A japán Tsukubai Egyetem kutatói azt vizsgálták, hogy a narkolepsziás, a kataplexiás, valamint a gyors szemmozgásos (REM) alvási viselkedészavarban szenvedőknek hogyan zárja le az agya a mozgásért felelős folyamatokat – írja az Eurekalerten megjelent sajtóközlemény. A szakértők találtak az agyban egy idegsejtcsoportot, amely mindhárom alvási rendellenességben szerepet játszik, és amely jó target lehet a különböző terápiákra.
REM, vagyis gyors szemmozgásos alvás alatt a szemek, a névből adódóan, sebesen mozognak, a test azonban mozdulatlan marad – a viselkedészavaros embereknél azonban ez a mozdulatlanság elmarad. A súlyosabb esetekben a zavarban szenvedő felállhat, sétálhat, ugrálhat vagy ütögethet is dolgokat, amik a keze ügyébe kerülnek. A japán kutatók azokat a neuronokat akarták megtalálni, amelyek ilyenkor a mozdulatlanságért felelnének.
Egérkísérletekben sikerült is azonosítani egy idegsejtcsoportot az agy ventral medial medulla részében, amely egy másik területről, a sublaterodorsalis magból kap információkat. Ezek az idegsejtek összeköttetésben álltak a mozgásért felelős társaikkal, de nem azokkal, amelyek a szemmozgást kontrollálták, vagy bármilyen más belső szerv folyamatait. Ezen kívül azt találták, hogy ezek gátlósejtek, vagyis képesek megakadályozni a mozgást akkor, ha aktívak.
Amikor a szakértők blokkolták ezeket az idegsejteket, az egerek elkezdtek mozogni álmukban.
A sejtek gátlása megelőzte az összeesést a kataplexiás narkolepsziában szenvedő egereknél is. Ez azt jelenti, hogy ugyanez az idegsejtcsoport felelős mindegyik rendellenességért, és a ventral medial medulla területére célzott terápiák sikeresek lehetnek.
