Tudomány

Mit keres nappal 500 bagoly Túrkevén?

Nem véletlenül választják az örökzöldeket nappalozóhelynek, márpedig tuját, fenyőt jobbára csak lakott területen találni az Alföldön. Az emberi környezet egyébként is számos előnyt rejt a ravasz ragadozóknak.
Korábban a témában:

A hazánkban honos baglyok jó része települések környezetében is él, az ember – főleg ha ritkán mozdul ki a városból – csak elvétve pillant meg egyet-egyet. Nem csoda, éjjel aktívak, korom sötétben vadásznak és hangtalanul repülnek. Ezért is nagy élmény, amikor telente évről évre városi fákon tömegével nappalozó, érdeklődve pislogó éjszakai madarakról érkeznek hírek.

Bagolygyülekezet a Nagykunságban

Ők az erdei fülesbaglyok, alkalmanként csatlakozik hozzájuk közeli rokonuk, a réti fülesbagoly néhány példánya. Idén pedig példa nélküli bagolygyülekezésről számolt be a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság a Nagykunságból:

minden eddigi rekord megdőlt, amikor december 7-én Túrkevén 508 erdei és egy ráti fülesbaglyot számoltak össze a szakemberek, ráadásul egy tuján egyszerre 80 madár pihent.

A Sokszínű vidék itt írt róla részletesebben, mi most arról kérdeztük Orbán Zoltánt, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivőjét, mi áll e viselkedés hátterében?

Miért csak ők?

Azzal kell kezdeni, hogy az Európában élő 13 bagolyfajból egy kivételével (szakállas bagoly) mind előfordult már Magyarországon, 10 faj fészkel is nálunk, ezeknek a fele ráadásul lakott területeken is költ. Évszázadok, évezredek alatt a madarak rájöttek, hogy fő zsákmányállataik, a kisrágcsálók télire, késő őszre a táplálékbőséget, meleget és búvóhelyet biztosító településekre húzódnak. Ők pedig alkalmazkodtak ehhez, ezért él többségük az ember közelében.

Városi koncentrált megjelenésüknek több oka van, de hogy miért ilyen tömegben, és miért csak a fülesbaglyokra jellemző ez a viselkedés, más fajokra pedig nem, arra ma még nem ismerjük a választ

– mondja a szakértő.

Nézzük hát, amit tudunk, vagyis mi előnyük származik mindebből a madaraknak? Sok a táplálék, néhány fokkal mindig melegebb van, a hóeltakarítás miatt kevesebb a prédának búvóhelyet nyújtó takaró felület – ez eddig mind evidens, de van a laikus számára talán meglepőbb indok is.

Nekik is bujkálni kell

Az erdei fülesbagoly például nevével ellentétben nem az erdők, hanem sík- és dombvidékek, fákkal tarkított rétek, legelők madara. Éjszaka aktív, a nappalokat pihenéssel tölti fák lombjai közt megbújva. Télen viszont ezen élőhelyek fái lekopaszodnak, nem jelentenek rejtekhelyet. Talán furcsa, de még ezeknek a remek vadászoknak is van ragadozója: a héja egy pillanat alatt lekapja az ágon bóbiskoló fülesbaglyot, de a varjúfélék is előszeretettel támadják őket.

Ezért keresnek előszeretettel olyan örökzöldeket, mint a fenyők és tuják, amelyek Magyarországon, főleg az Alföldön és környékén leginkább az emberi településeken találhatók. Az élelem és meleg után tehát a lista még egy taggal bővült: búvóhely.

Az információ hatalom

A baglyokat nem zavarja az emberek és a forgalom zaja, sőt érdeklődve szemlélik a nyüzsgést, mintha még élveznék is a látványt. Továbbra is kérdés viszont, a külön fészkelőterületet fenntartó, territoriális madarak miért érzik jól magukat ilyenkor nagy tömegben? Erre csak általánosságban lehet válaszolni:

A sokaságban például hatékonyabban terjed az információ a tápanyagforrások helyét illetően, magyarul: hol található aktuálisan jó pockos terület

– emeli ki Orbán Zoltán.

A város, falu tehát télen (is) számos olyan szolgáltatást biztosít, amilyet a természet nem, a baglyok pedig bolondok lennének nem kihasználni. Azért mindenhol ők sem érzik jól magukat. Budapesten például rengeteg a rágcsáló, de mégsem olyan koncentráltan, hogy az éjjeli ragadozóknak megérje ilyen nagy létszámú telelőcsapotokban „költözni” miattuk.

Az erdei fülesbaglyok a kisvárosi, falusi környezetet részesítik előnyben, az ország bármely területén megtaláljuk nappalozó csoportjaikat. Általában nincsenek sokan, 15-30 állat átlagban, 100 egyed együtt már meglehetősen ritka, a most feljegyzett 509 madár Túrkevén pedig tényleg rekord.

(Kiemelt kép: MTI/Czeglédi Zsolt)

Ajánlott videó mutasd mind

Two wolfhounds take part in a dogfight in a stadium in the Kyrgyzstan capital Bishkek on November 5, 2017, during fights organized by a local breeders aiming to improve the Asian Shepherd breed, organizers said. (Photo by Vyacheslav OSELEDKO / AFP)

Ha a kutya ölni akar, meg is teszi

Ha a kutya gazdájára támad, ott az ösztönök veszik át az irányítást, a nyers erő számít, az állat ölni akar, magától nem fog leállni.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.