A Szaturnusz viharait általában két csoportba lehet osztani: az egyik csoport a kisebb felhőformációkban megjelenő viharok, amelyek napok alatt eltűnnek, a másik csoport pedig a hónapokig tomboló vihartölcsérek. Kutatók most felfedeztek egy újfajta vihart a bolygón, amilyet eddig még nem láttak: valahol a két kategória között helyezkedik el, nem túl hosszú, de nem túl rövid élettartammal.
A szakértők tavalyi felvételeket elemeztek, amikor észrevették a hosszú, világos felhőformációkat a bolygó északi sarkja közelében, méghozzá négy különböző időpontban, márciustól egészen októberig. A felfedezés után kutatók amatőr csillagászoktól is elemeztek felvételeket a jelenségről.
A fehér foltok 4000 és 8000 kilométer szélesen nyújtóznak a Szaturnusz légkörében, ami azt jelenti, hogy nagyjából kétszer akkorák, mint a hagyományos ciklonikus tevékenység, amit a Szaturnusz arany sávjaiban szoktak megfigyelni.
Az egyik ilyen felhő 214 napig is megmaradt, mások hamarabb szertefoszlottak. A szakértők egyelőre nem tudják megmondani, pontosan mi okozza őket, könnyen lehet, hogy egy korábbi nagy fehér folt (a Szaturnuszon ritkán megfigyelhető, gigantikus vihar) maradványai. Az energia, ami ehhez a négy rejtélyes viharhoz kellhet, tízszer nagyobb, mint a kisebb viharokat kiváltó energia, de századrésze a nagy fehér foltokat generálónak. Bár az eredetét nem tudják megállapítani, abban biztosak a kutatók, hogy komoly energiamozgásra van szükség ahhoz, hogy kialakuljanak, és ilyen hosszú ideig fenn is tudjanak maradni.
A spanyol kutatók a viharról készített számításaikat a Nature Astronomy című tudományos folyóiratban publikálták.