Tudomány
sad and scared female teenager with computer laptop suffering cyberbullying and harassment being online abused by stalker or gossip feeling desperate and humiliated in cyber bullying concept

A tinédzserek a legprofibb hazudozók

Már a legkisebb gyerekek is képesek a hazudozásra, bár még nem olyan profik benne, mint a tinédzserek, akik a füllentés mestereinek számítanak. Az állatok között is van, amely képes hazudni, de a legtöbb csak a megtévesztésben ügyes. A Brain Baron Lajos Antal kiberbiztonság-szakértő beszélt arról, hogyan lehet felismerni, ha valaki hazudik nekünk.
Korábban a témában:

Kicsit döcögősen indul az idei Brain Bar a Corvinus egyetem falai között, a két előadóterem csordultig teli, a folyosókon óriási sorok, Lajos Antal előadásán is a fal mellett, az esőben áll a tömeg. A beszélgetés egy mesterséges intelligenciáról szóló vita és Kiss V. Balázs bűvész mutatványai közé ékelődik be, és egyfajta „myth-busting” stílusban zajlik, ami annyit tesz, hogy az előadó lerombolja a témájához kapcsolódó mítoszokat.

Lajos Antal rögtön egy komoly tévhitet dönt meg: nem igaz, hogy az állatok nem képesek hazudni. Érdemes különbséget tenni a hazugság és a megtévesztés között viszont, mert a fajok nagy része az utóbbi mestere (például megtéveszt a kaméleon a színével, de számos lepkefaj is képes beleolvadni a környezetébe, ezzel átveri a ragadozóit). Hazudni az olyan fajok képesek, mint például a csimpánz vagy a gorilla. Volt már kísérlet arra, hogy a gyengébb, ranglétrán alább elhelyezkedő csimpánz úgy tett, mintha nem lenne semmi egy étellel teli ládában azért, hogy az erősebb csimpánzok ne vehessék el előle az élelmet.

A kaméleon csak megtéveszt, nem hazudik. Fotó: Facebook

Az embereknél a legprofibb hazudozók kétségkívül a tinédzserek, de már az egész kicsi gyerekek is tudnak hazudni, csak nem olyan ügyesen, mint a felnőttek, mert a hazugság fenntartásához nem elég kifinomultak a kognitív képességeik. A gyerekeket érdemes 2-4, 4-10 és 10 feletti életkorra osztani, igy növekszik egyre inkább a hazudóképességük.

A nagyon kicsiknek csak zseniális pókerarcuk van: ha megkérdezzük tőlük, ők ették-e meg a csokit, még akkor is azt mondják, hogy nem, ha tiszta csoki az arcuk.

Viszont ha megkérdezzük tőlük, hogy melyik kézzel ették a csokit, akkor már lebuknak, mert megmondják – nem tudják összeegyeztetni a hazugságot a későbbi kérdésekkel. Ezzel szemben a tinédzserek teljesen profi hazudozók, úgy képesek befolyásolni az embereket, hogy komplex hazugságokkal elterelik a figyelmet.

Még a poligráf sem lehet 100 százalékos. Fotó: Youtube

Rengeteg verbális és nonverbális jel utal arra, ha valaki hazudik. A nonverbális jelek közé tartozik az erőltetett, hamis nevetés, a sokszoros sóhajtozás, a szemkontaktus elkerülése és az olyan kényszercselekvések, mint a torokköszörülés. A verbális jelek már jobban változhatnak, de általában jellemző rájuk a túlzott hangsúlyozás, az általánosítás (soha semmi nem történt), a visszakérdezés (komolyan? miért tennék ilyet?) és az abszolút tagadás (soha semmi ilyesmi nem történt).

Fontos megjegyezni, hogy nem csak szándékosan, de véletlenül is hazudhatunk: statisztikák szerint az újonnan megtanult

információk és ismeretek 70 százalékát az emberek egy órán belül elfelejtik.

Általában az információk vizuálisan rögzülnek, fel tudjuk idézni, hogy milyen szituációban voltunk, nagyjából hogy nézett ki a helyzet, de az elhangzottak 70 százaléka kiesik. Az akaratlanul hazudókra nem vonatkoznak azok a jelek, amelyek a készakarva hazudókat elárulják, ők ugyanis azt az információt megosztják, amit tudnak, csak azt nem, amit elfelejtettek.

Mindezek ellenére Antal Lajos elmondta, hogy száz százalékosan soha nem lehet kiszűrni azt, hogy valaki hazudik, még a poligráfok sem ennyire megbízhatók. Fontos szerepe van a hazugság felismerésében annak, hogy mennyi információja van valakinek a vele szemben álló félről, és annak is, hogy milyen kérdéseket tesz fel. A kérdés ugyanis egy stimulus, a következő 10-15 másodpercben a reakció alapján meg lehet állapítani, hogy valaki mennyire mond igazat. Teljes bizonyossággal azonban soha nem lehet kijelenteni, hogy az illető hazudik-e. A Deloitte-nél dolgozó Antal az interjúztatás fázisában szokta kamatoztatni az általa megszerzett tudást, de óvatosságra int, nehogy csak a bevált taktikák által akarjuk eldönteni, ki mennyire megbízható.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
16 July 2019, France (France), Straßburg: Ursula von der Leyen was delighted after the announcement of the election results in the plenary hall. Von der Leyen becomes the new President of the EU Commission. The heads of state and government of the EU had proposed the CDU politician as successor to EU Commission President Juncker. Photo: Michael Kappeler/dpa
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.