Tudomány

Nyílt kártyákkal az ártalomcsökkentésről

A cigarettázás hatásait több évtizede kutatják a szakemberek és kétség nem fér hozzá, hogy a cigarettázás káros. A legjobb, ha rá sem szokunk a dohányzásra, amit pedig a dohányos kaphat legjobb tanácsként, hogy: mihamarabb szokjon le. De mit tehetnek azok, akik valamiért nem hagynak fel a dohányzással, ezzel az ártalmas szokásukkal?

A nemzetközi előrejelzések szerint a világban jelenleg is több mint egymilliárdan dohányoznak, és ez a szám valószínűsíthetően 2025-re sem fog érdemben változni. Magyarországon több mint 2 millióan gyújtanak cigarettára, amivel nemcsak magukat, hanem a környezetükben élő nem-dohányosokat is veszélyeztetik. Ugyanis cigarettázáskor nem csak a dohányos saját szervezetét érik a füstben keletkezett káros anyagok, hanem a környezetükben lévőkét is.

Egy szál cigaretta meggyújtását követően több mint hatezer vegyi anyag keletkezik, amelyek jó része a füsttel bejut a szervezetünkbe. A nikotinról köztudomású, hogy komoly függőséget okoz, valamint olyan mellékhatásokkal járhat, mint például a fejfájás, szédülés, ugyanakkor ma már a témában jártas vezető tudományos szervezetek is azon az állásponton vannak, hogy elsősorban nem a nikotin, hanem az égés és a füst az, amelyek a dohányzással kapcsolatos betegségek kialakulásáért felelősek. A füstben ugyanis a kimutatott több ezer vegyi anyag közül 93-ról állapította meg az FDA, az Egyesült Államok gyógyszereket és élelmiszereket bevizsgáló szervezete, hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre.

A leghatékonyabb, ha rá se gyújtunk

Az ártalomcsökkentés leghatékonyabb módja, ha egyáltalán nem fogyasztunk dohány- és nikotintartalmú terméket, vagyis a legjobb, ha rá se gyújtunk. Így nemcsak a dohányosok, a környezetükben lévők sincsenek kockázatnak kitéve. Ezért az elsődleges cél a dohányzásra való rászokás megelőzése. Dohányzás esetén a legeredményesebb, ha leszokunk róla. Azonban, ha valamilyen ok miatt mégsem tesszük le a cigarettát, azáltal, hogy esetlegesen valamely füstmentes technológiát választjuk, nemcsak saját magunk, a közvetlen környezetünket is alacsonyabb kockázatnak tehetjük ki. A különböző füstmentes technológiákkal – azáltal, hogy nincs égés, csupán hevítés – kiküszöbölhetővé válhat a füstben található ártalmas anyagok egy része, a cigarettával összehasonlítva. Így az égés kiiktatásával kevesebb káros anyag juthat a dohányosok és a környezetükben lévő nem-dohányosok szervezetébe is.

A szakemberek többlépéses, összetett vizsgálati folyamatban tárják fel, hogy egy adott innováció miként hat az emberi szervezetre. Toxikológiai vizsgálatban azonosíthatják a füstben, illetve az alternatívák esetén az aeroszolban jelenlévő méreganyagokat; a geno- és citotoxicitást sejttenyészeteken tesztelhetik. Amennyiben a tesztek egyértelműen bizonyítják a toxicitás kockázatának csökkenését, következhetnek a klinikai vizsgálatok.

A klinikai vizsgálatok elsődleges célja, hogy megállapítsák, vajon az új termék mennyi toxinnak teszi ki az emberi szervezetet, melyek a lehetséges egészségügyi kockázatok, és milyen mértékben okozhat függőséget a termék. Ezen túl figyelemmel kísérik az esetleges nem kívánatos hatásokat is. Ezek a klinikai vizsgálatok azért is fontosak, mert lehetőséget adnak a kutatóknak, hogy elemezzék a lehetséges fogyasztási mintákat. Így jelzést kaphatnak arról, ha a vizsgált termékkel összefüggő fogyasztási minta esetleg nagyobb méreganyag-kitettséget eredményezhet. Érvényes és megbízható biomarkerekre van szükség, hogy az egészségügyi kockázatot minél pontosabban előre lehessen jelezni, és ne kelljen 20 évet várni ahhoz, hogy az adott termék szervezetre gyakorolt hatása egyértelműen kiderüljön.

Nagyon nem mindegy, hogy a jelenleg dohányzó több mint egymilliárd emberre, és környezetükre milyen jövő vár.  Éppen ezért fontos, hogy a kutatások eredményei mindenki számára elérhetőek és ezáltal ellenőrizhetőek és véleményezhetőek legyenek. A kutatási eredmények kritikai vizsgálatának lehetősége az egész társadalom szempontjából szükséges.

Fontos azonban tudni, hogy a füstmentes technológiák sem kockázatmentesek, hiszen ezek is tartalmaznak nikotint, ami függőséget okoz, és megemeli a szívfrekvenciát, a vérnyomást, illetve ezen technológiák hosszú távú hatása nem ismert. A nem megfelelő minőségből fakadó esetleges mellékhatások pedig kizárólag megbízható forrásból származó anyagok használatával kerülhetők el.

A dohányzás ártalmainak kiküszöbölésének a leghatékonyabb módja, ha nem dohányzunk. Dohányzás esetén a dohányzás és a nikotin ártalmainak kiküszöbölését kizárólag a dohány- és nikotintartalmú termékek fogyasztásának teljes abbahagyása biztosíthatja.

Kiemelt kép: Shuttersctok/uniomedia

A cikk társadalmi felvilágosítás céljából, reklámnak nem minősülő tájékoztatásként készült a Philip Morris Magyarország Kft. hozzájárulásával.

ÉRDEKEL A TÉMA?

Amennyiben a téma felkeltette az érdeklődésed, nézz körül a tudományos cikkeink között, ahol naprakész tanulmányokat és friss híreket találsz a dohányzás jövőjével kapcsolatban.

OLVASS TOVÁBB

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.