A Kaliforniai Egyetem kutatói megvizsgálták, hogy vajon min múlik az, ha valaki a koronavírus-járvány elején, a korlátozások bevezetésének idején sem hord maszkot, és képtelen a távolságtartásra. A Proceedings of the National Academy of Sciences tudományos folyóiratban megjelent tanulmány összefüggést vont a szerényebb munkamemória és a szociális távolságtartás hiánya között.
A munkamemória olyan rövidtávú emlékezet, amely az információt rövid ideig (néhány másodperc vagy perc) megtartja, illetve az információt manipulálja. Akinek jó a munkamemóriája, az jellemzően gyorsabban alkalmazkodik, és kevésbé végzi megszokásból, rutinból a mindennapi dolgait, így képes azokat gyorsan meg is változtatni. Ez a képesség hiányzik azokból, akiknek mentális képességeik ilyen téren gyengébbek, és ezért lehet, hogy kevésbé tartják a másfél méteres távolságot, és nem hordanak maszkot, még akkor sem, amikor éppen egy világjárvány tombol.
A kutatásban amerikaiaknak kellett a járvány miatti lezárások elején kitölteniük kérdőívet arra vonatkozóan, hogy mennyire szoronganak, milyen a hangulatuk, és azt is, hogy mennyire követik a szociális távolságtartás alapjait. Ezután az intelligenciájukat is lemérték, valamint azt, hogy tudják-e, miért fontos a szociális távolságtartás, és mi történik, ha nem figyelnek rá – írja az IFL Science.
A kutatók azt találták, hogy a szociális távolságtartási szabályok betartása nagyrészt azon múlik, hogy valaki a munkamemóriájában képes-e felmérni a lehetséges előnyöket és hátrányokat, valamint a következményeket, és ez alapján döntést hozni. Ez a döntéshozatali mechanizmus nehezebb lehet azoknak, akiknek gyengébb a munkamemóriája.
A kutatók azt a következtetést is levonták, hogy a szerényebb mentális képességűek sem biztos, hogy el tudják végezni ezt a mechanizmust, legalább is nem elég hatékonyan, így ők is kisebb eséllyel hordanak maszkot, vagy tartják be a szociális távolságtartást. A kutatócsapat szerint a döntéshozóknak ezt is figyelembe kellene venniük a kommunikáció során.
