Tudomány

Példátlan jelenséget figyeltek meg az agyban

Teljesen újfajta jelátviteleket fedeztek fel német kutatók az emberi agyban, ami megmagyarázhatja, hogy miért olyan különleges még a többi emlőséhez képest is. A berlini Charité Kórház és a Humboldt Egyetem szakemberei epilepsziás és agytumoros betegek mintáin figyelték meg a neuronok közötti ingerületátvitelt, és olyan elektromos jelekre is felfigyeltek, amilyeneket eddig nem sikerült elkapni, és amelyeket korábbi emlőskísérleteknél sem találtak – írja az IFL Science.

A Science tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a kutatók az agykéreg külső felében található dendriteket vizsgálták, amelyek az információk felvételéért és a sejttest irányába történő vezetéséért felelős nyúlványok. A legtöbb, amit ezekről tudunk, rágcsálókkal végzett kutatásokon alapul, mivel kutatók ritkán tudnak ép emberi szöveteket szerezni hozzá. A mostani vizsgálatokhoz is epilepszia miatt agyműtéten átesett betegektől kaptak ilyeneket, amelyeket aztán azért vetettek össze agytumor miatt hasonló műtéten átesett betegek mintáival, hogy biztosak legyenek benne, nem csak az epilepsziások agyára jellemző az, amit találnak majd.

Illusztráció: iStock

Két neuron közötti szoros kapcsolatot szinapszisnak nevezzük. A szinapszisok preszinaptikus membránján kémiai átvivő anyag, neurotranszmitter szabadul fel, amely a postszinaptikus membrán specifikus receptoraihoz kötődik, és ingerületbe hozza (vagy gátolja) a következő neuront. Minden neuronhoz akár ezer vagy több szinapszis csatlakozhat, ezek határozzák meg az akciós potenciál eredményét. Hogy mi az akciós potenciál? A két neuron között átadott ingerület mértékét adja meg. Az agyat felépítő idegsejtek működésének és kommunikációjának alapja, egy elektromos hullám, amely

lehetővé teszi, hogy az információ az idegsejt mentén A pontból B pontba juthasson.

A dendritek aktív elektromos tulajdonságai determinálják azt, hogy milyen akciós potenciál születik, vagyis milyen ingerület jön létre.

A német kutatócsoport most olyan akciós potenciálokat figyelt meg a dendritek mesterséges ingerlésének hatására, amilyet korábban nemcsak hogy rágcsálókon, de más emlősökön sem sikerült. Ilyen volt például az, amikor olyan akciós potenciált találtak, amely csak kalcium ionok segítségével utazott egyik neuronból a másikba, szemben a szokásos kalcium és nátrium ionok használatával.

A másik meglepő felfedezés akkor született, amikor a kutatók megfigyeléseik alapján számítógépes modelleket készítettek, és megfigyelték, hogy néhány akciós potenciál olyan funkciót is képes ellátni, amiről korábban azt hitték, hogy egész neuronhálózat kell hozzá. Ez a mesterséges neurális hálózatok megalkotásánál jelenthet előrelépést.

A kritikusok és maguk a kutatók is megjegyezték azonban, hogy ezek a kísérletek emberi sejteken, és nem élő emberi agyon zajlottak, és a kutatók nem modelleztek le egy teljes idegsejtet, csak a kapcsolódási pontokat. Még az is lehet, hogy más emlősöknek is van hasonló jelzésük, mint amiket most felfedeztek, csak egyelőre nem készült róluk kutatás.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.