Tudomány

Mit keres nappal 500 bagoly Túrkevén?

Bihari Dániel
Bihari Dániel

újságíró. 2018. 01. 05. 12:20

Nem véletlenül választják az örökzöldeket nappalozóhelynek, márpedig tuját, fenyőt jobbára csak lakott területen találni az Alföldön. Az emberi környezet egyébként is számos előnyt rejt a ravasz ragadozóknak.
Korábban a témában:

A hazánkban honos baglyok jó része települések környezetében is él, az ember – főleg ha ritkán mozdul ki a városból – csak elvétve pillant meg egyet-egyet. Nem csoda, éjjel aktívak, korom sötétben vadásznak és hangtalanul repülnek. Ezért is nagy élmény, amikor telente évről évre városi fákon tömegével nappalozó, érdeklődve pislogó éjszakai madarakról érkeznek hírek.

Bagolygyülekezet a Nagykunságban

Ők az erdei fülesbaglyok, alkalmanként csatlakozik hozzájuk közeli rokonuk, a réti fülesbagoly néhány példánya. Idén pedig példa nélküli bagolygyülekezésről számolt be a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság a Nagykunságból:

minden eddigi rekord megdőlt, amikor december 7-én Túrkevén 508 erdei és egy ráti fülesbaglyot számoltak össze a szakemberek, ráadásul egy tuján egyszerre 80 madár pihent.

A Sokszínű vidék itt írt róla részletesebben, mi most arról kérdeztük Orbán Zoltánt, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivőjét, mi áll e viselkedés hátterében?

Miért csak ők?

Azzal kell kezdeni, hogy az Európában élő 13 bagolyfajból egy kivételével (szakállas bagoly) mind előfordult már Magyarországon, 10 faj fészkel is nálunk, ezeknek a fele ráadásul lakott területeken is költ. Évszázadok, évezredek alatt a madarak rájöttek, hogy fő zsákmányállataik, a kisrágcsálók télire, késő őszre a táplálékbőséget, meleget és búvóhelyet biztosító településekre húzódnak. Ők pedig alkalmazkodtak ehhez, ezért él többségük az ember közelében.

Városi koncentrált megjelenésüknek több oka van, de hogy miért ilyen tömegben, és miért csak a fülesbaglyokra jellemző ez a viselkedés, más fajokra pedig nem, arra ma még nem ismerjük a választ

– mondja a szakértő.

Nézzük hát, amit tudunk, vagyis mi előnyük származik mindebből a madaraknak? Sok a táplálék, néhány fokkal mindig melegebb van, a hóeltakarítás miatt kevesebb a prédának búvóhelyet nyújtó takaró felület – ez eddig mind evidens, de van a laikus számára talán meglepőbb indok is.

Nekik is bujkálni kell

Az erdei fülesbagoly például nevével ellentétben nem az erdők, hanem sík- és dombvidékek, fákkal tarkított rétek, legelők madara. Éjszaka aktív, a nappalokat pihenéssel tölti fák lombjai közt megbújva. Télen viszont ezen élőhelyek fái lekopaszodnak, nem jelentenek rejtekhelyet. Talán furcsa, de még ezeknek a remek vadászoknak is van ragadozója: a héja egy pillanat alatt lekapja az ágon bóbiskoló fülesbaglyot, de a varjúfélék is előszeretettel támadják őket.

Ezért keresnek előszeretettel olyan örökzöldeket, mint a fenyők és tuják, amelyek Magyarországon, főleg az Alföldön és környékén leginkább az emberi településeken találhatók. Az élelem és meleg után tehát a lista még egy taggal bővült: búvóhely.

Az információ hatalom

A baglyokat nem zavarja az emberek és a forgalom zaja, sőt érdeklődve szemlélik a nyüzsgést, mintha még élveznék is a látványt. Továbbra is kérdés viszont, a külön fészkelőterületet fenntartó, territoriális madarak miért érzik jól magukat ilyenkor nagy tömegben? Erre csak általánosságban lehet válaszolni:

A sokaságban például hatékonyabban terjed az információ a tápanyagforrások helyét illetően, magyarul: hol található aktuálisan jó pockos terület

– emeli ki Orbán Zoltán.

A város, falu tehát télen (is) számos olyan szolgáltatást biztosít, amilyet a természet nem, a baglyok pedig bolondok lennének nem kihasználni. Azért mindenhol ők sem érzik jól magukat. Budapesten például rengeteg a rágcsáló, de mégsem olyan koncentráltan, hogy az éjjeli ragadozóknak megérje ilyen nagy létszámú telelőcsapotokban „költözni” miattuk.

Az erdei fülesbaglyok a kisvárosi, falusi környezetet részesítik előnyben, az ország bármely területén megtaláljuk nappalozó csoportjaikat. Általában nincsenek sokan, 15-30 állat átlagban, 100 egyed együtt már meglehetősen ritka, a most feljegyzett 509 madár Túrkevén pedig tényleg rekord.

(Kiemelt kép: MTI/Czeglédi Zsolt)

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2017. november 29.
Magyarországon élő kínaiak Budapesten, a Hősök terénél a kínai miniszterelnök látogatásának negyedik napján, 2017. november 29-én.
MTI Fotó: Balogh Zoltán

Megjelent húszezer ázsiai Magyarországon

Kommentek

Budapest, 2017. november 29.
Magyarországon élő kínaiak Budapesten, a Hősök terénél a kínai miniszterelnök látogatásának negyedik napján, 2017. november 29-én.
MTI Fotó: Balogh Zoltán
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.