Az asszisztált reprodukciós eljárások (ART) nem növelik a petefészekrák kialakulásának kockázatát egy új tanulmány szerint, amely a Journal of the National Cancer Institute (JNCI) című orvosi folyóiratban jelent meg – írja az MTI.
Az asszisztált reprodukciós eljárások – köztük az in vitro fertilizáció (IVF), vagyis a külső, testen kívüli megtermékenyítés – négy évtizeddel ezelőtti megjelenése óta foglalkoztatja a kutatókat, hogy az ilyen beavatkozások növelik-e vagy sem a petefészektumorok kockázatát – olvasható a Medicalxpress orvostudományi hírportálon.
Egyesek szerint ennek fennállhat a lehetősége a nemi hormonok szintjének jelentős megemelkedése, valamint a petefészekszöveten ejtett számos szúrás miatt. Több tanulmány vizsgálta az asszisztált reprodukciós eljárások és a petefészekrák kockázata közötti kapcsolatot, ám ellentmondásos eredmények születtek.
A kutatók ezúttal Hollandiára fókuszálták tanulmányukat, és összevetették az asszisztált reprodukciós eljárásokra vonatkozó adatbázist a nemzeti rákregiszterrel.
A tanulmány több mint 30 ezer olyan meddő nő adatait elemezte, aki petefészek-stimuláción esett át 1983 és 2001 között, valamint csaknem 10 ezer olyan meddő nőét, aki nem kapott ilyen kezelést.
A szakemberek azt vizsgálták, hogy a petefészek stimuláción átesett meddő nőknél magasabb volt-e a petefészekrák kockázata az átlagnépességhez, illetve az ilyen beavatkozásban nem részesült meddő nőkhöz képest.
Az asszisztált reprodukciós beavatkozáson átesett meddő nőknél nem volt magasabb a petefészekrák kockázata, mint a kezelésben nem részesült meddő nőknél, még több mint húsz év elteltével sem.
Az átlagnépességhez viszonyítva viszont magasabb volt a kockázat, ám ennek elsődleges oka a jelek szerint az volt, hogy a beavatkozáson átesett meddő nők nagyobb arányban maradtak végül gyermek nélkül.
A tanulmány szerint a gyermektelenség a petefészekrák erős kockázati tényezője. Az asszisztált reprodukciós eljáráson átesett nőknél csökkent a petefészekrák kockázata a nagyobb számú sikeres beavatkozással.
A petefészek-stimuláción átesett nők körében csaknem kétszer magasabb volt a kockázata a határeseti petefészekdaganat kialakulásának az átlagnépességhez és a kezelésben nem részesült meddő nőkhöz képest egyaránt.
Az ilyen tumorok kockázata azonban nem növekedett a kezelések számával párhuzamosan vagy hosszú távon, ami azt sugallja, hogy a megnövekedett kockázat hátterében a páciens valamilyen alapbetegsége és nem maga a kezelés állhat.
Főkép: Getty Images