Tudomány

Vaktában lövik szét az év madarának fészkeit

Korábban a témában:

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 1979-ben indította el az Év madara akciót, amelynek célja természetvédelmi problémákkal érintett fajok, madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása. Immár négy évtizede fut a program, ahol a lakosság szavazza meg adott év madarát a három „felajánlott” faj közül.

A kiemelt figyelmét most a baglyok kapták, a versenyben az erdei fülesbagoly, a füleskuvik, és uráli bagoly vett részt, az MME közleménye szerint 2020 győztese pedig az erdei fülesbagoly, Magyarország legismertebb és lakott területeken is leggyakoribb bagolyfaja.

Egérgyérítő

Közepes termetű, álcázó mintás tollazatú, hosszú felmereszthető tollfülű bagolyról van szó, szárnya hosszú és keskeny, röpte csapongó. A fiókák első tollazatát fehéres pehelytollak alkotják.

Hatalmas elterjedési területű madár, Európában, Ázsiában, Északnyugat-Afrikában és Észak-Amerikában egyaránt költ. A világállomány mintegy 28 százaléka él Európában, Magyarország leggyakoribb bagolyfaja, állománya 6 500-12 000 pár közé becsülhető.

Ragadozó, fő táplálékát kisrágcsálók képezik, de helyenként és időszakonként jelentős lehet énekesmadár zsákmányolása is. A hazai köpetvizsgálatok – a táplálékállatok emészthetetlen szőre, tollai és csontjai alkotta, rendszeresen visszaöklendezett kis gombócok – alapján leggyakrabban mezei pockot, erdeiegér-fajokat és házi egeret fog.

Alulról belelőnek a fészekbe

Őszönként hatalmas, települési szinten akár több százas csapatokban jelenik meg a falvak, városok fáin, hogy itt áttelelve, éjszakánként innen kijárva vadásszanak.

Mit keres nappal 500 bagoly Túrkevén?
Nem véletlenül választják az örökzöldeket nappalozóhelynek, az életük és nyugalmuk múlik rajta. Márpedig tuját, fenyőt jobbára csak lakott területen találni az Alföldön.

Emberkövető viselkedése miatt az elektromos szabadvezeték-hálózaton az áramütés, az autók és vonatok számos madarat gázolnak halálra minden évben. A gyéríthető varjúfélék fészkeiben kotló tojókra, a tojásokra és a fiókákra egyaránt veszélyt jelent az illegális „belepuskázás”, amikor a vadászok a tiltást figyelmen kívül hagyva alulról belelőnek a fészekbe.

A varjúfélék, mint a legfontosabb fészekgazdák helyenkénti megritkulása ugyanakkor negatívan hat a fészkelő párok számának alakulására. Az erdei fülesbagolyról részletesebben itt olvashat az MME honlapján.

Kiemelt kép: MTI/Czeglédi Zsolt

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.