Mi az igazság a herét támadó új parazitáról?

Korábban a témában:

A klímaváltozás várható következményei között egyre nagyobb figyelem irányul új, adott területen akár addig ismeretlen betegségekre, mi legutóbb itt írtunk arról, hogy szó szerint a levegőben lóg egy új járvány kitörése még Magyarországon is. Ehhez adott területen megfelelő számú kórokozó, illetve a terjesztésükre képes úgynevezett vektor – például szúnyog vagy kullancs – szükséges. Utóbbi esetben ne feltétlenül inváziós fajokra gondoljunk: sok rettegett kór terjesztésére őshonos rovarok is képesek.

Fotó: iStockphoto

Herére támad?

Ebben az összefüggésben pedig rendkívül ijesztő a minap megjelent hír. E szerint egyre gyakoribb kutyák körében egy hazánkban nemrég megjelent parazita, a Diofilaria repens okozta bőrférgesség, ami csípőszúnyogok közvetítésével emberekbe is eljut: nőknél a szemben, férfiaknál a herezacskóban okoz problémát. A konklúziója pedig, hogy mivel kutyák közt járványszerűen terjed, nemsokára nagy számban jelentkezhetnek emberi fertőzések is.

Elég komolyan hangzik ahhoz, hogy szó nélkül menjünk el mellette, ám amikor Dr. Kemenesi Gábor virológusnál, a Pécsi Egyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának szúnyogokra szakosodott munkatársánál a részletekről érdeklődtünk, kiderült, hogy felnagyított tények alapján tett hatásvadász megállapításokról van szó.

Az igazság az, hogy a parazita cseppet sem új, emberben elpusztul és csak elvétve okozhat tüneteket, évszázadok során pedig mindössze egyetlen egy herezacskót érintő esetről van tudomásunk.

Kutyák parazitája

Szokás szerint kezdjük az elejéről. A Diofilaria repens egy fonálféreg, fejlődésének lárvastádiumában, úgynevezett mikrofilária formában tömegesen fordul elő a nagyon fertőzött kutyák véráramában. Méretük mikroszkopikus, bőven átférnek egy szúnyog szívókáján, gyomrából a nyálmirigyeibe jut, innen pedig a következő csípésnél a másik kutyába.

Az állat testében kifejlődve a bőr alá húzódnak, szaporodnak, amivel ugye mikrofiláriák újabb tömegeit szabadítják a vérbe. Megtelepedésük helyét jól látható csomó jelzi, az állatorvos ezt kimetszi, a lárvákat pedig gyógyszeres kezeléssel pusztítja el.

A bőrférgesség jól és eredményesen kezelhető szemben a Diofilaria repens szívférgességet okozó rokonával, amely a tüdőben és a szívben fejlődik. Ezek elpusztítása már életveszélyes lehet, 20-30 kifejlett féreg méretéből adódóan is a létfontosságú erek elzárásával fenyeget

– jegyzi meg a szakember.

Fotó: CDC

Bennünk elpusztul

Témánknál maradva a bőrférgességet több hazai őshonos szúnyogunk mellett a nemrég megjelent koreai szúnyogok is terjesztik, de nem ezzel van a baj. Valóban egyre több a megbetegedés, és ugye minél több a kórokozó, annál jobban terjed – főleg mondjuk menhelyi körülmények között, ahol egy fertőzött szúnyog több ebet is meglátogathat. Embernél más a helyzet.

Egyrészt a kutya közvetlenül nem adja át a parazitát, egymást sem fertőzik meg. Ehhez arra van szükség, hogy a szúnyog megcsípjen egy beteg kutyát, utána pedig megfelelő idő elteltével egy embert. Nyilvánvalóan nem párját ritkító eset, és logikusan minél több a fertőzött kutya, annál nagyobb az esély. Csakhogy van tovább is.

A fonálféregnek az emberi szervezet ellenséges környezet, a szervezetünkbe jutó mikrofiláriák túlnyomó többsége elpusztul úgy, hogy tudomást sem szerzünk »fertőzöttségünkről«

– emeli ki Kemenesi Gábor.

Tünetek a szemnél és az arcon

Elvétve némelyikük viszont teljesen kifejlődik, ám szaporodni még így sem képes: ezek az egyedek a szem környékén vagy az arcbőr kötőszöveteibe jutnak, ott elpusztulnak és betokozódnak – nem tudjuk, miért éppen e területeken. Mesterségesen kell őket eltávolítani, de ennél „komolyabb” problémát nem okoznak.

A virológus kiemeli, hogy a Diofilaria repens európai jelenléte már a középkortól kimutatható, ám azóta a mai napig csupán egyetlen olyan esetről van tudomásunk, amikor a féreg a herezacskóban pusztult el és tokozódott be. Nincs rá okunk, hogy a jövőben az esetszám növekedésével számoljunk.

A betegség dominánssá válásával, vagyis ha mind gyakrabban jelenik meg kutyákban, a humán esetszámok is nőhetnek – nehéz bármit is jósolni. A leginkább szúnyogszezonoktól függ, de ha sok az ideihez hasonló év jön, nagy baj lesz.

Rendkívül komolyan kell venni a klímaváltozás és az emberi tevékenység hatásait a Föld élővilágára, aminek fajunk is szerves része. Nem kell túl pesszimista forgatókönyv ahhoz, hogy civilizációnk jövőjét a felkészülésben, de főleg az alkalmazkodásban lássuk.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.