Tudomány

Segítheti a szuperbaktériumokat a koronavírus

Korábban a témában:

Az antibiotikum-rezisztens baktériumok nagyjából minden egészségügyben dolgozó listájának élén szerepelnek, ha arról kérdezik őket, mik a jövő nagy kihívásai az orvostudományban. A problémát nagyban rontja az antibiotikumok túlhasználata (ami itthon kifejezetten nagy probléma). Az Európai Unióban évente 25 ezer, világszinten 700 ezer ember haláláért felelős a jelenség. Az AMR a modern orvoslás egyik legnagyobb problémája, és egyre csak romlik a helyzet: ha nem teszünk ellene, a 2015 és 2050 közötti időszakra leosztva már akár évi 10 millió emberre is felszökhet az áldozatok száma.

A Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont virológiai kutatócsoportjának munkatársai megigazítják egymás védõfelszerelését a központ laboratóriumában Pécsen 2020. április 18-án. A laboratóriumba Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyébõl érkeznek minták. Kép: MTI/Sóki Tamás

De mi köze van mindennek a koronavírus-járványhoz? A SARS-CoV-2 kórokozót antibiotikum nem támadja, hiszen nem baktériumról, hanem vírusról van szó. Csakhogy a vírusfertőzés ezúttal is, ahogy az influenzánál, a H1N1-nél és a spanyolnáthánál is, bakteriális felülfertőződésekkel is együtt járhat, amire viszont már antibiotikumot írnak fel az orvosok. A koronavírus esetében azonban nagyon nehéz megmondani, hogy egy vele együtt megjelenő tüdőgyulladás vírusos vagy bakteriális eredetű-e, érdemes-e erős antibiotikumot írni rá, és abból is mennyit szabad biztonságosan bevetni.

A Science magazin cikke foglalkozik azzal, hogy az amerikai kórházakban jelenleg több antibiotikumot írnak fel, mint átlagosan, ennek részben az is lehet az oka, hogy az azitromicin nevű hatóanyag (ami a baktériumok mindkét fő csoportját támadja) a hidroxiklorokinnal együtt alkalmazva esetleg hatásos lehet a koronavírus-fertőzés kezelésére – erről azonban még komoly kutatás nem készült. Ezen felül persze a bakteriális tüdőgyulladások számának megemelkedése is indokolja, hogy több antibiotikum fogyjon. A helyzet azonban súlyosbíthatja a rezisztencia problémáját, olyannyira, hogy az USA Védelmi Minisztériuma orvosi központokat nevezett ki arra, hogy vizsgálják meg a problémát.

A Science olyan véleményeket is idéz, amelyek bizakodásra adnak okot: kiemeli, hogy jelenleg több orvos hord teljes védőfelszerelést, mint korábban, ami megállíthatja a kórházakban terjedő szuperbaktériumokat, és mindenki jobban figyel a higiéniára is. Ugyanakkor vannak olyan kórházak, ahol az orvosoknak és ápolóknak újra kell használniuk a felszerelésüket, ez pedig megint felveti ugyanazt a problémát: a vírus mellett az antibiotikum-rezisztens baktériumok is terjedhetnek a betegek között.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.