Tudomány koronavírus

Nem kap szén-dioxid-mérgezést a maszk viselésétől

Lassan 95 ezer főnél tart a Facebookon a Normális élethez ragaszkodók csoport, amelynek tagjai úgy gondolják, a koronavírus politikai eszköz és médiahisztéria, és a halandóság nagy részét tulajdonképpen nem a vírus, hanem az „ellenintézkedések“ okozzák. Ezen ellenintézkedésként van felsorolva többek között a maszk használata is, ami szerintük kifejezetten egészségtelen: arra hivatkoznak, hogy a maszk viselésével a saját kilélegzett szén-dioxidunkat lélegezzük vissza (egyes helyeken még nitrogén-oxidról is beszélnek, ami emberi szervezetből biztosan nem távozik). Ez a „maszktagadók” szerint a fejfájást, szédülést, hosszú távon akár komolyabb következményeket is okozhat az egészségre nézve.

Nem csoda egyébként, hogy sokak összezavarodtak a maszkviseléssel kapcsolatban: a járvány legelején még a WHO és Müller Cecília adta meg a felütést a problémához, hiszen ekkor még az volt az általános vélekedés, hogy a vírus aeroszolokon keresztül, a levegőben nem terjed, csupán cseppfertőzéssel. Erről ma már tudjuk, hogy nem igaz, és fertőzőképes vírusok kerülhetnek a szervezetbe akkor is, ha egy koronavírusos emberrel beszélgetünk, hiszen a levegő apró szennyeződésrészecskéin, sőt, az általunk kibocsátott nyálcseppeken is lehetnek kórokozók. A maszkviselés ezért vált ilyen fontos védekezési módszerré a járvány alatt.

Persze nemcsak itthon gondolják úgy, hogy a maszkviselés káros, ennek köszönhető, hogy a magyar virológusokon kívül (akik szisztematikusan elmondják, hogy a maszk viselésétől senkinek semmi baja nem lesz) a híres álhírellenőrző portál, a Snopes, valamint az AFP tényellenőrző csapata is foglalkozott a témával.

Kép: Josep LAGO / AFP

Kezdjük azzal, amiben igazuk van a maszkelleneseknek: nagyobb mennyiségű szén-dioxid belégzése valóban káros, és hosszú távon valóban egészségügyi károsodáshoz vezet. Azoknak, akiknek a tüdőt vagy a légzőrendszer más részét érintő betegségeik vannak, a nagyon magas porszűrő képességű maszkok tényleg okozhatnak problémát – de a szövetmaszkok és orvosi maszkok, amelyeket a koronavírus ellen ajánlanak,

még akkor is biztonságosan hordhatók, ha valaki tüdőbeteg.

Ha valamilyen oknál fogva felgyülemlene egyébként a szén-dioxid a maszkon belül, akkor a fejfájás és szédülés előtt a viselőjének kényelmetlen, kellemetlen érzést nyújtana, ennek hatására levenné, mielőtt komolyabb baj történne – de ennek az esélye a szövetmaszkoknál nem áll fenn.

Az ajánlott maszkok ugyanis nem zárnak le teljesen az arcon, míg a magasabb porszűrős változatok igen. Utóbbiak hosszú távon tényleg veszélyesek lehetnek, a szövetmaszkok azonban, főleg, ha rendszeresen vannak mosva, egy egészséges emberre teljesen ártalmatlanok. Az sem igaz, hogy 60 százalékkal csökkentik az oxigénbevitelt, pontosan azért, mert nem zárnak le az arcon, és viszonylag vékony, átengedő anyagból készülnek. Ennek ellenére érdemes megjegyezni, hogy mindez „csak” szakértők véleménye: tudományos kutatás nagyon kevés készült a témában.

Fontos félreértés az is, hogy a maszk használata nem a maszkot hordó személyt védi, hanem másokat: tudományos kutatások ugyanis kimutatták, hogy a maszk lényegesen csökkenti a beszéd, köhögés, kilégzés közbeni nyálcseppek mennyiségét, ami azt jelenti, hogy ha valaki fertőzött, kevesebb eséllyel adja át másnak a betegséget. Ha mindenki hordana maszkot, ezekkel már hatékonyan meg lehetne gátolni, hogy egy tünetmentes fertőzött egy másik embernek adja át a vírust, ezzel őt is megfertőzve – de amíg egy ilyen apró kellemetlenség túl nagy erőfeszítésnek bizonyul, a koronavírus valószínűleg velünk marad.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.