorsabban lehet tömegméretekben előállítani. Viszont eddig még nem volt példa ilyen típusú oltóanyagok tömeges felhasználására, s a közvélemény egy része erre az információra a rajtam senki se kísérletezzen fordulattal reagál.
Az orvos szerint ez érthető, de téves hozzáállás, hiszen az igazán veszélyes kísérlet inkább az, ha valaki kiteszi magát a betegségnek. A Covid-fertőzés esetén érdemi terápiás lehetőség még nincs, a betegség hosszú távú szövődményeit nem ismerjük, de nagyon úgy tűnik, hogy előfordulnak ilyenek.
Aki pedig azért nem akar oltakozni, mert fiatal és nincs krónikus betegsége, annak a specialista szerint két dolgot kell kéne komolyan mérlegelnie. Az egyik, hogy a vírus Japánban és Angliában felbukkanó variánsa – amelyek ellen szintén hatásos a védőoltás – lényegesen könnyebben terjed, és a nagy számok törvénye alapján sokkal több beteg lesz; így ha nem sikerül megfékezni a járványt, a fiatalok közt is többen szorulhatnak intenzív ápolásra. A másik az, hogy aki egészséges létére vállalja az oltással járó esetleges kellemetlenséget, ezzel megmentheti más krónikus beteg vagy idős ember életét, akik tőle kapnák el a fertőzést – hiszen a koronavírust tünetmentes fertőzöttek is továbbadhatják.
„Ez közös ügy, csak együttes erővel tudunk a járványtól megszabadulni, és visszakapni a régi életünket. A koronavírus okozta betegség ráadásul nemcsak önmagában veszélyes, hanem minden egyéb bajnak is forrása; a szükséges óvintézkedések mindenkit érintő gazdasági krízist okoznak, nem is beszélve a párkapcsolati, közösségi találkozások korlátozásáról, az oktatás nehezített voltáról, az izolációból eredő szorongásról és egyéb lelki tünetekről. Ugyanakkor a világ összes oltóanyaga közül egyik sem tökéletesen kockázatmentes, és ilyen a jövőben sem fog készülni, de
az eddigi biztató toxikológiai és állatkísérleti adatok szerint a koronavírus-vakcinák egyikénél sem kell súlyos mellékhatásra számítani. Ráadásul a tömeges oltás nem most kezdődött, milliós nagyságrendnél tartunk, és sehol nem lépett fel számottevő szövődmény.
– emlékeztet az infektológus.
Érdemes persze megemlíteni a vakcináció kezdetektől fennálló, mondhatni klasszikus problémáját, miszerint az oltóanyag egyforma, az emberek pedig sokfélék, és mindenki más reakcióképességgel bír. Ez azt jelenti, hogy a védettség nem lesz ugyanolyan jellegű és mértékű minden páciensnél: másként fog reagálni egy szervátültetésen átesett ember, mint akinek minden szerve ép, és másként egy fiatal, mint egy idős. A felnőtt vakcináció első körben mindig a 18 és 59 év közötti embereket célozza, csak utána következnek az egyéb korosztályok. Ám ma már mindegyik Covid-vakcináról van az idősebb korosztályra vonatkozó adat is, a kínai oltóanyagot kivéve.
Nem szabad kínai vakcinát adni 59 év felett?
A kutató szerint talán innen ered az a gyakran hallható vélekedés, hogy az 59 éves kor fölöttiekre a kínai vakcina veszélyes. Valójában arról van szó, hogy annak a szérumnak az esetében még nincs az idősebb korosztályról elég adat, hiszen a vizsgálati protokoll, amivel nekivágtak a harmadik klinikai fázisnak, 18 és 59 év köztiekre vonatkozott. Azóta viszont már ők is folytatnak idősebb korosztállyal vizsgálatokat.
Az mRNS- vakcinák alkalmazásánál ellenben azt figyelték meg, hogy a nyolcvan év felettieknél is nagyon jó immunválaszt lehet elérni
– tette hozzá. A kínai vakcinák esetében egyes hírek ötven-, mások nyolcvanszázalékos védettségről szólnak, a Pfizer készítménye esetében kilencven százalék feletti ez az arány. De mit jelentenek pontosan ezek a számok? A szakember elmondta: klinikai vizsgálatban többnyire 3:1 arányban szerepelnek azok a személyek, akik a placebót, vagyis a hatóanyag nélküli oltást kapják. (Hárman kapnak oltóanyagot, egy valaki placebót.) Később megszámolják, hogy az oltottak közül mennyien betegszenek meg a koronavírus miatt, közülük pedig hányan vannak, akik a hatóanyagot, és hányan, akik placebót kaptak. Az mRNS-vakcinánál is e módszer alapján jött ki a 91, majd a 95 százalékos védettségi arány.
Gyakran hallani, hogy a globalizált kultúra, a nagy mobilitás és az egyre magasabb arányú népsűrűség miatt a járványok kora jön; ebben a vírusoké lehet az elsődleges szerep, így még nagyobb hangsúlyt kap a vakcinafejlesztés. Azon kívül egy másik szemléletmódra van szükség ahhoz, hogy biztonságosabban élhessünk, és ehhez sok tanulsággal szolgál a mostani koronavírus-járvány. Nem baj például, hogy a felvilágosító kampányok következtében sokan megtanultak normálisan kezet mosni, ugyanis már ez nagyban csökkenti számos fertőzés esélyét.
Úgy véli, ha az Európai Gyógyszerügynökség, az FDA (az amerikai gyógyszerbiztonsági hivatal) és a hazai gyógyszerészeti intézet szakemberei egy oltóanyagot engedélyeznek, az megnyugtató, hiszen ezekben az intézményekben a lehető legmagasabb szintű tudással és rendkívül szigorúan végzik a teszteket. Más kérdés, hogy a védőoltás mennyire lesz eredményes, vagyis mennyire fogja tudni valóban megállítani a járványt; erre vonatkozó megállapításokat majd csak hosszú idő múlva tehetünk.
A vakcinológia jövője a specialista szerint az, hogy a védőoltásokat nem csak fertőzések ellen lehet majd alkalmazni: már most léteznek úgynevezett tumorvakcinák, amik egyes daganatfélék ellen immunizálják a szervezetet. Azokat a kórokozókat pedig, amelyek csak embereket betegítenek meg, végérvényesen el lehetne tüntetni a védőoltások segítségével. Mindehhez azonban az kéne, hogy az egyre erősödő oltásellenes lobbival szembe szállva mindenkit be lehessen oltani.
